Rész

 1  1|          meghívják? A vezér most már épp olyan rokonom, mint Vilma
 2  1|             szólott:~ ~- Az uram már épp úgy szeret, mint én, hiszen
 3  1|           polgári kölcsön miatt, hát épp úgy számíthatsz reám, mint
 4  1|           fehértestü asszonyról, aki épp úgy ég, épp úgy lángol,
 5  1|          asszonyról, aki épp úgy ég, épp úgy lángol, mint ő... Nézze
 6  1|             adja a cinikust, - engem épp oly kevéssé lehet elbolondítani,
 7  1|           végig az egész életét, ezt épp úgy sejti, mint én...~ ~
 8  1|            egész környezetének, most épp úgy kisírta magát az édesanyja
 9  1|     Agglegény, orvos, milliomos, aki épp úgy a keresztnevükön szólítja
10  1|            ha egy szép asszonyt lát, épp úgy fölizgul, akár egy hatodik
11  1| beleszeretett Szentgróthy gróf úrba, épp úgy beleszeretett, mint
12  1|              vallomással, mely magát épp úgy érdekli, mint engem
13  1|             senki se Rómában... Mama épp úgy mondhatta volna, hogy
14  2|              tiszti kaszinóban, ahol épp a köteles fegyelemmel hallgattuk
15  2|             Kuthyné piros vére talán épp ebben a pillanatban ömlik
16  3|            úr, ön most füllent... Ön épp oly jól tudja, mint én,