Rész

  1  1|           feléjük. A maître de reception volt, aki egy futó pillantást
  2  1|                nászutas házaspár már ott volt a fejedelmi lakosztályban.
  3  1|           tetszik, hogy az eddigi életem volt álom s csak most ébredtem
  4  1|             Marie, aki szintén szerelmes volt az úrnőjébe, ügyes készséggel
  5  1|              csodálatos, mily hihetetlen volt mindaz, ami negyedfél hónap
  6  1|                beszédje (ő excellenciája volt valaha a Honti keresztapja),
  7  1|                huszonöt esztendő óta nem volt Budapesten...~ ~Csak akkor
  8  1|                  Kétstrófás francia vers volt ez, egy szerelmes asszonyról,
  9  1|             homályában.~ ~A kis vers nem volt valami különös, de a Vilma
 10  1|                  finom bókok nagymestere volt, lekötelező udvariassággal
 11  1|                 éven át hirdette, egyike volt a legszellemesebb művészeknek...
 12  1|         legszellemesebb művészeknek... Ő volt az, aki annak idején rendes
 13  1|              annak idején rendes vendége volt a windsori kastélynak, egy
 14  1|     türelmetlenül várakozott rá.~ ~- Meg volt velem ma elégedve? - kérdezte
 15  1|                rendkívül elegáns levélke volt, oly arisztokratikus címírással,
 16  1|                komolyan, akinek nem igen volt tíz forintig terjedő hitele
 17  1|           elejtsenek. Valósággal ijesztő volt, amint Oppenheim Gusztáv,
 18  1|                 állásában is példányképe volt a nemes és tiszteletet parancsoló
 19  1|               furcsa és valószinűtlen is volt, ami történt vele: Vilma,
 20  1|               kérlek...~ ~Az ebéd fényes volt, az italok kitünőek, a kiszolgálás
 21  1|                 előbbi zavarába... Hiába volt a Vilma minden jókedve és
 22  1|  selyempongyolájában megennivalóan bájos volt.~ ~- Micsoda?~ ~- Ma délelőtt
 23  1|             szívem, hogy már két hete se volt a kezemben ujság... Amíg
 24  1|                mulatság még talán sohase volt Budapesten... Az összes
 25  1|            egyáltalában semmi vagyona se volt, évtizedek óta az élén állt
 26  1|                  Afféle önzetlen stréber volt, aki megelégszik annyival,
 27  1|                 feléje fordult: oly szép volt, hogy Honti szinte szégyenkezve
 28  1|                 helyiség zsúfolásig tele volt már vendégekkel; a művészileg
 29  1|                 mégis meseszerűen kábító volt... Vilma bámuló szemmel
 30  1|              asszonyom?~ ~Cauders László volt, a Közgazdasági Bank grandseigneurje,
 31  1| következetességgel, még mindig szerelmes volt Lehmann Vilmába...~ ~A fiatal
 32  1|           leányosan ügyetlen és elfogult volt, most bátran fölemelte a
 33  1|               dolog, méltóságos asszony. Volt egy barátom, aki nyolcvanhat
 34  1|                az öreg Leonhardt báró, a volt madridi nagykövet - de sokkal
 35  1|               Valamikor nagy szerencséje volt az asszonyok körül, mert
 36  1|      izléstelenkedéseiből... Egyidőben ő volt az előkelő társaságok lelke,
 37  1|            jókedvü és szellemes teremtés volt, aki engem, vén csacsit,
 38  1|                 Az okos Vilma, tisztában volt vele, hogy ilyen színben
 39  1|             magát ok nélkül s mivel több volt az emberismerete, mint a
 40  1|         édesatyja, Honti Sándor, maga se volt szegény ember s így az egyetlen
 41  1|                  csarnok zsúfolásig tele volt már ilyenkor, a katonabanda
 42  1|                 hugához.~ ~- Jaj de okos volt, hogy már kora délután kijöttetek!...
 43  1|                   Azt hiszem, illő dolog volt, hogy vacsorára meghívtam...~ ~
 44  1|                amikor több ízben alkalma volt rá, hogy a felséges úrral
 45  1|                  Kender-utcában nem igen volt alkalma ahhoz, hogy a főhercegi
 46  1|                  pózban fölemelte, olyan volt, mint egy csodaszép, görög
 47  1|           porcellánt rakosgatta... Olyan volt, mintha már elszundikált
 48  1|                   Ez esetben aztán hiába volt minden tiltakozás: Lehmanné
 49  1|             negyven év óta - ennyi ideje volt, hogy szegény urával az
 50  1|                 lépett - mindig a konyha volt az álmainak, az ambicióinak
 51  1|             magának is gyönyörü konyhája volt; nagy, tiszta, csillogó
 52  1|         szőnyegre a lábaihoz... Oly szép volt így, a maga bámulatos karcsúságával,
 53  1|                legkisebb ujjában is több volt az esze, mint az egész környezetének,
 54  1|           pénzügyi világ első tekintélye volt Budapesten, mindenki megjelent,
 55  1|               hogy összetartsunk: maga a volt uramnak a felesége, én az
 56  1|                 felesége, én az urának a volt felesége vagyok. Ilyesmit
 57  1|                mindig engedelmes fiúcska volt s a szülei ragaszkodtak
 58  1|                 aki tizenhatéves korában volt, mikor az édesanyja még
 59  1|           nyiltan, becsületesen tekint a volt ura szeme közé): Honti,
 60  1|          felejtse el, hogy valaha közünk volt egymáshoz. Én boldog vagyok,
 61  1|          exponált kormánypárti politikus volt, ma a költségvetési vitában
 62  1|              gróf eddig rendületlen híve volt minden kormánynak. Ha van
 63  1|                  főispánba, aki ugyanott volt fürdőben, ahol mi... De
 64  1|                  pikantériában, hogy egy volt miniszter a jelenlegi kormányt
 65  1|            egyszerü, oly bájosan szerény volt e pillanatban, az okosság
 66  1|                  talán nem is az a férfi volt, akit ő ismert. A maga asszonyos
 67  1|                 ijedten érezte, hogy nem volt igaza; ez az ember a nagyok,
 68  1|                  a főispán után most egy volt miniszterbe habarodtam bele,
 69  1|           kérdésben több ízben kénytelen volt elutazni Párisba és Berlinbe,
 70  1|        konferenciákat befejezte, idehaza volt mindenféle elintézni valója
 71  1|                 ha másfél órát alszom, - volt benne elég részem, hogy
 72  1|            Lehmann Vilma?... Akárhogy is volt, az bizonyos, hogy nem adta
 73  1|               okos és furfangos teremtés volt, tökéletesen tisztában volt
 74  1|              volt, tökéletesen tisztában volt vele, hogy e pillanatban
 75  1|              hogy Szentgróthy grófnak, a volt miniszternek, ő felsége
 76  1|             iránt érzett, az sokkal több volt már a felületes asszonyi
 77  1|                magát; s mindig tisztában volt vele, hogy csak a hála és
 78  1|                   Szerencsére, a baj nem volt ennyire komoly s Pázmán
 79  1|           Ezuttal, úgylátszik, komolyabb volt a baj, mint rendesen, legalább
 80  1|              társadalomtól... Első dolga volt, hogy becsöngette a szobalányát,
 81  1|             rázott... Kitalálod, hogy ki volt az?~ ~- A leirásból ítélve,
 82  1|                 szépapánk családjából se volt senki se Rómában... Mama
 83  1|            városa... De utóvégre mindegy volt, akármit is mondott, mert
 84  1|                     Ezt ugyan fölösleges volt elmondanod...~ ~- Várj csak!
 85  1|               lefelé görbült, csöpp híja volt, hogy a nagy kisasszony
 86  1|           történt vele... Talán igaza is volt, hogy ilyen illetlenül viselkedett, -
 87  1|               tartott, amíg a szíved nem volt érdekelve a dologban? Könnyü
 88  1|             Vilma egy napon éppen készen volt a toalettjével, a szobaleány
 89  1|                 már vagy hat hét óta nem volt látható a Hontiék házatáján.~ ~-
 90  1|                azt mondhatnám, hogy erre volt dolgom s így eszembe jutott,
 91  1|                bájos és gyönyörü asszony volt: arca meghalványult ugyan
 92  1|                 fátyol árnyékolta be, de volt benne valami megkapó és
 93  1|             leánykorában teljesen idegen volt tőle... Mindaddig szótalanul
 94  1|                rá. Mily szép, mily bájos volt így, mennyivel tökéletesebb
 95  1|             megholt atyád után a legjobb volt hozzád?... Nem, én tudom,
 96  1|            Budapestre.~ ~Vilma, - mert ő volt a fiatal hölgy - mosolyogva
 97  1|                  hogy ő meg Király Félix volt? - helyeslőleg bólintott.~ ~-
 98  1|                      A lakás fényesen ki volt világítva, az ebédlő asztala
 99  1|             úgyis tehetetlen rabszolgája volt?... Csakugyan az őszinte
100  1|                  könyvben... De akárhogy volt, a Honti szemét elborították
101  1|                        Egy tavaszi napon volt, májusban, mikor az akácfák
102  1|            vigyázva a karjai közt.~ ~Dél volt, pár perccel egy óra előtt.
103  1|        forgatagában, de Hontiné - mert ő volt - megbotránkozva rázta meg
104  2|            becsületemre mondom, hogy nem volt mit dicsekednie vele.~ ~
105  2|                  hogy annyi komolyság se volt benne, mint egy cserebogárban,
106  2|                  hozzá.~ ~A házasság nem volt boldog: a hadnagy teljesítette
107  2|       megszökhetett hazulról, bizony nem volt ő az a legény, aki a kínálkozó
108  2|             ennél még sokkal nagyobb baj volt, hogy olyan nőszemélyek
109  2|                   Ha ez az asszony képes volt arra, hogy alávaló legyen,
110  2|                  Bár a pillanat nem igen volt alkalmas arra, hogy erkölcsi
111  2|                De az utca kihalt és üres volt és a másodemeleti lakás
112  2|         Serfőző-utcában... Olyan jókedve volt, hogy a pincérnek egy forint
113  2|                pár szó megdöbbentő tükre volt a férfiak hihetetlen önzésének,
114  3|                   de az étterem még tele volt vendégekkel. Aznap új operettet
115  3|             helyzete sok idő óta nyomott volt, az ambiciózus mesternek
116  3|        ambiciózus mesternek még nem igen volt alkalma arra, hogy magát
117  3|                vállalatát kitüntesse. Ez volt talán a legelső este, amikor
118  3|                vacsora nagyon is bőséges volt, s a hal meg a fácán után
119  3|                  hogy a pezsgőről szó se volt a szerződésben... Sőt a
120  3|           Magamnak is virágzó borüzletem volt s az egész Tiszamentén az