Rész

   1  1|                  azok közé, akiknek nevét az ujságok a legtöbb adót fizetők
   2  1|               köteles vagyok eleget tenni az óhajtásnak, mert ha valaki -
   3  1|                    ha ülő helyzetben van, az egyik lábát mindig átveti
   4  1|                 tehát sürün fordulnak elő az efelé kifejezések: „Maga
   5  1|                  szük szoknyát hord, hogy az összes járókelők megfordulnak
   6  1|                   riad vissza attól, hogy az udvarlóinak efelé elmésségeket
   7  1|               megy, teljes szabadságot ad az urának, de viszont teljes
   8  1|            remélhetőleg meg lesz elégedve az előzékeny felvilágositással.
   9  2|                  házasságközvetitő utján? Az apropos-t az adta meg ehhez
  10  2|     házasságközvetitő utján? Az apropos-t az adta meg ehhez a kérdéshez,
  11  2|             beszélgetését, s rájött, hogy az a nagyszakállu, öreg bácsi,
  12  2|   házasságközvetitő. „Elképzelheti - irja az én bájos ismeretlenem -
  13  2|                  is, csakugyan megérkezik az a mesebeli lovag, aki engem
  14  2|                  ne érteném. Hiszen talán az egész világ kifordulna sarkaiból,
  15  2|               utján jön létre: ugyan, hol az az álmodozó leány, akit
  16  2|                  jön létre: ugyan, hol az az álmodozó leány, akit ez
  17  2|                   borzongatna? A házasság az égben köttetik, - mondja
  18  2|                    mily iszonyu lehet hát az a tudat, hogy az ő napfényes
  19  2|                lehet hát az a tudat, hogy az ő napfényes szőke hajkoronáját,
  20  2|           kiszáradtszivü üzletember veszi az ajkára valamelyik kávéházban?~ ~
  21  2|         házasságközvetités mesterségével. Az asszonyok, főképp az öregasszonyok,
  22  2|       mesterségével. Az asszonyok, főképp az öregasszonyok, minden időben
  23  2|                   nem érnek rá arra, hogy az Ámor istenke dolgaiba kontárkodjanak;
  24  2|          házasságközvetitő lépett, vagyis az a férfiu, aki józan kenyérkereset
  25  2|                 föl a törvényes szerelmet az ügykörébe. A mestersége
  26  2|                megbizhatóbb, hogy - mivel az ő üzleti renomméja is kockán
  27  2|                  módja megvan hozzá, hogy az egymáshoz illő karaktereket
  28  2|                  ő nélküle rá fog találni az igazira, s hogy tisztán
  29  2|           gyötrelmeket okoznak egymásnak. Az a vén bácsi tulajdonképpen
  30  2|                 logika, a pszikhologia és az emberismeret alapjára helyezi
  31  2|             emberismeret alapjára helyezi az emberi intézmények leghatalmasabbját:
  32  2|                   szerelmes legényt, akit az égiek már ötezer évvel ezelőtt
  33  2|              kitelik, miért ne telnék hát az is ki, hogy kopottcilinderes,
  34  3|                   hotelekben könnyen megy az ismerkedés. Diner után,
  35  3|               elszedték a virágbokrétákat az étterem asztalairól, odafenn,
  36  3|                   olyan, mely nálunk csak az egynemüek közt szokásos:
  37  3|              évekig tartó jó pajtásság... Az amerikai leány, amikor a
  38  3|         barátkozásnak rendesen nincs vége az elválás után, mert mindkét
  39  3|                 élet ördögmalmában töltik az idejüket, hanem a világ
  40  3|                  közben megbarátkoztak... Az ilyen levélváltás kedves
  41  3|              illendőségi smokkságok miatt az okos emberek lemondjanak
  42  3|                sincs megvonni magától ezt az ártatlan élvezetet, - és
  43  3|                   a mi viszonyaink között az ilyen intimitást nem helyeslem.
  44  3|            kiváltságra kvalifikálná őket. Az a férfi, aki nálunk egy
  45  3|              levelét elfogadhassák. Ennek az ideje csak akkor fog elérkezni,
  46  3|                   akkor fog elérkezni, ha az általános gondolkodás nálunk
  47  4|                  nem csupán a Kárpátoktól az Adriáig, hanem Skandinávia
  48  4|           partokig, sőt talán még azokban az idegen világrészekben is,
  49  4|              tudósok leirásából ismerjük. Az Anonymus, vagy talán helyesebben:
  50  4|                   vagy talán helyesebben: az Anonyma azt kérdezi ugyanis
  51  4|          állandóan kitüntetik leányainkat az érdeklődésükkel, megeszik
  52  4|                 érdeklődésükkel, megeszik az összes kompótot, ami az
  53  4|                   az összes kompótot, ami az éléstárunk polcain található,
  54  4|                felnőtt kisasszonyok kezét az uriemberek megkérni szokták.
  55  4|                 már nagyon is vágyakozunk az anyósi méltóságra, - hol
  56  4|                 méltóságra, - hol van hát az a módszer, amelylyel ezeket
  57  4|                   Konstatálnom kell, hogy az aggódó anya a hasonlatok
  58  4|            Szivesen koncedálom, hogy ezek az emberek kőszivü vandálok,
  59  4|               százszor meggondolják, amig az életbevágó nyilatkozatot
  60  4|             nyomorult smuciánnak minősiti az urát, ha nem a Berkovicsné
  61  4|                 műhelyében rendelheti meg az uj tavaszi toilette-jét.
  62  4|                 engedhet meg magának s ez az oka, hogy a kétezer forint
  63  4|                 hanem a telekkönyvet vagy az édes apa folyószámláját.~ ~
  64  4|                   magyarázatát, mert ezek az ifjak, amig nőtelenek, távolról
  65  4|             nélkül varrják a nyakukba. Ez az oka annak, hogy oly nemes
  66  4|           bátoritás kell hát nekik, hanem az a bizonyosság, hogy az édes
  67  4|              hanem az a bizonyosság, hogy az édes kicsike az apai áldáson
  68  4|         bizonyosság, hogy az édes kicsike az apai áldáson kivül egy olyan
  69  4|                 is készségesen széttárják az ajtajukat. Ha ez a könyv
  70  4|            taktikából. Képes hónapokon át az ostobát adni, csakhogy a
  71  4|                   a derék nagybácsit, aki az ilyen intim családi ügyeket
  72  4|                    mint jön meg egyszerre az esze és a bátorsága, melyet
  73  4|                ebből a józan világból, de az ilyen esetekben talán még
  74  4|                  még kevesebb szükség van az édes mamára, mint azokban,
  75  4|                mamára, mint azokban, ahol az anyagi kérdések dominálják
  76  4|             helyzetet. Ha a kisasszony és az urfi anyai beavatkozás nélkül
  77  5|                   fordulópontja előtt áll az életének. Az ember gyönyörüen
  78  5|      fordulópontja előtt áll az életének. Az ember gyönyörüen megborotválkozik,
  79  5|                 hogy miért jött - nemcsak az apa, anya, a menyasszonyjelölt
  80  5|                  látogatásnak mi a célja? Az egész ház zavarban van,
  81  5|                gyerekek lopva leskelődnek az ajtó függönyén keresztül
  82  5|                   megint elölről kezdődik az egész processzus. Házasságot
  83  5|                  nélkül is férjjé lehetne az ember? Ha gondolja, hát
  84  5|                   ember? Ha gondolja, hát az isten szerelméért, árulja
  85  5|                  a házasságtól, mert ezek az előleges gyötrelmek idegessé
  86  5|                hősiesség kell hozzá, hogy az ember egy óra hosszat a
  87  5|                   biztonsággal tudom adni az elmés és gyakorlott causeurt.
  88  5|                   hónap mulva, amikor már az a fölemelő hivatás várakozik
  89  5|                   várakozik majd rá, hogy az én hangulataimat és gallérjaimat
  90  5|                   idegent, akit épp ebben az időben vetnek föl az aktualitás
  91  5|                ebben az időben vetnek föl az aktualitás hullámai.~ ~Arra
  92  5|              komoly szándékkal csak abban az esetben jelenjék meg a leányos
  93  5|                   családnak, vagy: ha már az előző formaságokon tulesett.
  94  5|                  találkozik egymással, de az istenért, ne gondoljanak
  95  5|               vágyakozó, fiatal teremtés. Az ilyen találkozást boszorkányos
  96  5|                  ismerős. De a szinházon, az előkelő éttermeken kivül
  97  5|           társaságot föl ne keresné. Itt, az idegen társaságban, a fiatalok
  98  5|               utólagos ideglázzal kellene az ismeretségért megfizetniök.~ ~
  99  6|                  semmit se tud megtagadni az ő bájos kis leányától),
 100  6|                kinek két hónap mulva lesz az esküvője, már a lakás is
 101  6|              rövid hatvan nap mulva ahhoz az urhoz fog feleségül menni,
 102  6|                 tény ellen van kifogásuk: az ellen, hogy a nap mindössze
 103  6|             huszonnégy órából áll, s hogy az állami mérnöki hivatal oly
 104  6|                   tekintetbe azt is, hogy az ember az alvásra is kénytelen
 105  6|          tekintetbe azt is, hogy az ember az alvásra is kénytelen forditani
 106  6|              pillanatot, mikor mindörökké az egymáséi lesznek?...~ ~Eddig
 107  6|              vélemény nagyon is megokolt, az kitetszik a következő szimptomákból:~ ~
 108  6|                 menyasszony egyedül ülnek az ebédlő félhomályában. Hogy
 109  6|          félhomályában. Hogy mivel töltik az időt, azt ne kutassuk (valószinüleg
 110  6|                hogy nem élvezhetik sokáig az egyedüllétet; öt perc mulva
 111  6|               perc mulva ugyanis kinyilik az ajtó s a mama mosolygó arccal
 112  6|                  mama mosolygó arccal lép az ebédlőbe.~ ~- Nem láttad,
 113  6|                 be hozzájuk hangos szóval az irodából.~ ~- Holnapra jegyeket
 114  6|               legalább is megütötte volna az osztálysorsjáték főnyereményét.~ ~
 115  6|         osztálysorsjáték főnyereményét.~ ~Az apa is ott marad egy negyedórán
 116  6|              nagynehezen eszébe jut, hogy az irodában a peres felek már
 117  6|                hozzájuk valami kifogással az ebédlőbe. Szóval: nincs
 118  6|               vagyok azon a koron, amikor az embernek sürgős beszélni
 119  6|           leánynyal, hát azt mondom: hogy az a tigris-anya okosan cselekszik,
 120  6|                 cselekszik, sőt egyenesen az anyai kötelességét hanyagolná
 121  6|             hanyagolná el, ha nem keresné az ebédlőben a huskönyvet.
 122  6|                ebédlőben a huskönyvet. És az apa is, a kisebbik leány
 123  6|                  gyönyörüségek, melyeknek az adja meg az igazi értéküket,
 124  6|      gyönyörüségek, melyeknek az adja meg az igazi értéküket, hogy csak
 125  6|               aprópénzre eszkomptáltatja, az még a szerelem terén se
 126  6|                     és gondolj arra, hogy az ember - már az ismert kép
 127  6|                 arra, hogy az ember - már az ismert kép szerint is -
 128  6|                van „végre egyedül”, mikor az oltár elől eltávozott. Addig
 129  7|                    hát döntse el most azt az érdekes vitát, mely köztem
 130  7|              görnyedezett a virágoktól és az ezüsttől. Ott volt minden
 131  7|             vállalattól szoktak kibérelni az örömszülők, egy sereg szép
 132  7|                 kényelmes karosszékekben, az asztalfőn pedig a fiatal
 133  7|                   össze egy hosszu életre az oltár előtt. A hangulat
 134  7|               jártak nagy ezüst tálaikkal az asztal körül, a pezsgő durrogott,
 135  7|               vesziti el a fejét, de most az én lelkem is megtelt azzal
 136  7|               beszédembe, amikor hirtelen az asztalfőre esett a pillantásom
 137  7|                 azok, akiknek ünneplésére az egész nagy társaság összegyült,
 138  7|                ebéd után élénken kikeltem az ellen a csuf szokás ellen,
 139  7|                   csuf szokás ellen, hogy az uj házaspár ilyen neveletlenül
 140  7|           amellett kardoskodott, hogy ezt az édes kis illetlenséget nem
 141  7|             kérdéssel: vajjon van-e joguk az uj pároknak ahhoz, hogy
 142  7|                   uj pároknak ahhoz, hogy az etikett törvényeit ennyire
 143  7|                 uriember jóval tulhaladta az ötvenedik évét, hogy elvileg
 144  7|                 csacsiknak a viselkedését az illem rideg paragrafusai
 145  7|                    melylyel barátai előtt az igazát megvédheti. Hogy
 146  7|                    készséggel kijelentem: az a vadonatuj házaspár igenis,
 147  7|         viselkedett. Oly illetlenül, hogy az összes német divatlapok
 148  7|                   őket, mert teringettét, az már csakugyan több a soknál,
 149  7|             csakugyan több a soknál, hogy az ünnepeltek angolosan távozzanak
 150  7|             angolosan távozzanak el attól az asztaltól, ahol az ő tiszteletükre
 151  7|                  attól az asztaltól, ahol az ő tiszteletükre gyült össze
 152  7|                  tekintélyes vendégsereg. Az illemtanból ezek a könnyelmü
 153  7|                 én mégis azt mondom, hogy az a másfélórás férj, aki nem
 154  7|              földi emberek cselekedeteit: az illem és a természetes ösztönök
 155  7|                   ösztönök szempontjából. Az illemet a kétkoronás kézikönyvekből
 156  7|                 gyönyörüséges világra. És az egyiknek épp ugy hasznát
 157  7|                 mint a másiknak; csakhogy az elsőnek akkor, a midőn zsurokra
 158  7|                karjainkba szoritsunk...~ ~Az a fiatal pár, amelyik az
 159  7|                  Az a fiatal pár, amelyik az esküvői lakomáról ilyen
 160  7|      kétségtelenül megérdemli a szekundát az etikettből s én habozás
 161  7|                vissza a régmult időkre! - az illetlenség a legnagyobb
 162  7|            bölcseségek közé tartozik. Aki az üres etikettet még az esküvője
 163  7|                 Aki az üres etikettet még az esküvője napján se rugdossa
 164  7|                 napján se rugdossa félre, az vagy olyan öreg, mint ön,
 165  7|              olyan szédületes smokk, mint az a német tanár, aki egy könyvében
 166  8|                életében nem ritka, s mely az agglegényekben mindig azt
 167  8|                   fogja össze, mint ahogy az a filiszter férjeknek tetszeni
 168  8|            magából kikelve rohant el este az intimus ebédlőből, hogy
 169  8|                   intimus ebédlőből, hogy az alsós, vagy a baccarat izgalmaiban
 170  8|                  hol van és meddig terjed az a határ, amelyen tul már
 171  8|              meddig köteles szemet hunyni az idegen férfiak bizalmaskodása
 172  8|                fölött és mikor érkezik el az a pillanat, amidőn az udvarlás
 173  8|                  el az a pillanat, amidőn az udvarlás ellen joggal és
 174  8|                felesége rosszul tenné, ha az ura nélkül, idegen férfiak
 175  8|                férfiak társaságában menne az előkelő étterembe, a szolid
 176  8|              társadalom fölfogása szerint az előkelőbb pozicióju hölgy
 177  8|            bizvást el lehet mondani, hogy az angol peerek, az amerikai
 178  8|            mondani, hogy az angol peerek, az amerikai vasutkirályok,
 179  8|                   csinos asszonyt, akivel az ebédlőjét, a szalonját és
 180  8|                legtöbb férj - valljuk meg az igazat - akkor érezné magát
 181  8|                   megvalósitják, - hiszen az ilyen nem igen tudna megélni
 182  8|                  teljes joggal juthat már az eszébe, hogy nem a más számára
 183  8|               ártatlan flirtekkel izgassa az idegeit, annál inkább se,
 184  8|                  a törvényes férj élvezi. Az idegen férfiakkal való ingerkedést,
 185  8|             pikáns szinezetü tréfát, mely az asszonyok és férfiak társaságbeli
 186  8|         akceptálta, s a morózus férj, aki az ilyen ártatlan mulatságot
 187  8|           akármelyik testi betegségnek, s az okos férj már a legelső
 188  8|              szimptómánál sietve megteszi az óvóintézkedéseket. Mikor
 189  8|                  óvóintézkedéseket. Mikor az asszony már a legyezőjével
 190  8|                   már a legyezőjével csap az idegen férfi kezére, nagy
 191  8|              gyanutlanul közeledik hozzá, az udvarlója előtt tulságos
 192  8|            tulságos gyöngédséggel kezeli: az okos ember - anélkül, hogy
 193  8|               adna - tapintatosan, szinte az öntudatlanság látszatával
 194  8|                  szivesen föláldozza érte az estéjét, s a szinházba,
 195  8|                   estéjét, s a szinházba, az étterembe is elkiséri, mert, „
 196  8|                 ugyse tudna egyebet tenni az idejével”. Persze a kirándulásokon
 197  8|                 jókedvü lenézéssel beszél az ostoba, de jó fiuról.~ ~
 198  8|                   jó fiuról.~ ~Arra, hogy az összes aggasztó szimptómákat
 199  8|         változásokat, mint a leveli békáé az időjárás fordulásait. De
 200  8|                tényleg abszurd, még maguk az érdekelt felek: az asszonyok
 201  8|                  maguk az érdekelt felek: az asszonyok előtt is. De istenem,
 202  9|               leányba. A leány viszonozza az érzelmeit: neki is fölragyognak
 203  9|                  nincs tehát semmi kétség az iránt, hogy a leendő családját
 204  9|                   jómódu szülők gyermeke; az apa is, a biztositó társaság
 205  9|             szerencsés urnak, akivel majd az anyakönyvvezető előtt megjelenik.
 206  9|             fiatal ur aggódó arccal ül le az iróasztalához, s hosszu,
 207  9|              töprenkedő levelet ir nekem, az ismeretlen, vén globetrotternek,
 208  9|           esdeklően arra kér: adjak neki, az isten szerelmére, lelkiismeretes
 209  9|                   És minden egyes sorából az látszik, hogy komoly és
 210  9|                   ennek a furcsa levélnek az elküldését...~ ~Miért ez
 211  9|                  elküldését...~ ~Miért ez az érthetetlen aggódás? Nem
 212  9|             boldogság hirtelen megzavarta az eszét?~ ~Nem. A töprenkedésnek
 213  9|                   A töprenkedésnek megvan az alapja. Száz házasulandó
 214  9|                  ugy cselekednék, mint ez az én különös levelezőm.~ ~
 215  9|                 magát, ha nem venné körül az udvarlók és a bámulók serege.
 216  9|                hogy nem igen elégszik meg az elméleti kacérsággal. Több
 217  9|          fölrándul Budapestre, s ilyenkor az aranyifjuság egyik-másik
 218  9|                   már, hogy miért habozik az a fiatal ur?~ ~Ha nem értenék,
 219  9|               járt, mindent megfigyelt és az a szenvedélye, hogy a lelki
 220  9|                 és egyszerü gyermekben is az édesanyja nyughatatlan vére
 221  9|           közvélemény is azt mondja, hogy az ilyen lépés előtt az édesanyát
 222  9|                 hogy az ilyen lépés előtt az édesanyát kell megnézni...
 223  9|               katasztrófa lenne abból, ha az én feleségem is olyan asszonynyá
 224  9|                 asszonynyá lenne, amilyen az édesanyja.”~ ~Kedves, ismeretlen
 225  9|                hozzám forduljon... Nem ön az első és nem ön az egyetlen,
 226  9|                  Nem ön az első és nem ön az egyetlen, aki ebben a csunya
 227  9|              embertelen babonában hisz... Az átöröklésről annyit beszélnek
 228  9|                  önnek, hogy amit gondol, az érthetetlen barbárság. Hosszu
 229  9|                legszigorubb kritikusai... Az ő gyermekszivük mindig megérzi,
 230  9|        gyermekszivük mindig megérzi, hogy az a lény, akit legjobban kellene
 231  9|             szomoru és hallgatag férfiun: az édesapján... Ezek a sajnálatraméltó
 232  9|            léhaságot viszik magukkal abba az uj világba, ahova a szerelmesük
 233  9|                   a férjtől függ, hogy ez az uj világ mindazért a sok
 234  9|                   után itélve, bizonyosan az - akkor gondolkodás nélkül
 235  9|          gondolkodás nélkül megkéri annak az édes kis teremtésnek a kezét
 236 10|                   szerelem sportsmanjei~ ~Az eset, amelyről egyik, ma
 237 10|                  a mai levélben szerepel, az nagyon csinos és szeretetreméltó
 238 10|                 Jól öltözködik, elolvassa az ujságok művészi és irodalmi
 239 10|                   s kitünően tud beszélni az asszonyok nyelvén. Azok
 240 10|               homme à femmes-oknak nevez. Az az élet-eleme, ha leányok
 241 10|                  à femmes-oknak nevez. Az az élet-eleme, ha leányok és
 242 10|                 nagyon szivesen venné, ha az elmés causeurt hamarosan
 243 10|               vejének mondhatná. De mulik az idő, fogy a tea és a sandwich,
 244 10|                 leány, akinek nincs titka az édesanyja előtt, igy válaszol:~ ~-
 245 10|                   Hiszen ennek a tipusnak az asszonyok között aránytalanul
 246 10|                gondoljon csak vissza arra az időre, amikor még fiatal,
 247 10|                gondolatban se volt hütlen az urához, de hiuságának mód
 248 10|                   nem elégedtek meg ezzel az elméleti diadallal, ők vagy
 249 10|              beismeri, hogy szereti őket. Az asszonytól kicsikarják a
 250 10|                 feleségül. Szóval: azokra az előkelő rókavadászokra hasonlitanak,
 251 10|             fiatal gavallérja, asszonyom. Az ő hiuságát tökéletesen kielégiti,
 252 10|                   a játékban) azzal, hogy az embernek egy egész, hosszu
 253 11|           különben - naponként olvashatod az ujságokban - ma már kényük-kedvük
 254 11|             tekintetes tudós urak. Hiszen az végre is csak a technika
 255 11|              legnagyobb tudomány se, mely az emberi lélek bajai ellen
 256 11|          pályaudvarok lesznek a gyors- és az expressz-léghajók számára,
 257 11|                  egy éjszakán át kifujják az emberi szervezetből, még
 258 11|                évecskével megröviditik.~ ~Az olvasó előtt, aki ismeri -
 259 11|          veszekszik, nem csapja a földhöz az ártatlan teáscsészéket,
 260 11|                  ki első felháborodásában az ura szemét, nem használ
 261 11|             Ugyebár azt hihetnéd, hogy ez az asszony az ideálja a jó
 262 11|              hihetnéd, hogy ez az asszony az ideálja a jó és kellemes
 263 11|         borzalmasabb tipus van a világon: az a feleség, aki napokon át
 264 11|               ellen még találhat fegyvert az a férj, aki nem ijed meg
 265 11|              kaszinók és kávéházak, ahová az ember a családi viharok
 266 11|               élvezet van a világon, mint az az alsós-partie, melyet
 267 11|            élvezet van a világon, mint az az alsós-partie, melyet a békés
 268 11|              ekkor megvigasztal bennünket az a tudat, hogy nemcsak a
 269 11|              amelylyel imádott feleségünk az idegeinket kínpadra fesziti?
 270 11|                   se használ, mert mit ér az erkölcsi elégtétel, ha az
 271 11|                 az erkölcsi elégtétel, ha az ember belsőleg megpukkad?~ ~
 272 11|                    hogy kiváló irótársam, az öreg Dante, aki oly megrázó
 273 11|                százötven évig is, semhogy az élet izgalmait a halál nyugalmával
 274 11|                 kell bizonyitgatnom, hogy az ember türelmetlenül várja
 275 11|                 borzalmait megizlelnem.~ ~Az Ön naiv és gyermeki lelkére
 276 11|                fájdalom, nem találtam meg az orvosságot. Ez nem is betegség,
 277 11|               betegség, hanem sorscsapás. Az ember épp ugy belenyugszik,
 278 12|                   pedig nem azért, mintha az asszony kokett, pazarló,
 279 12|                  a szobaleány már végzett az asztalbontással. A férj,
 280 12|          őnagysága lefekszik, már javában az igazak álmát aluszsza.~ ~-
 281 12|                  ülne minden áldott estén az asztal mellett...~ ~Nem
 282 12|                 esettel foglalkozni (mert az még vita tárgya se lehet,
 283 12|                 után a könyveit dédelgeti az ura helyett) de általánosságban -
 284 12|                  szigoruan beletartozik-e az is, hogy rendszeres könyvet
 285 12|                   miért rontod a szemedet az efféle fölösleges munkával?
 286 12|               efféle fölösleges munkával? Az asszonyokat arra teremtette
 287 12|                  nem szükséges. A fődolog az, hogy a konyhapénzedből
 288 12|                 költekeztél hónap közben, az már bizony isten, mellékes
 289 12|                  oly fontos kellék magára az illető magánemberre, mint
 290 12|                 részvénytársaságra. Nekem az a meggyőződésem, hogy a
 291 12|                nyom valamicskét a latban: az, hogy a könyveivel bibelődő,
 292 12|                léhaságokra gondolni, mint az a csillogó, felületes, pénzfecsérlő
 293 13|              asszony e héten összeveszett az urával, s most megtört szivvel
 294 13|              világon. Arról van szó, hogy az ifju párhoz a minap egész
 295 13|              látogatók azzal töltötték el az időt, hogy ebédutántól késő
 296 13|                   dolgot müvelt, legalább az ura, mikor a látogatók végre
 297 13|                      szólott haragosan. - Az édes anyád megtanithatott
 298 13|              kuksolj egy sarokban, mintha az orrod vére folyna... A vendégek
 299 13|              gyászbaborult szivvel ült le az éjjeli szekrény elé, hogy
 300 13|              igaz-e, - kérdi tőlem - hogy az édes anyja oly szörnyüségeset
 301 13|                 tanácsot fogok adni, hogy az egész életében hálás lesz
 302 13|              garanciát vállalok, csak azt az egyet kötöm ki, hogy pontosan
 303 13|                   kötöm ki, hogy pontosan az előirásom szerint viselkedjék.~ ~
 304 13|                 zord arccal helyet foglal az asztalnál, hogy a levesét
 305 13|                  mert amit mondani fogok, az egy csöppet se tréfaság.
 306 13|            ostobának neveztél engem, mert az édes anyám nem tanitott
 307 13|              ártatlan feleségednek. Engem az édes anyám nem kártyapartnernek
 308 13|                   én nem azt fogadtam meg az anyakönyvvezető előtt, hogy
 309 13|                   együttérző társa leszek az uramnak. Ha vau olyan asszony,
 310 13|                 csak pajtáskodni se fogok az olyan asszonyokkal, akik
 311 13|               levesedet.~ ~Mondja el ezt, az én felelősségemre, a kompromittált
 312 14|                 Hires emberek feleségei~ ~Az a probléma, hogy a hires
 313 14|                  emberek miért imponálnak az egész világnak, csupán a
 314 14|                lehet jönni a megoldására. Az igazán nagy ember ugyanis
 315 14|                   de hol a földkerekségén az a férfi, aki a felesége
 316 14|                  amilyen. A kereskedőről, az orvosról, az ügyvédről,
 317 14|                kereskedőről, az orvosról, az ügyvédről, a tanárról még
 318 14|                  megvannak benne mindazok az emberi gyöngeségek, melyeket
 319 14|                 látott. Kivételes lénynek az ilyen józan kenyérkeresőt
 320 14|              tehát, s nem kell lemondania az illuzióról, amikor szive
 321 14|                akut idegrohamokat kap. De az a fiatal hölgy, aki egy
 322 14|        zeneszerzőhöz megy feleségül, vagy az a férfi, aki a szinpad egy
 323 14|                   tündöklő starját vezeti az oltár elé, abban a szent
 324 14|                távozik el a szerelmesével az anyakönyvvezető elől, hogy
 325 14|                   karján fogja végigjárni az életét. Kell-e mondanom,
 326 14|                 félistenek közé. Sőt: ami az idegzetét illeti, bátran
 327 14|             hullámai közül - s ugyan, hol az a fiatal lány a világon,
 328 14|           inditana és el ne érzékenyitene az a remény, hogy egy müvész
 329 14|           fölháboritó tudat-e mégis, hogy az az ember, aki a holt királyok
 330 14|        fölháboritó tudat-e mégis, hogy az az ember, aki a holt királyok
 331 14|                   igy szól magában, mikor az ebédlőben egyedül marad:~ ~-
 332 14|                 egyedül marad:~ ~- Hiszen az uram épp olyan közönséges
 333 14|             legény, mint a bádogos?... Ez az ur engem csunyául felültetett,
 334 14|               perceit megédesitette. Mert az ügyvédnek, a tanárnak, a
 335 14|                  hogyne lenne hát törpévé az a szerencsétlen alanyi költő,
 336 14|             legnagyobb része boldogtalan, az tehát nagyon is érthető
 337 14|             gyürüt - ha tisztában vagyunk az értékével - esetleg nyugodtan
 338 15|             cipőket kiván. A jó feleséget az efféle bünös hiuság nem
 339 15|                  is maga disziti, semhogy az urának gondokat és fejfájást
 340 15|                sohase tud lemondani arról az élvezetről, hogy másoknak
 341 15|                    hamarosan megunnák azt az angyalt, aki a lélek nemességével
 342 15|                 szép asszony bámulatában. Az a nő, aki jól és csábitóan
 343 15|                  férjeura szerelmét, mint az, aki délután is a kopott
 344 15|              fölösleges mondanom, hogy én az asszonyoktól nem követelem
 345 15|                egyenesen azt mondom, hogy az okos nő mindig különben
 346 15|            nézetem nem is immorális; mert az emberi, - igazabban a férji
 347 15|                égető kérdés: honnan vegye az okos feleség azokat az összegeket,
 348 15|              vegye az okos feleség azokat az összegeket, amelyekből a
 349 15|               irtóznak annyira, mint hogy az édes és szeretett nő ruhaszámláit
 350 15|              ruhaszámláit kifizessék. Még az is, aki nincs ráutalva a
 351 15|              feleség ruhaszámlái okozzák. Az okos nő tehát kikerüli ezeket
 352 15|                   hogy a gaz férfiak csak az idegen hölgyekkel szemben
 353 15|  pénzügyminiszterek példáját követi, akik az ugynevezett indirekt adórendszer
 354 15|            fölemelje. Akinek nincs pénze, az sikkaszt a konyhapénzből, -
 355 15|                  legfölebb éhesen kel föl az asztal mellől, de mi ez
 356 16|             lélektani motivumok rejtőznek az egyszerü velezpongyola mögött.~ ~
 357 16|                  is hangzik ez a válasz - az a megfejtése, hogy a nagyságos
 358 16|               asszonyokat nem igen bántja az az ambició, hogy a férjeik
 359 16|            asszonyokat nem igen bántja az az ambició, hogy a férjeik
 360 16|            szólana hozzánk:~ ~- A férjnek az a kötelessége, hogy a háztartási
 361 16|            mentünk hozzá. A férjünket már az esküvő előtt meghóditottuk,
 362 16|               esküvő előtt meghóditottuk, az esküvő után tehát azokat
 363 16|              találkoznak más férfiszemmel az urukén kivül, szándékosan
 364 16|                férjük hideg butordarabbá, az otthon egy szükséges kellékévé
 365 16|                   épp ugy, mint valamikor az édes apjuké, a kedves, jólelkü,
 366 16|                  ház szelid patriarcháját az önök édesatyját jellemezték.
 367 16|                  mérhetetlenül különbözik az apa érzéseitől, melyek tiszták,
 368 16|           önzetlenségben nem versenyezhet az apáéval, mert ő nemcsak
 369 16|               férfi örök és izgató álmát: az asszonyt is. Az apa illuzióinak
 370 16|             izgató álmát: az asszonyt is. Az apa illuzióinak tehát még
 371 16|               velezpongyola se ártott - ő az alatt is csupán az édes
 372 16|             ártott - ő az alatt is csupán az édes kis leánykája lelkét
 373 16|                   is, hiszen ő nem csupán az együttérző pajtást keresi
 374 16|                 féltve őrzött álmaiban.~ ~Az asszonyoknak, akik annyira
 375 17|                                           Az ujságolvasó férj~ ~Egy nő -
 376 17|                    Egy nő - csak nő képes az ilyesmire - azt a különös
 377 17|                    karcsu asszony, akinek az az egyetlen ambiciója, hogy
 378 17|                 karcsu asszony, akinek az az egyetlen ambiciója, hogy
 379 17|             események jobban érdekelnek - az én koromban már azt is elhiszik
 380 17|              koromban már azt is elhiszik az emberről, - de nem akarok
 381 17|                   mindenki eltalálja, aki az asszonyokat ismeri. Ő nagysága
 382 17|                egy órát, vagy másfél órát az urammal tölthessek. Nem
 383 17|                  érdekli a politika, mint az én legbájosabb mosolyom.
 384 17|               kérem, mit akar ez a szamár az ujságoktól? Biztositom róla,
 385 17|                   aztán ujra belemerüljön az unalmas és kiállhatatlan
 386 17|           szivesen kokettálok e cikkekben az öregségemmel, s igy könnyü
 387 17|         becsületszavamra kijelentem, hogy az az ur csakugyan nagy csacsi.
 388 17|      becsületszavamra kijelentem, hogy az az ur csakugyan nagy csacsi.
 389 17|               ember vagyok, s tartózkodom az erősebb kifejezésektől.
 390 17|              erősebb kifejezésektől. Mert az isten szent szerelméért,
 391 17|                 szerelméért, nem ostoba-e az olyan férj, aki nagyorru
 392 17|             mindenki óraszámra olvashatja az ujságokat (mert bizonyos,
 393 17|                    mert bizonyos, hogy ez az ur is jár kávéházba), sőt
 394 17|                 ur is jár kávéházba), sőt az estéből is marad mindenkinek
 395 17|                 drága férje arcvonásában. Az asszonynak is joga van hozzá,
 396 17|               kivegye a maga részét, s ha az ura nem méltatja arra, hogy
 397 17|           foglalkozzék vele, hát végre is az idegen uraknál keres majd
 398 17|                  a Balkán-kérdést. Ma még az ostoba ura kedvéért veszi
 399 17|                ura kedvéért veszi föl azt az elragadó, csipkés pongyolát,
 400 17|                   szánja magát arra, hogy az erényének bucsut mondjon.~ ~
 401 17|               erényének bucsut mondjon.~ ~Az uraknak tehát, akik most
 402 18|                 is. Higyje meg, hogy csak az ilyen világot járt csavargó,
 403 18|              bájosságáról és szelleméről, az angol leány karcsu termetéről
 404 18|           mindjárt sirva kellene fakadnom az örökre eltünt fiatalságom
 405 18|                sincs meg többé arra, hogy az ilyen édes asszonyok, mint
 406 18|              jóakaró elismeréssel beszélt az ujságban közzétett fecsegéseim
 407 18|                legszebb cimét, azt, hogy: az asszonyok lovagja. Hozzátehette
 408 18|               lángoló szivvel huzattuk el az ilyen szép asszonyok ablakai
 409 18|                   beszélni, hiszen ezeket az elemi dolgokat Kegyed épp
 410 18|                  a tollat a kezembe adja, az egy furcsa epizód, mely
 411 18|              odáig ment a jóságában, hogy az öreg embert a lovagjául
 412 18|                 udvariasan kezet csókolt. Az idegent, aki kopott felöltőt,
 413 18|                 igy mutatta be nekem:~ ~- Az uram.~ ~Kezet ráztunk, kölcsönösen
 414 18|              szólott hozzám:~ ~- Igen, ez az uram, aki megveti a világi
 415 18|                  a kedves ura pedig azzal az ismert savanyusággal, mely
 416 18|                elváltunk egymástól, azzal az igérettel, hogy én legközelebb
 417 18|               József-tér sarkán tett, itt az iróasztalomnál akarok válaszolni
 418 18|              vérszomjas kis fenevadak is. Az asszony, aki maga két-háromszáz
 419 18|            forintos toilettekben jár, mig az ura züllött nyakkendővel
 420 18|            nyakkendővel botorkál mellette az utca aszaltján, körülbelül
 421 18|         élvezettel szivja mindaddig, amig az a szerencsétlen el nem pusztul...~ ~
 422 18|           emlékkönyvébe: mutasd meg nekem az uradat és én megmondom,
 423 18|                 vagy! Most oda bővitem ki az axiómámat, hogy az az asszony,
 424 18|             bővitem ki az axiómámat, hogy az az asszony, akinek az ura
 425 18|                  ki az axiómámat, hogy az az asszony, akinek az ura kopott,
 426 18|                hogy az az asszony, akinek az ura kopott, de az udvarlója
 427 18|                  akinek az ura kopott, de az udvarlója elegáns, az én
 428 18|                  de az udvarlója elegáns, az én szememben akkor is bukott
 429 18|                  légyottokra siessen...~ ~Az a felöltő, amit a Kegyed
 430 18|              földszintes ház.~ ~Lássa, ez az oka annak, hogy én ezt a
 431 19|                nappal ezelőtt távozott el az anyakönyves szine elől,
 432 19|                között hizelkedve odaborul az ura nyakába s asszonyos
 433 19|              leolvassa a nagy szerelmemet az arcomról, mikor reggelenként
 434 19|                   még szorosabban átöleli az ura nyakát s miközben az
 435 19|                  az ura nyakát s miközben az ajkacskája, mint egy megbántott
 436 19|                  hogy kiket csókoltál meg az esküvőd előtt?... Hiszen
 437 19|                azzal bebizonyitanád, hogy az egész világon én vagyok
 438 19|                 neked a legkedvesebb...~ ~Az uj férj tréfával, komoly
 439 19|               kivánságot, de végre is, ki az a vasember, aki egy tiznapos
 440 19|             reggel, este, vagy éjszaka-e, az mellékes - a férj magához
 441 19|                   a férj magához szoritja az izgatottságában kipirult
 442 19|                 jókedvü kis szinésznőket, az orfeumok könnyüvérü pillangóit,
 443 19|           legutolsóig, akinek közvetetten az eljegyzése előtt nyomta
 444 19|                 mondja röstelkedve, mikor az asszony még ujabb, kiváncsi
 445 19|            tökéletesedik, a férj gyöngéd, az asszony szerelmes s egyszer -
 446 19|                  Vagyis: meg kell kezdeni az etikettszerü látogatásokat,
 447 19|        látogatásokat, mert a kis városban az ilyesmit sokkal szigorubban
 448 19|                családok névsorát, akiknél az ilyen fészekrakóknak jelentkezniük
 449 19|                  váratlan dolog történik: az egyik névnél a fiatal asszony
 450 19|                   a férj.~ ~- Azért, mert az a hölgy legénykorodban a
 451 19|                 be, hogy csak közvetetlen az eljegyzésünk előtt szünt
 452 19|             multamra... Gondold meg, hogy az ilyen kisvárosban a legnagyobb
 453 19|                   is jogosan feltünnék ez az illetlenség... És ezenfelül:
 454 19|                   egyszerüen tönkretenném az exisztenciámat, ha ilyen
 455 19|               teremtést, de hiába minden: az asszony kijelenti, hogy
 456 19|          filozófus nyugalommal osztogatod az igazságot, s alázatos szivvel
 457 19|                akarom vinni a feleségemet az egykori kedvesem házába,
 458 19|             kellett volna fontolnod, hogy az asszony akkor se hall szivesen
 459 19|               cselekszel helyesen, amikor az igazadból tőkét kovácsolsz...
 460 19|           éjszakán, ugyancsak tiltakoztál az ellen, hogy a multakra féltékeny
 461 19|          meggyőződésből okozol nehézséget az uradnak, aki őszinteségében
 462 19|                  zajosabb mult nélkül lép az anyakönyves hivatalába!
 463 19|                  hivatalába! Édes lányom, az öreg kádi azt parancsolja
 464 19|          selyemruhát, s meg se állj addig az emeletes házig, ahol egy
 465 19|                   beszélj vele tiz percig az irodalomról és a müvészetekről,
 466 19|                cselédkérdés mizériáit, ha az idődből tellik, vegyed bonckés
 467 19|                tellik, vegyed bonckés alá az uj, tavaszi kalapdivatot
 468 19|                   is, - aztán térj vissza az uraddal a magad édes kis
 469 19|              bizonyára nem rosszabb, mint az édesapád volt, s mint amilyen -
 470 20|                   jellemző ahoz, hogy ezt az egész, kortörténelmi esetet
 471 20|                 férj és a feleség. A férj az ismert teherhordó állatok
 472 20|              uszó-öltözetekkel ragadja el az udvarlóit, ő kilógó nyelvvel,
 473 20|             ruhába öltözött hordár, s ezt az elegáns asszony meglehetősen
 474 20|                   előtt megöregszik, hogy az életből a munkán kivül nincs
 475 20|                kvalifikálja? Köszönje meg az a komikus figura, hogy az
 476 20|                 az a komikus figura, hogy az ilyen szép, ünnepelt, elegáns
 477 20|                kegyesen eltüri tőle, hogy az éjszaka leple alatt magához
 478 20|                  több annál, mint amit ez az igavonó barom megérdemel?~ ~
 479 20|         tapasztalásból ne ismerné, hiszen az ilyen házasság éppenséggel
 480 20|                   tartozik a ritkák közé. Az alakok itt meglehetősen
 481 20|                   egy efajta férjet, - de az én történetem mégse tartozik
 482 20|         gyötrődött, hiába lihegett, mióta az eszét tudja, az üzletek
 483 20|           lihegett, mióta az eszét tudja, az üzletek mindennap rosszabbul
 484 20|                szóval: elérkezett egyszer az a pillanat, amikor sehonnét
 485 20|         szerencsétlen ember rálépett arra az ösvényre, mely egyenesen
 486 20|                 vezet: sikkasztani kezdte az alkalmazottjai kaucióit,
 487 20|                 egy detektiv jelentkezett az irodában, s a főnök urat
 488 20|                   bérkocsin beszállitotta az ugynevezett központba. Ez
 489 20|               készülődött, hogy barátnőit az uj tailettejeivel megpukkaszsza.
 490 20|                azonban egyelőre lemondott az utról, e helyett elájult
 491 20|                 fellocsolták - telefonált az ügyvédjének, hogy adja be
 492 20|            erényében gyakoroljam magamat. Az uramtól jogosan megvárhattam,
 493 20|                mártir legyek...~ ~Aki ezt az esetet beküldte nekem, arra
 494 20|                   mondjak kemény itéletet az asszony felett, aki ilyen
 495 20|                 galádul cserbenhagyja azt az ostoba és magáról megfeledkezett
 496 20|                  a büntetésre, hogy éppen az hagyja legelőször a faképnél,
 497 20|              legtisztább nemezis, melyről az antik bölcsek beszélnek.
 498 20|                  antik bölcsek beszélnek. Az az asszony, aki alávaló
 499 20|               antik bölcsek beszélnek. Az az asszony, aki alávaló költekezésével
 500 20|                aki alávaló költekezésével az ura életét és tisztességét
 501 20|              becsületéről megfeledkezett. Az a férj, akinek nincs meg
 502 20|               férj, akinek nincs meg ehez az ereje, föltétlenül érdemes
 503 20|           fájdalomtól megkimélje, melynek az a szegény sikkasztó áldozatul
 504 21|             házasságkötés céljából valaha az anyakönyvvezető előtt megfordultak,
 505 21|           hivatalába. A villanyoson, ahol az átszállójegyet megváltja,
 506 21|           előveszi a pénzestárcáját, hogy az aprópénz közül egy huszfillérest
 507 21|            miközben a homlokán kidagadnak az erek:~ ~- Bizonyosan tudom,
 508 21|              korona aprópénzem volt, mert az alsósban csinos összeget
 509 21|                  után átveszi a kalauztól az átszállójegyet, s ekkép
 510 21|         átszállójegyet, s ekkép folytatja az érdekes magánbeszélgetést:~ ~-
 511 21|               megismétlődik Budapesten és az ország többi részein, a
 512 21|                  a gyalogjáró aszfaltján. Az édes kis teremtések, akik
 513 21|          szeretett hazánk virányain, mert az asszonyi felfogás egyáltalában
 514 21|                 szivvel vezettünk valaha, az oltár elé, többnyire annak
 515 21|                  a polgári háztartásokban az aprópénzt) a jó istenke
 516 21|             riadnának vissza nagyon, hogy az osztrák-magyar bank velinpapirosra
 517 21|                 hölgyek problemáját abból az alkalomból teszem itt fejtegetés
 518 21|                  követ-e el a feleség, ha az ura pénzestárcáját ilyenmódon
 519 21|               cselekedet elkövetése előtt az én szankciómat kéri, holott
 520 21|                  én bizonyos fentartással az asszonyok pártjára állok
 521 21|                  állok s kijelentem, hogy az aprópénzes tárca kifosztogatását
 522 21|                   hogy ezzel a nézetemmel az összes férjeket magam ellen
 523 21|               magam ellen bőszitem, de én az igazságért szivesen megköveztetem
 524 21|                  megköveztetem magamat, s az igazság ebben az esetben
 525 21|               magamat, s az igazság ebben az esetben az: hogy a férj
 526 21|                  igazság ebben az esetben az: hogy a férj vagyona egyuttal
 527 21|                könyörtelen vagyok azokkal az asszonyokkal szemben, akik
 528 21|                asszonyokkal szemben, akik az ekként elharácsolt aprópénzt
 529 21|                 fényüzésre forditják. Aki az ilyen pénzből a kis gyerekeit
 530 21|             fölmentem a lopás vádja alól. Az ilyen asszony nem lop, hanem
 531 21|               tehát csak bátran odanyulni az alá a vánkos alá. A jóravaló
 532 21|                      nem fog megharagudni az ilyen kedves és ártatlan
 533 22|                  vagyok, semhogy titokban az elégedetlen férjekkel összejátszszam,
 534 22|            ezennel ridegen leleplezem azt az urat, aki ma, nagy diszkréció
 535 22|           érdemelt jóakarattal viseltetik az én öreges fecsegéseim iránt,
 536 22|                sokkal jobban imponál neki az, amit én leirok, mint az,
 537 22|                  az, amit én leirok, mint az, amit az ura a polemizálás
 538 22|                  én leirok, mint az, amit az ura a polemizálás hevében
 539 22|               vagyis: ne áruljam el, hogy az ő levelére válaszolok, hanem
 540 22|             látják, én nem vagyok kapható az ilyen csalafintaságokra,
 541 22|            kijelentem, hogy direkte ennek az urnak a levele szolgáltatja
 542 22|                 levele szolgáltatja nekem az alkalmat ahhoz, hogy a dolog
 543 22|          mértékben lekötelezi őnagyságát, az én ismeretlen tisztelőmet,
 544 22|                  adok neki igazat. Hiszen az asszonyoknál a forma mindig
 545 22|                 előszeretettel használják az efféle kijelentéseket:~ ~-
 546 22|              asszonynak mindig puccon jár az esze, mig én olyan kalapokban
 547 22|                  volna!~ ~Szóval: azokról az asszonyokról kell nyilatkoznom,
 548 22|                   vagy a férjük helyébe s az ugynevezett összehasonlitó
 549 22|               iskola révén jutnak el arra az eredményre, hogy az uruk
 550 22|                  arra az eredményre, hogy az uruk tizenhárompróbás csirkefogó,
 551 22|                   olyan lenne, amilyennek az elégedetlen asszonyok elkeseredett
 552 22|                  még abban se, hogy maguk az elégedetlen asszonyok komolyan
 553 22|                épp ugy félreudvarol, mint az, akivel szemben oly lesujtó
 554 22|               kijátszszák őket. Aminthogy az se titok előttünk, hogy
 555 22|                   puccon csak azoknak jár az eszük, akik léhák, felületesek
 556 22|             felületesek és haszontalanok. Az ilyen példálózás csak üres
 557 22|                 mint őnagysága férje, ugy az is egészen bizonyos, hogy
 558 22|                  ezrével megfordultak már az anyakönyvvezető előtt. Sőt
 559 22|           teremtések is sürüen bitorolják az asszonyi méltóságot. A másra
 560 22|                  való hivatkozásnak, amit az asszonyok oly előszeretettel
 561 22|              gyakorolnak, különben nem is az a célja, hogy az igazság
 562 22|                   nem is az a célja, hogy az igazság konstatáltassék
 563 22|               konstatáltassék vele, hanem az, hogy a férjek ideggörcsöket
 564 22|            ambiciójának. Utóvégre: ha már az ember nem csináltathat minden
 565 23|                  kis leánya kezébe. Romeó az erkély alatt a Julia hogyléte
 566 23|                 És bár sokan vannak, akik az érzelmek viharai közepette
 567 23|         meglehetős kis szerepet juttatnak az etikett kérdéseinek, bizonyos,
 568 23|              azokra a §-okra is, melyeket az illemkodex fejezetei előirnak...~ ~
 569 23|                egész idegen városba, ahol az urán kivül mindeddig senkit
 570 23|                  a te szócska mellett?... Az ügy oly kényes és sürgető,
 571 23|                  Kedves asszonyom, amikor az imént arra a derék pedagógusra
 572 23|              pedagógusra hivatkoztam, aki az öreg Shaksperet a zsur-illem
 573 23|                   Azok a házaspárok, akik az arisztokratikus magázást
 574 23|                  kultiválják, szintén azt az önkénytelen humort müvelik,
 575 23|                  is ugyanilyen nevetséges az a férj és feleség, aki az
 576 23|                 az a férj és feleség, aki az illemkodex kodifikált paragrafusai
 577 23|                már automobilt nem tarthat az ember - legalább az előkelő
 578 23|               tarthat az ember - legalább az előkelő magázással ringatja
 579 23|            magázással ringatja bele magát az előkelőség illuziójába.
 580 23|                 hát őket mi is, amikor ez az arisztokratáskodás egyetlen
 581 23|                  készséggel elfogadta ezt az uzust, de a szegény logika
 582 23|                rögtönöz minden este, hogy az olvasókönyvbeli Illem riadtan
 583 23|                   társaságban, Kegyed is, az ura is földig hajolnak a
 584 23|               higyjék meg nekem, hogy nem az az igazi Illem, amit az
 585 23|            higyjék meg nekem, hogy nem az az igazi Illem, amit az ünnepélyes,
 586 23|                   az az igazi Illem, amit az ünnepélyes, vén szamarak
 587 24|                 hogy mindakettő okosabb - az egyszerüen odalép a másikhoz
 588 24|                 szól hozzá:~ ~- Vigyen el az ördög, ne bolondozz, hanem
 589 24|                közt még csak elképzelhető az ilyen egyszerü kibékülési
 590 24|                  ha nem ezt gondolná, ugy az összeszólalkozásnak bizonyára
 591 24|            hetekig lehorgasztott orral ül az asztalnál két ember, aki
 592 24|                 alatt - hogy aztán, mikor az öreg nap ismét elárasztja
 593 24|                   kérdezi tőlem levelében az egyik fél, aki nagyon lelkemre
 594 24|                    hogy óvatosan kezeljem az ügyet, mert a férje még
 595 24|     elbizakodottságában azt hiszi, hogy ő az, aki a kibékülést forszirozni
 596 24|                szelid és ártatlan bárány, az ura pedig egy rabiátus fenevad.
 597 24|                   való fejlődésében, mint az a brutális és kiméletlen
 598 24|                   teáscsészéket vagdosnak az egymás fejéhez (persze csak
 599 24|                  kikerülje, de csak abban az esetben, ha a férj is, a
 600 24|                Miatyánkot...~ ~Ezt mondta az öreg diplomata és én épp
 601 24|                  én csakhamar megértettem az ő bölcseségét... Mert bizonyos,
 602 24|           összeveszésnek a hirtelen harag az oka, mely bizonyosan elpárolog,
 603 24|                Erre jó a Miatyánk, sőt jó az egyszeregy és a Garay János
 604 24|              vitéze is, minden jó, amivel az ember a meggondolatlan válasz
 605 24|               próféta szigoruan meghagyta az ő hiveinek, hogy két haragos
 606 24|             asszony és egy férfi se ebben az egész országban, aki készséggel
 607 25|                zavartalan, fenékig tejfel az élete, amilyennek mi, férjek,
 608 25|         feltüntetni szeretjük. Igaz, hogy az élet legsulyosabb gondjai:
 609 25|                élet legsulyosabb gondjai: az anyagi gondok nem őszitik
 610 25|                   mord férfiak elől, akik az előszobában a kifizetetlen
 611 25|           visszavonulhat a hálószoba vagy az ebédlő magányába, mig mi
 612 25|           megszerzéséért folytatunk (mert az adósságokat a tegnapelőtti
 613 25|                  hiszen ugy rendezheti be az életét, a hogyan önmagának
 614 25|                  a barátait (esetleg néha az urát is) mindennap ujólag
 615 25|                 külszin azt mutatja, hogy az asszony, akinek lelkiismeretes
 616 25|                 lelkiismeretes férje van, az életnek csupán a derüs oldalait
 617 25|                 mint annyi sokszor, ebben az esetben is nyomorultul hazudik.~ ~
 618 25|                  Nincs szándékomban, hogy az ugynevezett cselédkérdés
 619 25|                   ilyen ostobaságokon jár az eszed” kiáltással viszonozza:
 620 25|                   becsülünk annyira, mint az Ohnet-regények hőseiben,
 621 25|                  mellékes; bennünket csak az a szomoru és lesujtó tény
 622 25|                   amugy sincs egyéb dolga az élet küzdelmeiben, mint
 623 25|                   küzdelmeiben, mint hogy az efféle ügyeket a saját hatáskörében
 624 25|                   férjek elfelejtik, hogy az elintézés nem mindig a feleség
 625 25|          hőstettét ezuttal is megismétli. Az asszony ugyanis nem imponál
 626 25|               Marinak vagy Lidiának, mert az asszony már a legelső vita
 627 25|                 hatástalanul pattogott le az asszonyi szidalmazások egész
 628 25|     megpróbáltatás perceiben odaszegődjék az asszonya mellé, ami természetesen
 629 26|              kietlen nagy városban. Mivel az elhagyottak és a szerencsétlenek
 630 26|                  okvetlen szükséges, hogy az ember egyetlen éjszakán
 631 26|                   ember egyetlen éjszakán az összes mulatókat és kávéházakat
 632 26|                annak, hogy a szalmaözvegy az utcán, vagy a szolidabb
 633 26|                 haj” kiáltásba törjön ki. Az okos ember még a tuláradó
 634 26|              nagykalapos hölgynek, akivel az éjszakát egy szeparéban
 635 26|           okvetetlenül megemlékezik erről az epizódról, mert reméli,
 636 26|                intézett sóvárgó leveleket az ember sohase irja abban
 637 26|          becsipett kis szőke titokban ezt az utóiratot csempészi a levélre: „
 638 26|                 nőket, este tiz óra után, az ember nem fogad a szalmaözvegyi
 639 26|                   feleségek, akik még ezt az ártatlan epizódot is félremagyarázzák.~ ~
 640 26|              félremagyarázzák.~ ~ 7. §.~ ~Az okos szalmaözvegy óvakodik
 641 26|             szalmaözvegy óvakodik azoktól az uriemberektől, akik - egyéb
 642 26|                kellemes szinekurára. Ezek az urak ugyanis juliustól szeptemberig
 643 26|                 se szabad becsipnie, hogy az itthonmaradt szobaleány
 644 26|                   ájuldozó urnőjének:~ ~- Az én bérem nem hozomány, hogy
 645 26|              svindlizzen vele.~ ~ 9. §.~ ~Az se okvetlenül szükséges,
 646 26|        hazakészülődik, bölcs szalmaözvegy az összes Micikét, Ducikat,
 647 26|                   tréfásan megfenyegessék az ujjukkal s félhangosan igy
 648 27|              tipikus pesti család~ ~Abból az alkalomból, hogy egy tisztességes,
 649 27|        nagybirtokai jövedelmét.~ ~Itt van az apa, a derék, gondtalan
 650 27|        Lovar-egylet plakátjai megjelennek az utcai hirdető-oszlopokon.
 651 27|           véletlenek kivárásával tölti el az életét s ez nem csupán a
 652 27|             abszolute nincs elvi kifogása az ellen se, hogy más uton
 653 27|                 olyan kedvezően alakulnak az üzleti konjunkturák, hogy
 654 27|            lakásba s félóráig azzal tölti az idejét, hogy a magával hozott
 655 27|                    Ami e csomagokban van, az talán a néhai öreg Esterházy
 656 27|                 illatok kiséretében kerül az asztalra, miközben a vidám
 657 27|            felirja a diófaszekrényeket és az ebédlői kredencet, hogy
 658 27|                   olykor botrányokat csap az előszobában, - de ki törődik
 659 27|              előszobában, - de ki törődik az életnek ezekkel az apró
 660 27|                törődik az életnek ezekkel az apró és szórványos kellemetlenségeivel?
 661 27| kellemetlenségeivel? Ha nincs pénz, akkor az ember legfeljebb hitelbe
 662 27|             tisztogat alaposan (mire való az ágy alja, ha nem arra, hogy
 663 27|         bámulattal és elragadtatással néz az urára, mikor meghallja,
 664 27|              vannak a fiuk, akik ellopják az ezüstnemüt (ha ugyan nincs
 665 27|                   nincs zálogban) s annak az árából játszszák meg a favoritokat
 666 27|            felnőtt leányok, akik titokban az összes antikvárius-kiadványokat
 667 27|   magánsziniiskolába fölvétetik magukat s az utcán ráütnek a fiatal emberek
 668 27|             ugyancsak nem pusztithatja el az életnek semmi váratlan csapása?~ ~
 669 27|                 minden habozás nélkül, ha az én ismeretlen barátom még
 670 27|               élete, mert azt hiszi, hogy az ilyen környezetben felnőtt
 671 27|            haszontalan asszony lesz, mint az édes anyjából. Tisztelt
 672 27|                 megnyalhatja a száját, ha az a jó kis leány a kezét elfogadja.~ ~ ~ ~
 673 28|                 kölcsönkérés technikája~ ~Az a fiu, aki ma egy hosszu
 674 28|                 napig mentes lettem volna az anyagi gondoktól. Ha ma
 675 28|                  Ha ma nem is volt gondom az ebédre és a vacsorára, ha
 676 28|               sulyosan azért, hogy amióta az eszemet tudom, jóformán
 677 28|                   A pénzügyi politikámnak az az alapja, hogy - az egyik
 678 28|                  pénzügyi politikámnak az az alapja, hogy - az egyik
 679 28|         politikámnak az az alapja, hogy - az egyik lyukat állandóan betömöm
 680 28|  Damokles-kardjaként függ a fejem fölött: az, hogy még mindig ostoba
 681 28|           boldogult Degré Alajos hiszi) s az előkelő ember könnyedségével
 682 28|               visszagondolni rád, ha most az egyszer a bölcs utbaigazitásodat
 683 28|   utbaigazitásodat meg nem vonod tőlem.~ ~Az imént azt mondtam, hogy
 684 28|                  áldozat lakásáról? Ebben az érzésemben még sohase csalódtam.
 685 28|                 siker mindig és kizárólag az én pillanatnyi diszpoziciómtól
 686 28|              költemények irásához), nincs az a fukar kutya, aki ellent
 687 28|                   tudok rajta, mint ahogy az orvos se tud segiteni azon
 688 28|                    de én megjósolom, hogy az én fiatal barátom betegsége
 689 28|               rémes nap! - el fog érkezni az az idő, mikor a szegény
 690 28|                  nap! - el fog érkezni az az idő, mikor a szegény fiu
 691 29|               tekintetben közös betegsége az egész emberiségnek, aligha
 692 29|                 viszonozta a köszöntését, az ügyvéd megsértődik, ha a
 693 29|           megsértődik, ha a tárgyaló biró az ékesszólása zsilipjeit egy
 694 29|                   közbeszólással elzárja, az orvos morózus arccal veszi
 695 29|                   a betegágynál enunciál. Az uriasszony megsértődik,
 696 29|                uriasszony megsértődik, ha az előkelő estélyre meg nem
 697 29|             hangja nem felel meg teljesen az izlésének. A kávéházi vendég
 698 29|                   belül nem kapja meg azt az ujságot, melyet a pikkolótól
 699 29|                   nem választották be, de az arca akkor se lesz barátságosabbá,
 700 29|                    hogy nem ültették bele az alelnöki vagy a főpénztárosi
 701 29|                   meg iskolaszéki tagnak, az iskolaszéki tag csuf mellőzésről
 702 29|                 nem ugy viszonozzák, mint az abruzzói hercegét, akinek
 703 29|         fillérjéből kijáró nyolc fillért, az mind a legkomolyabban megsértődik,
 704 29|                  ismerem, de mégis meglep az a levél, melyet ma egy intelligens
 705 29|           szolgálatára legyek. Panaszának az a lényege, hogy a törvényszéki
 706 29|                aki csak valamit is számit az idevaló társaságban. Én
 707 29|              pedig bizonyosan azért, mert az a felfuvalkodott nő örömet
 708 29|                  terén produkáltak. Pedig az európai rekord ezen a téren
 709 29|                 más oka is lehetett, mint az, hogy Kegyedet tudatosan
 710 29|                   gyászbaborult özvegynek az ura koporsója mellett talán
 711 29|                 talán más egyéb is járhat az eszében, mint a temetésre
 712 29|                  hogy lehetnek pillanatok az életben, mikor valaki ártatlan
 713 29|             ártatlan is lehet abban, hogy az etikett szabályai ellen
 714 29|               érdemes, elfelejti meghivni az esküvői ebédre.~ ~ ~ ~
 715 30|                            A szép férfi~ ~Az a kérdés, melyet egy olvasóm
 716 30|                 ma is gyakran emlegetnek: az anekdotát az eleven és a
 717 30|                  emlegetnek: az anekdotát az eleven és a holt csukáról.
 718 30|                természetesen négyoldalas (az emberek nem tudják megtanulni
 719 30|              sulyosabb a holt csuka, mint az eleven csuka? A bölcs bezárkózott
 720 30|          differenciának a vér elváltozása az oka. A hivek megnyugodtak
 721 30|                holt csuka sulyosabb, mint az eleven csuka?~ ~A talmudtudós
 722 30|                   és ekkor kiderült, hogy az árnyékvilágból elköltözött
 723 30|          egyáltalában nem sulyosabb, mint az eleven. A bölcset tehát
 724 30|                 férfiut kevésbbé szeretik az asszonyok és leányok, mint
 725 30|                   mint a csunya férfit?~ ~Az én alázatos nézetem ugyanis
 726 30|                  alázatos nézetem ugyanis az, hogy ez az egész probléma
 727 30|               nézetem ugyanis az, hogy ez az egész probléma hamis, mert
 728 30|          elmésségtől sugárzó legényeknek. Az átlag-nő (tehát a többség)
 729 30|                  ötleteink. Ne tartsuk mi az asszonyt különbnek, mint
 730 30|                 különbnek, mint a férfit: az első, ami a nőt megkapja,
 731 30|               nálunk, amint hogy a nők se az én ragyogó szellememmel
 732 30|                időbe kerül, mint amennyit az ugynevezett szép emberek
 733 30|                  ugynevezett szép emberek az átlag-hóditásaikra rendesen
 734 30|         arathatnak igazi szerelmi sikert. Az a leány, vagy asszony, aki
 735 30|                  leány, vagy asszony, aki az esztétikai érzés rovására
 736 30|                  rokonérzésekre hangolják az igazi férfi nemes és imponáló
 737 30|                   pszichológusoknak, akik az asszony lelkét alábbvalónak
 738 30|              lélek finomságainak, s annak az igazságnak, hogy a magasabbrendü
 739 30|               sohase a nemtől függ, hanem az ember egyéni diszpozicióitól.~ ~ ~ ~
 740 31|                     ha be szabad vallanom az igazat - nekem az a gyanum,
 741 31|                vallanom az igazat - nekem az a gyanum, hogy ennek a szép
 742 31|                csillogó szempár rejtőznék az érdekes levél mögött. De
 743 31|           fájdalom, arra tanitottak, hogy az effajta panaszok többnyire
 744 31|              hüséges feleség és jó anya - az iránt panaszkodik, hogy
 745 31|                 társaságokban, amelyekben az urával megfordul, a fiatal
 746 31|             jólnevelt teremtésnek, mindig az arcába kergeti a vért. „
 747 31|                 szép levéliróm - mert ott az előadás alatt, nagyon bölcsen,
 748 31|              földszintet, a páholyokat és az emeleteket megtölti. Ott
 749 31|                meg kell hallgatnom azokat az impertinenciákat, amelyekkel
 750 31|             prude-nek tartsanak. Mi erről az ön véleménye, tisztelt globetrotter
 751 31|              megmondjam-e nyiltan azoknak az uraknak, hogy szemtelenül
 752 31|                  szemtelenül viselkednek? Az uramnak semmi esetre se
 753 31|             kényszeritsem.”~ ~Azt mondtam az imént, hogy szeretnék a
 754 31|       személytelen nézőtérnek beszél, mig az a fiatal ur direkte egy-egy
 755 31|          méltóságnak. Persze-persze, azok az urak kötelesek lennének
 756 31|           védekezzenek a szolid asszonyok az efelé erkölcsi orvtámadás
 757 31|                csináljanak különös kázust az esetből. Hallgassák meg, -
 758 31|                   legyezőjükkel ráüssenek az udvarlóik kezére. Hallgassák
 759 31|               tökéletesen elég, hogy azok az urak a tónusukat megváltoztassák.
 760 31|        megváltoztassák. A védekezésnek ez az egyetlen módja, hogy nem
 761 31|                 veszedelmes, mert ezektől az uraktól csakugyan kitelik,
 762 32|                   azt mondom nektek, hogy az ilyen fehérhaju, gyékényen
 763 32|                 bennem annyi hiuság, hogy az egész levelet nem árulom
 764 32|               mégis kiszedek belőle, hogy az együgyü reflexióimat nyilvánosságra
 765 32|               eszedtől, de engedd meg azt az alázatos megjegyzést, hogy
 766 32|                 vehetném, még nem akadtam az irásaidban. Mit akarsz folyton-folyvást
 767 32|                    Te is azt hiszed, hogy az egész világ csak a szerelem
 768 32|                 ezerszer több gondot okoz az a probléma, hogy miből fogom
 769 32|                fürdőzési költségeit, mint az, hogy miféle viharok játszódnak
 770 32|                   tisztelt nőm ő nagysága az egész nyaramat megkeseritse.”~ ~
 771 32|                   igaza van, mert azokban az esetekben, mikor üres az
 772 32|                  az esetekben, mikor üres az erszényünk, csakugyan nem
 773 32|                   nélkül ajtót mutatnának az öreg Diogénesnek, ha mint
 774 32|                  prospektusai megjelennek az ujságokban. Ilyenkor aztán
 775 32|                  uri emberekkel, s amikor az államnyomda fokozott üzemmel
 776 32|            üzemmel nyomatja a váltókat és az adósleveleket. Mindenki
 777 32|         sárgadinnyét, ahelyett, hogy ahoz az összeghez nyulna, melyet -
 778 32|                   a viszonyaihoz képest - az egész év folyamán félrerakott.
 779 32|              tisztelt atyámfia, nem pedig az, hogy én szerelmi smoncákat
 780 32|            smoncákat irok. Mert nekem nem az anyagi ügyek elintézése
 781 32|              lelki problémák földeritése. Az anyagi kérdéseket az okos
 782 32|         földeritése. Az anyagi kérdéseket az okos ember mindig a saját
 783 33|                                           Az utipodgyász~ ~Mostanában,
 784 33|                    Mostanában, amikor még az is utazási tervekkel bibelődik,
 785 33|                kifizetni, nagyon aktuális az a kérdés, amelyet egy „gazdag,
 786 33|           otthonát. „Eddig ugyanis - irja az óvatos magánzó - sem én,
 787 33|                 azt a gyönyörüséget, amit az ilyen céltalan kóborlás
 788 33|                 következetesen elrontotta az örömünket: a podgyász. Nem
 789 33|                vámvizsgálatokról, ahonnét az ember mindig agyonhajszolt
 790 33|                 vissza a kupéjába; nekünk az ugynevezett kispodgyász
 791 33|                   is mindig elkeseritette az életünket. Az a két-három
 792 33|               elkeseritette az életünket. Az a két-három kézi koffer,
 793 33|                  a két-három kézi koffer, az utitáska, a kalapskatulyák,
 794 33|               utitáska, a kalapskatulyák, az esernyőtartók: mindez oly
 795 33|               pokoli gyötrelmeket okozott az átszálló állomásokon, hogy
 796 33|             percet is megátkoztuk, amikor az utazásra elszántuk magunkat.
 797 33|                   jóformán megkétszerezte az utazás költségeit, mert
 798 33|               izgalmat, futkosást, amivel az ilyen aprólékos podgyász
 799 33|                    csakugyan nem birja ki az olyan ember, akinek nincsenek
 800 33|                  nincsenek hajókötelekből az idegei. Higyje meg, hogy
 801 33|                 meg, hogy inkább lemondok az utazásról, semhogy még egyszer
 802 33|           levélnek a problémája bizonyára az, hiszen a Kegyetek öreg
 803 33|                  öreg szolgája ugyszólván az élete háromnegyed részét
 804 33|               abszolute nem is konyitanak az utazás müvészetéhez. Akárhányszor
 805 33|               tudvalevőleg nem mindig kap az ember - mig a felesége könnyes
 806 33|                   mellette a gyalogjárón. Az ilyen pillanatokban mindig
 807 33|           praktikus utazás törvényére, de az ilyen fogadalmakat öt perc
 808 33|              mulasztásomat, s ideirom azt az aranyszabályt, mely csupán
 809 33|                    s mely igy hangzik:~ ~„Az okos ember mindig csak annyi
 810 33|             megsinylenék.”~ ~Kegyetek ezt az aranyszabályt még némi kételkedéssel
 811 33|          kételkedéssel olvassák végig, de az amerikai, az angol, sőt
 812 33|           olvassák végig, de az amerikai, az angol, sőt ujabban a francia
 813 33|               nyugalomra hajtani a fejét. Az első esetben egyszerüen
 814 33|                  helyen szüksége lehet, s az egész podgyászt feladja
 815 33|              egész podgyászt feladja arra az állomásra, amelyik a vasuti
 816 33|                   egy esti parádés ruhát, az ur egy jó és finom uti ruhát, -
 817 33|              képtárakat, a templomokat és az egyéb látnivalókat. Öltözködni
 818 33|                   egyetlen estélyruhája s az ur egyetlen smokingja tökéletesen
 819 33|               venni abból a pénzből, amit az ember a hordárokon és a
 820 33|                 és a kocsikon megtakarit. Az amerikai milliárdosok kivétel
 821 33|              nélkül ennek a principiumnak az alapján utaznak, s józan
 822 33|            száguldnak végig a svájci vagy az olaszországi hoteleken.
 823 33|                 De arra való a férj, hogy az ilyen kérdésekben egész
 824 33|             szabály alól van egy kivétel: az a konfliktus, mely az utipodgyász
 825 33|            kivétel: az a konfliktus, mely az utipodgyász ügyében támad.
 826 34|          fürdőzésről általában és azokról az emberekről, akik havas esőben,
 827 34|               szivvel irigylem őket, mert az a meggyőződésem, hogy voltaképpen
 828 34|                   friss füvet lelegelték. Az az ördögmalom, amelyben
 829 34|                friss füvet lelegelték. Az az ördögmalom, amelyben mi
 830 34|                   ördögmalom, amelyben mi az életünket leéljük, egyszerüen
 831 34|                  emberek még nem ismerték az idegek intézményét, s bizonyára
 832 34|                 idegrendszerünk más, mint az övék, még pedig, fájdalom,
 833 34|             mondunk. Nem is beszélek most az irókról, a müvészekről,
 834 34|                  a müvészekről, s azokról az egyéb szellemi foglalkozásokat
 835 34|        hivatalnoknak, a kereskedőnek vagy az iparosnak is szüksége van
 836 34|            kiváltságosokra, akik ilyenkor az aranytapétás express vonatokban
 837 34|              rögtön egy nézeten leszünk - az, vajjon helyes-e, hogy manapság
 838 34|                  hátrahagyásával távoznak az elegáns hotelekből, hanem
 839 34|             laknak, pezsgőt bontatnak fel az ebédjükhöz, s olyan összegekben
 840 34|                   Honnan szerzik meg ezek az urak a passzióikhoz szükséges
 841 34|             fejteni a nagy titkot, de hol az a zsilip, melyen át e férfi-szédelgők
 842 34|                férfi-szédelgők ölébe hull az aranyak és bankjegyek zuhatagja?
 843 34|                 három nagy bankban huzzák az igazgatói tantiéme-eket.~ ~ ~ ~
 844 35|                arccal veszi el a lakájtól az ezüst-tálcán átnyujtott
 845 35|                hölgy átveszi és felbontja az illatos levelet, futólag
 846 35|                  ugyancsak nem jut eszébe az a dőreség, hogy a levél
 847 35|             hajporos dáma nem mutatta meg az urának a levelet s hogy
 848 35|                   urának a levelet s hogy az ura még csak nem is érdeklődött
 849 35|                   csak nem is érdeklődött az iránt, vajjon nem valami
 850 35|                  gyönyörünek találták ezt az arisztokratikus bizalmat,
 851 35|          pengettek volna, ha a férjek ezt az előkelő szokást a maguk
 852 35|               marquisnék párbeszéde abból az alkalomból jut eszembe,
 853 35|                   ma kérdést intéz hozzám az iránt, vajjon illő-e, helyes-e,
 854 35|        megengedhető-e, hogy a házastársak az egymás leveleit fölbontsák
 855 35|            lelkifurdalás nélkül felbontja az urához érkező irásokat.
 856 35|                  habozás nélkül elolvassa az ura egész korrespondenciáját,
 857 35|               egyéb tüfajok segitségével. Az asszonyok ugyanis elég naivok
 858 35|             Elfelejtik, hogy a férj - még az is, aki a legártatlanabbnak
 859 35|                   olyan levelet, amelyért az ura szemeit kikarmolhatja;
 860 35|                  nyugodtan meg fogja érni az aranylakodalmát, annélkül,
 861 35|                   ahhoz, hogy gazságaihoz az előmunkálatokat megtehesse:
 862 35|               célja annak, hogy a feleség az ura levelei után kémlelődjék.
 863 35|                 levelei után kémlelődjék. Az ilyen szokás csak arra jó,
 864 35|               egymáshoz való viszonyukat. Az én nézetem szerint az egész
 865 35|        viszonyukat. Az én nézetem szerint az egész házaséletnek finomabb
 866 35|              szerint is biznak egymásban. Az az asszony, aki nem nyul
 867 35|                   is biznak egymásban. Az az asszony, aki nem nyul az
 868 35|                  az asszony, aki nem nyul az ura postájához s az a férj,
 869 35|                  nyul az ura postájához s az a férj, aki gyanutlanul
 870 35|                  hoznom kell, föltétlenül az, hogy a levéltitkot az okos
 871 35|        föltétlenül az, hogy a levéltitkot az okos házasoknak respektálniuk
 872 35|              kiváncsi és ideges feleségek az én döntvényem ellenére se
 873 35|                   hajtüt, ha a levélhordó az előszoba ajtaján becsönget.~ ~ ~ ~
 874 36|              kaszinóban két ur kártyázik. Az egyik nyer, a másik - természetesen -
 875 36|                ama gentlemanok közé, akik az Ohnet-mester regényeiben
 876 36|           kártyaszerencse elfordul tőlük. Az Ohnet hősei ugyanis az ilyen
 877 36|                    Az Ohnet hősei ugyanis az ilyen esetben nyugodtan
 878 36|                eljövök a revancheért...~ ~Az én vidéki uriemberem nagyon
 879 36|         uriemberem nagyon szereti olvasni az Ohnet regényeit, de az őrgrófok
 880 36|            olvasni az Ohnet regényeit, de az őrgrófok és tengernagyok
 881 36|                   fene ette volna meg azt az ötletemet, hogy magával
 882 36|               husz krajcárt elveszit...~ ~Az ilyen beszéd rendes uzus
 883 36|                  ilyen beszéd rendes uzus az ugynevezett alrendi kártyázók
 884 36|                  különösebb affaire-t. De az áldott vidéken, ahol még
 885 36|                 más megvilágitás alá esik az efféle kedélyeskedés. A
 886 36|               hadonázzak... Elégedjék meg az az ur azzal, hogy a kilenc
 887 36|            hadonázzak... Elégedjék meg az az ur azzal, hogy a kilenc
 888 36|             elnyerte...~ ~Igy állnak most az ügyek s nagyon természetes,
 889 36|            elégtételről. Némelyek már azt az eszmét is fölvetették, hogy
 890 36|      közvéleménynek, s nagyon érzem, hogy az elém terjesztett problémára
 891 36|               elém terjesztett problémára az lenne az egyedüli, méltó
 892 36|           terjesztett problémára az lenne az egyedüli, méltó válasz,
 893 36|             lehetne minősiteni, ha valaki az ilyen kártyaügyből kifolyólag
 894 36|               francia regényekben vannak; az eleven játékosok nem igen
 895 36|                   tud, mint ők) nyerte el az ő finom készpénzüket. A
 896 36|               mondott gorombáskodás tehát az okos ember szemében nem
 897 36|          törvényes határait nem lépte át. Az ilyesmit az ember egy jókedvü
 898 36|                 nem lépte át. Az ilyesmit az ember egy jókedvü viszont-gorombáskodással
 899 36|                ugyanis nem teheti kockára az életét azért, hogy több
 900 36|                 több volt a quintje, mint az ellenfelének. A bejött quintért -
 901 36|                költő oly szépen dalolja - az ember fölir egy bummedlit,
 902 36|                 lovagiasság porondjára.~ ~Az az ur egyébiránt még okosabban
 903 36|              lovagiasság porondjára.~ ~Az az ur egyébiránt még okosabban
 904 36|                okosabban intézte volna el az ügyét, ha eleget tesz a
 905 37|                kezet csókol a hölgyeknek. Az uriember, aki annyira kardoskodott
 906 37|                  aki annyira kardoskodott az obligatorius kézcsók mellett,
 907 37|                   vonják meg maguktól ezt az élvezetet, abszolute nem
 908 37|            minősitenek minden férfit, aki az ismerős asszonyok kezét
 909 37|              kezét nem hozza érintkezésbe az ajkizmaival.~ ~E viharos
 910 37|                   nem grasszál annyira ez az izléstelen szokás, mint
 911 37|                    nem olvastam - de arra az ösztönszerü jó izlésre,
 912 37|            ösztönszerü jó izlésre, melyet az igazi uri emberek már születésükkor
 913 37|                erre a tökéletlen világra. Az igazi gavallér csak azoknak
 914 37|                   pillanatig odaszorithat az ajkához. Még nekem, a vén
 915 37|                bizony szivesen elengednék az elmult életemből tiz esztendőt,
 916 37|              utóbbit, épp ugy nincs jogom az előbbihez sem, bárhogy is
 917 38|                 közönség ellen. Nem azzal az immár banálissá lett panaszszal
 918 38|           másikkal, melyben csakugyan sok az igazság: azzal, hogy a mi
 919 38|            kényelmesen végighallgathassam az előadást s ehelyett mi történik?
 920 38|                   s ehelyett mi történik? Az történik, hogy a legjobb
 921 38|              szegény, amikor tulajdonképp az esnék jól, ha ugy a kedvem
 922 38|                   köhögő, aki tönkreteszi az előadott szindarabokat,
 923 38|                   szenvednünk, - még csak az hiányzik hát, hogy az emberek
 924 38|                csak az hiányzik hát, hogy az emberek köhögni is a szinházba
 925 38|                    Miért nem marad otthon az az ember, aki a rossz időjárás
 926 38|                 Miért nem marad otthon az az ember, aki a rossz időjárás
 927 38|              magát? Kérem, figyelmeztesse az olvasókat, hogy ez épp oly
 928 38|                   oly kevéssé járja, mint az, hogy ha valaki jodoformos
 929 38|             teszek, s ime, figyelmeztetem az olvasókat, hogy ha meg vannak
 930 38|               koncerteken felháborodjunk. Az ember nyolc koronát fizet
 931 38|              visszafojtott indulattól. És az ügyet még bonyolitja, hogy
 932 38|                ügyet még bonyolitja, hogy az ilyen köhögési rohamok,
 933 38|                    rögtön megjön a válasz az erkélyekről és a karzatokról,
 934 38|           egyszerre olyan orkán zug végig az egész házon, hogy még egy
 935 38|             szobafogságban sinlődni, mert az otthonlét rideg és unalmas,
 936 38|                rendes szórakozásait, mert az kizökkentené a rendes kerékvágásból.
 937 38|                  csak nem is gondol, mert az ő elve az:~ ~- Aki nem akar
 938 38|                 is gondol, mert az ő elve az:~ ~- Aki nem akar köhögést
 939 38|            köhögést hallani a szinházban, az maradjon szépen otthon,
 940 38|                nincs rá, hogy a cikkemmel az ügynek használni fogok,
 941 38|                 mert a közfelfogás nálunk az, hogy a szinházban mindenki
 942 38|                  s akinek ez nem tetszik, az ne menjen szinházba. Aminthogy
 943 39|                     A mai kérdés - vajjon az igazi uriember odahajtathat-e
 944 39|               régensherceg kastélyához?~ ~Az aranysipkás portás hidegen
 945 39|                  csodálkozott volna abban az esetben, ha két orosz trapperrel
 946 39|                  orosz trapperrel robogok az aranycirádás kapuhoz.~ ~
 947 39|                   fiakker; két lóval csak az az ember jár, aki saját
 948 39|                fiakker; két lóval csak az az ember jár, aki saját maga
 949 39|                  üljön, mert mindegyiknek az a véleménye, hogy az igazi
 950 39|         mindegyiknek az a véleménye, hogy az igazi előkelőség nem a használatba
 951 39|               sokkal gyakoribb eset, mint az ellenkező, mert a kövér
 952 39|                 veséjébe tekint. És ennek az előzetes vizsgálatnak nagyon
 953 39|             vizsgálatnak nagyon is megvan az oka; a derék fiakkeres csak
 954 39|                menne olcsóbban, mikor ezt az árat is szivesen megfizetik
 955 39|             sokasága él közöttünk, akinek az az ambiciója, hogy a sikkasztókat
 956 39|                   él közöttünk, akinek az az ambiciója, hogy a sikkasztókat
 957 39|                   arra a gondolatra, hogy az előkelő szálloda portása
 958 39|          balkánízü? A művelt nyugaton még az előkelő urak is csak akkor
 959 39|                   a portások, a pincérek, az utcai járókelők kedvéért
 960 39|                  járókelők kedvéért ülnek az emberek a gummirádlis párnájára.
 961 39|                 aki rántott békát rendelt az étteremben, hogy előkelő
 962 39|               esni, összetévesztvén magát az öreg Vézuvval, a szobája
 963 39|                  kisded falvakkal, melyek az illetlen hegy lábainál meghuzódnak?...~ ~ ~
 964 40|                   rég elkoptatták előttem az aktualitásokban dolgozó
 965 40|                 őr tiszteletdijáról, mely az utasnak épp oly mindennapi
 966 40|         becikkelyezett törvényen alapszik az utasok megadóztatása. Mikor
 967 40|           észrevétlenül ki akart surranni az egyik mellékajtón, hogy
 968 40|         nyomogatták óvatosan a kilincset, az ajtó egyáltalában nem nyilt
 969 40|                pedig kulcscsal, aminthogy az összes ajtók be voltak csukva,
 970 40|                világhirü parkba vezettek. Az idegent itt egyszerüen zár
 971 40|                 ki, amikor a bőbeszédü ur az összes mondanivalóit elmondta,
 972 40|                kastélyba, de kilépti dij, az bezzeg van; s a leggyakorlottabb
 973 40|                   se párologhatnak el, ha az obulusaikat le nem fizetik.
 974 40|                atya, aki gondosan megnézi az ezüstpénzeket, mert haj,
 975 40|                    temérdek a kalandor, s az isten szolgái gyakran ki
 976 40|           előzékenységgel kalauzolt végig az apró fülkék között melyekben
 977 40|                 tubákos szelencéjét, hogy az orrnak is megadja azt, ami
 978 40|                orrnak is megadja azt, ami az orré. A bőbeszédü bácsi
 979 40|                   Századok legendájá-t?~ ~Az öreg megrázta a fejét.~ ~-
 980 40|                  van még nagyobb nála, de az, fájdalom, nem lakik itt
 981 40|                   szállodánkban...~ ~- És az kicsoda?~ ~- Emile Zola,
 982 40|            kicsoda?~ ~- Emile Zola, uram, az utólérhetetlen regényiró.
 983 40|                ezt a nagyszerü embert. De az ostobák még mindig tiltakoznak
 984 40|             Mondom, hogy nekem nincs időm az efféle időfecsérlésre. Én
 985 40|             halott, - és olyan, aki iránt az angolok meg az amerikaiak
 986 40|                  aki iránt az angolok meg az amerikaiak nem érdeklődnek.
 987 40|             kapusa és hálásan zsebrevágta az ötfrankost, amit a Rousseau
 988 41|               szállodát bérlő vendéglőst: az étterembe - amely a fürdőben
 989 41|                vagy smokingban engedik be az esti étkezéshez a vendégeket.
 990 41|             legujabb bogárhoz?” - kérdezi az én ismeretlenem felháborodva. „
 991 41|                 volt a magyar fürdőknek - az az egy megvolt, hogy az
 992 41|                   a magyar fürdőknek - az az egy megvolt, hogy az ember
 993 41|                   az az egy megvolt, hogy az ember patriarchális egyszerüséggel
 994 41|                egyszerüséggel mozoghatott az étteremben és a terrászon.
 995 41|                  a terrászon. Most már ez az egy sincs meg, - vitte volna
 996 41|               sincs meg, - vitte volna el az ördög azt a sok külföldi
 997 41|               lelkes tapssal fogadnám ezt az okos és nagyvilági ujitást.
 998 41|                emlékezik meg a levelében, az a nézetem, hogy éppen ez
 999 41|       legkedélyesebb lárma és duhajkodás. Az a vendéglős tehát, higyje
1000 41|                Európaszerte divatban van? Az à la carte-étkezés ma már