Rész

 1  1|         lehet ezért a valóságért, hát én vagyok az... Föl szeretnék
 2  1|           én miattam választotta, hát elhiheti, hogy rosszul tette,
 3  1|   hercegnők... Ne takarékoskodjék hát, mert becsületszavamra mondom,
 4  1|          előkelő bankokban...~ ~- Hát milyenekre gondol? - kérdezte
 5  1|         is gyönyörűség... Mi vagy hát igazán, mondd meg nekem?...~ ~
 6  1|     gratulációját.~ ~- Nagyszerü, hát mi különös van abban, ha
 7  1|       alantasa íróasztalánál.~ ~- Hát vasárnap nagy kanállal eszünk,
 8  1|            Ami a külsejét illeti, hát leány, még pedig aranyos
 9  1|          jó szemre van szükségem, hát nem megyek érte a szomszédba...~ ~
10  1|           egyre jöhet haza... Jé, hát még virágot is hoztál, szegény
11  1|                Isten hozta, végre hát én is meg fogok hallani
12  1|         szép lányon jár az eszed! Hát légy egy kissé udvarias
13  1|          odavoltunk... Hiába adod hát a szentet, ő már az összes
14  1|        lettem két hónap alatt?... Hát vedd tudomásul, hogy én
15  1|        kis polgári kölcsön miatt, hát épp úgy számíthatsz reám,
16  1|          Mi az a Zuzmara-bál?~ ~- Hát nem olvastál róla az ujságban?~ ~-
17  1|       Megigértem, hogy elmegyünk, hát most már hiábavaló a habozás...
18  1|       egész világ belémszeressen, hát én nem bánom...~ ~Másnap
19  1|     pukkerlizva szólott:~ ~- Nos, hát tetszem-e magának, kis uram?~ ~
20  1|       tudok magának ellentállani, hát itt a pénz, igyék ma egy
21  1|   hirtelen csak így szól hozzám: “Hát annyira kivánkozik az után
22  1|       csúnya játékosnak nézzenek, hát gavallérosan addig játszottam,
23  1|     méltóságos úr feleségül vett, hát a világ előtt is hencegni
24  1|          tudnak menni hat órakor, hát a vezérigazgató is megengedheti
25  1|         felvilágosítani őket.~ ~- Hát nem jösz velem? - kérdezte
26  1|      Komoly kifejezést erőltetett hát az arcára s a fejével szertartásosan
27  1|                Cauders úr, kérem, hát jőjjön közelebb...~ ~S barátságosan
28  1|         Óh, méltóságos asszony... hát kibe volnék?... A magamfajta
29  1|           kedvesek akarnak lenni, hát jöjjenek el hozzám valamelyik
30  1|           piruló hugocskáját.~ ~- Hát csakugyan igaz, hogy nemsokára
31  1|        mosollyal szólott:~ ~- Óh, hát a kegyelmes úr még mindig
32  1|     tanulmányozom az asszonyokat, hát tudom egy kissé, hogy mi
33  1|          kiváncsian kérdezte:~ ~- Hát a globetrotter úr még mindig
34  1|          ezt tőlem?...~ ~- Miért? Hát semmiért... De ne csodálja,
35  1|    imponál, drága kis bolondom... Hát annyira nagy dolognak tartod,
36  1|           gazdálkodhatom...~ ~Igy hát minden a régiben maradt
37  1|           előszoba ajtajában:~ ~- Hát a méltóságos asszony nem
38  1| tejbe-vajba füröszt; nem lennék-e hát a világ leghálátlanabb teremtése,
39  1|            Pedig ha Dönci mondja, hát bizonyosan, igaz... Maga
40  1|         int).~ ~Tauberné: Engedje hát meg, hogy bemutassam magának:
41  1|         Dönci: Ha annyira szeret, hát megigérhetne nekem valamit...~ ~
42  1|     szerény lakásomat...~ ~Vilma: Hát mostanában az a divat, hogy
43  1|        igen.~ ~A vöröshaju hölgy: Hát hol látott?~ ~Vilma (zavartan
44  1|           valamennyi férje... Na, hát jóbarátok leszünk a jövőben?~ ~
45  1|  kormánynak. Ha van hozzá kedved, hát rögtön intézkedem, hogy
46  1|    beszédéért üdvözöljék.~ ~- Na, hát még most is öregnek találod?~ ~
47  1|     habarodtam bele, Ha így megy, hát a negyedik szerelmem okvetlen
48  1|     szólott:~ ~- Drága kis anyám, hát már terád is átragadt a
49  1|         vagyok, miért ne szabadna hát megismernem az igazi boldogságot
50  1|        indus bálványt akar látni, hát jöjjön el egyszer hozzám,
51  1|         izgatja... Hogyne izgatná hát az a tudat, hogy egy gyönyörü,
52  1|         kérdezősködtek is utánam? Hát mások is észrevették, hogy
53  1|      méltóságos asszonynál...~ ~- Hát nem tudtad, hogy senki számára
54  1|       Szegény, okos hideg Vilmám, hát a te sorsod is az lenne,
55  1|          a Hontiék házatáján.~ ~- Hát téged milyen jó szél hozott
56  1|     vagyok, hogy igazat beszélek, hát megvallom, hogy egyenesen
57  1|          nem szólalt:~ ~- Halljuk hát azt a komoly mondanivalót!...
58  1|           hogy jó feleség legyek, hát szívesen feláldozom az éjszakai
59  1|         letagadni... Egyezzünk ki hát vele méltányos módon: a
60  1|          hangon szólt:~ ~- Ejnye, hát meg se nézik a kis fiamat?~ ~
61  1|     csókolnál a nagybácsidnak?... Hát ezért öregedtem meg becsületben,
62  2|      ugy-e, hogy ilyesmire képes? Hát olvasd el ezt a levelet,
63  2|    vigasztalót szerezzen magának, hát bizonyos lehet benne, hogy
64  2|            mondta izgatottan.~ ~- Hát mit fogsz tenni?~ ~- Hazamegyek
65  2|        tekintett a szemem közé. - Hát te egy pillanatig is tudtál
66  3|          ügynökeim kószáltak, így hát értek valamicskét az italhoz,
67  3|        föl a vendéglős dühösen. - Hát azt hiszi, hogy aszuval,
68  3|      előkelő uraságok járnak ide, hát lassankint ő is csak ideszokik...
69  3|           egyszer így viselkedik, hát azonnal pusztulhat...~ ~