Rész

 1  1|   Szabad kéchnem, méltóságos asszonyom?~ ~Cauders László volt,
 2  1|   még hazudhatik, méltóságos asszonyom, de a közérzés sohase hazudik...
 3  1|           Várjon, méltóságos asszonyom, majd mindjárt meg fogom
 4  1|   lássak?... Édes méltóságos asszonyom, erre nincs szükség: Ventimigliától
 5  1|     szerelmes?... Méltóságos asszonyom, én húsz esztendő óta tanulmányozom
 6  1|     Vilma (bókol): Nagyságos asszonyom, én nem mint idegen jöttem
 7  1|  Vilma: Megengedi, nagyságos asszonyom?~ ~Tauberné: Ó hogyne, édesem,
 8  1|     gondolta:~ ~- Méltóságos asszonyom, lám, Kegyed se különb annál
 9  1|   miért jött.~ ~- Méltóságos asszonyom, - szólt szárazon, - küldje
10  1| kezét.~ ~- Kedves méltóságos asszonyom, erről én magával nem beszélhetek...