Rész

 1  1|           Ez pompás hely, még a régi időkből ismerem. A régi,
 2  1|         régi időkből ismerem. A régi, boldogtalan időkből...~ ~
 3  1|        Legalább a hivatottak, a régi költők törvényes utódai,
 4  1|          hogy én most is csak a régi Lehmann Vilma vagyok s a
 5  1|        számíthatsz reám, mint a régi, boldog napokban...~ ~A
 6  1|        s egyszerre megismerte a régi barátait: Oppenheim Gusztávot,
 7  1|         meg a többieket, akik a régi, jó időkben testületileg
 8  1|          Annyi meghittséggel, a régi cimbora annyi szeretetével
 9  1|      éreztél megint honvágyat a régi hivatalod után?~ ~Vilma
10  1|    mostani fényes sorsában is a régi maradt... Vilma is közel
11  1|        is megbékült volna, ha a régi konyháját visszaadják; de
12  1| anyuskának, velem pedig, mint a régi pajtásával kezet rázott...