Rész

  1  1|       fülébe:~ ~- Ez pompás hely, még a régi időkből ismerem.
  2  1|        nézett körül: ekkora fényt még világéletében sohase látott.
  3  1|           amikor itt látlak... És még akadhatnak ostobák, akik
  4  1|        nagy gyerek vagy, de talán még százszor jobban szeretlek,
  5  1|     átszólt a másik szobából:~ ~- Még mindig nem szabad?~ ~- De
  6  1|       mert a szabók a költészetet még mindig nem tartják komoly
  7  1|       Olyanokra, akiknek jóformán még a nevüket se ismerik...
  8  1|       beszél belőlem... ilyesmire még álmomban sem gondolok...
  9  1|      egész világot, csakhogy maga még jobban szeressen, mint ahogy
 10  1| szempillákkal súgta a fülébe:~ ~- Még panaszkodol?... Hiszen este,
 11  1|    külvilág számára természetesen még nem egzisztálunk, de te,
 12  1|         bólogattak... Félix, akit még tegnap senki se vett valami
 13  1|           Amíg pár héttel ezelőtt még ravasz kis macskának nevezték
 14  1|        háremből kibocsájtják, sőt még azt is megengedik nekik,
 15  1|      körül, sejtetve, hogy valami még fúrja az oldalát. Mikor
 16  1|       külsejét illeti, hát leány, még pedig aranyos leány, de
 17  1|        főnök úr híres a szeméről, még pedig méltán... Régóta tudom,
 18  1|       egyre jöhet haza... Jé, hát még virágot is hoztál, szegény
 19  1|          történt vele: Vilma, aki még nemrégiben önkezűleg söpörgetett
 20  1|       beszél, mert ilyen mulatság még talán sohase volt Budapesten...
 21  1|      pletykának, hogy féltelek... Még azt találnák hinni, hogy
 22  1|           a fejét.~ ~- Óh persze, még csak az kellene, hogy előre
 23  1|    hihetetlen következetességgel, még mindig szerelmes volt Lehmann
 24  1|         legilletékesebb... Az arc még hazudhatik, méltóságos asszonyom,
 25  1|        pedig?~ ~- A fiatal ember, még a legkomolyabb is, néha
 26  1|          higyjen azoknak se, akik még csak deresedő fővel képviselik
 27  1|          melyet sohasem hallottam még tőle, hirtelen csak így
 28  1|        szokásom szerint fölnéztem még a kaszinóba... Jó ideig
 29  1|            hanem az a tudat, hogy még szerelmet tudunk ébreszteni
 30  1|        naiv, hiszékeny uramnak... Még a gyanúját is el akarja
 31  1|          ha lefektetik... Itt van még az uram?~ ~- Igenis, méltóságos
 32  1|       Igenis, méltóságos asszony, még odafönn van...~ ~- Akkor
 33  1|      egész télen se hevered ki... Még csak az kellene, hogy beteg
 34  1|     kérdezte Vilma szigoruan.~ ~- Még vagy negyedóra betelik,
 35  1|       bizonyos vagyok benne, hogy még nyolckor is itt ülnél, ha
 36  1|         vezérigazgató feleségéhez még se illett volna ez a túlságos
 37  1|       László kezét.~ ~- Hogy van? Még mindig maga hordja az egész
 38  1|          téli délutánokon, amikor még ő is zsíros papirosból ette
 39  1|                 Kis buksi, hiszen még jóformán az ebéddel se végeztünk...
 40  1|          csiripelte, hogy Klárika még ezen a farsangon férjhezmegy...~ ~-
 41  1|       kiszabadult.~ ~- No hallod, még csak az kellene, hogy egy
 42  1|            Óh, hát a kegyelmes úr még mindig Budapesten van?...
 43  1|        tavaly mesélt nekem, mikor még a kis írógépemet kopogtattam.~ ~
 44  1|          elbizakodottá tesz... Ha még sokáig így folytatja az
 45  1|            akár nem, Császár Imre még sokkal imponálóbb hűvösséggel
 46  1|         végképp eltávozott volna, még egyszer visszafordult és
 47  1|    csöndes hangon mondta:~ ~- Fog még maga játszani szalóndrámában
 48  1|             Hát a globetrotter úr még mindig Budapesten van?...
 49  1|          ennek, de a kegyelmes úr még mindig itt lebzsel Budapesten...
 50  1|         hogy Ázsiába utazzék, sőt még nagyobb dologra is képes:
 51  1|       visszariadna... Ez az ember még nyolcvanéves korában is
 52  1|       Bizony Isten, sohase láttam még különb színpadi talentumot...
 53  1|       most nem lehet, mert az ura még meg találja hallani a szavaimat...~ ~
 54  1|       szamár... mind... mind... s még ők, az ostobák, merik lenézni
 55  1|               A nagy pityergésben még az ozsonnázásról is megfeledkezem...
 56  1|       megterített s a két asszony még akkor is vígan trécselt,
 57  1|        színhelye... Valaha, mikor még falun lakott, magának is
 58  1|         bírja ki sokáig... Hiszen még a rétestésztát is a belső
 59  1|          hiszen a Honti-palotában még a konyha is látványosságszámba
 60  1|            az ékszereim... Kell-e még egyéb, hogy az ember boldognak
 61  1|      leghálátlanabb teremtése, ha még ennyivel se érném be?~ ~
 62  1|           irigyelnek, bámulnak... még boldogabb is legyek, mint
 63  1|  vendégszerető házuk hagyományait még most is csorbítatlanul fenntartották.
 64  1|           fogadja, akinek derekán még mindig daliásan feszült
 65  1|       jelleget ad a felindulástól még a rendesnél is rózsásabb
 66  1|             Maga talán nem ismeri még Döncit?~ ~Vilma (diszkrétül
 67  1|          kételkedik benne? Sőt én még tovább megyek, mint a többi
 68  1|     egymással... Akarja?~ ~Vilma (még mindig lángoló arccal):
 69  1|      szólva, nem is csoda: hiszen még én is kénytelen vagyok bevallani,
 70  1|         mint egy párisi diák... s még a mennybéli üdvösségemért
 71  1|     valami különös csoda folytán, még most is az a szentimentális
 72  1|          volt, mikor az édesanyja még rövid bársonynadrágocskában
 73  1|             becézgesse... s akkor még azokat a rossz napokat is
 74  1|    értetek megyek...~ ~Vilma, aki még sohase látott parlamenti
 75  1|   kiváncsian a gukkerjüket, hanem még a zsilvölgyi apát, a budapesti
 76  1|     menjek feleségül...~ ~Klárika még folytatta volna az áradozást,
 77  1|    merészséggel és harci kedvvel, még egyre fokozva a hatást,
 78  1|           üdvözöljék.~ ~- Na, hát még most is öregnek találod?~ ~
 79  1|          férfival eddigi életében még nem találkozott; mily gyöngék,
 80  1|      vagyok vele, hiszen tudja... Még vagy tíz napon át tartani
 81  1|      legszomorúbb, hogy alighanem még a karácsonyestémet is kénytelen
 82  1|           távozzék, de Vilma most még egyszer a keze után nyult.~ ~-
 83  1|        egy gépíró-kisasszonyhoz - még ha véletlenül méltóságos
 84  1|       lett a látogatójába; hiszen még az élete nagy programjáról
 85  1|          eszem, mint másoknak, ez még nem ok arra, hogy az életem
 86  1|          közelebb, hogy a hangját még suttogóbbra foghassa.~ ~-
 87  1|           szegény Honti idegeire: még az estén, hogy a részvényesek
 88  1|           fogja hunyni a szemeit, még ez a vigasztalás is végtelenül
 89  1|           menne...~ ~- A tanár úr még azt se akarja, hogy én vele
 90  1|          súlyos neuraszténikusnak még azt is megtiltjuk, hogy
 91  1|        fűszeres ételt egyék: mert még a fűszeres étel is izgatja...
 92  1|    mindenféle hazug kifogásokkal, még húzta-halasztotta az utazást,
 93  1|         kipirult szép leányt.~ ~- Még legalább négy hétig nem
 94  1|        kérdezősködött utánad!~ ~- Még kérdezősködtek is utánam?
 95  1|     láttam s eszembe jutott, hogy még a szépapánk családjából
 96  1|       megpukkadjon... Szentgróthy még azt is elmondta, hogy Nizzában
 97  1|      fekvő regényből... Az idegei még remegtek a felindulástól,
 98  1|        pillantásától elszédülnek? Még a te híres energiád, finom
 99  1| csodálkozva nézett rá. A bámulata még növekedett, amikor Félix
100  1|           az édesanyád könnyeiért még annak is kiteszem magamat,
101  1|      tértél, szegény hugocskám... Még nem vagy bűnös, de már csak
102  1|            mennyivel tökéletesebb még, mint viruló leánykorában!
103  1|         éjszaka reám vársz?... És még ezt a szegény korhelyt is
104  1|       annyira boldog vagyok, hogy még ezt a hallatlan könnyelműséget
105  1|          a kocsira, sőt a kapunál még azt a propoziciót is fölvetette,
106  1| viszontlátás örömére, náluk igyék még egy csésze teát. De a fiatal
107  1|        becstelenséget elkövessek, még az ő kedvéért sem vállalkozom...~ ~-
108  1|       orfeum felé. De a kocsiúton még egyszer megállt és bánatosan
109  1|           dévajkodva szólott:~ ~- Még szerencse, hogy gyorsan
110  1|       tudta, hogy a gyönge Hontit még jobban magába bolondítja
111  1|   öregedtem meg becsületben, hogy még a kisöcsém se tiszteljen?~ ~
112  2|   testi-lelki pajtásommal, amikor még mind a ketten hadnagyok
113  2|    pénzekben kártyázott, de ennél még sokkal nagyobb baj volt,
114  2|           megcsal valakivel, akit még nem ismerek.~ ~- Megbolondultál?~ ~-
115  2|  fáradsággal tudtam rávenni, hogy még vagy félórát ott töltsön
116  2|  udvarlását meghallgatta? De arra még egy pillanatig se gondoltál,
117  2|   frappáns és hűséges tükre, hogy még most, harminc év mulva is
118  3|        járt az idő, de az étterem még tele volt vendégekkel. Aznap
119  3|           az ambiciózus mesternek még nem igen volt alkalma arra,
120  3|          herceg is beérné... Most még csak az hiányzik, hogy pezsgőt
121  3|           préposté... Két nap óta még a tokája is megduplázódott...
122  3|        rúgjon a hámból... Mert ha még egyszer így viselkedik,
123  3|         megérdemeltem a leckét... Még pezsgőre, francia pezsgőre