Rész

 1  2|               hogy az a nagyszakállu, öreg bácsi, aki több izben megfordult
 2  2|              de annyira mégsem vagyok öreg, hogy ennek a szép és melegszivü
 3  2|           csillogó, fekete szemét egy öreg, kiszáradtszivü üzletember
 4  2| boldogtalanabb, mint igy, hogy köhögő öreg bácsi veszi a kezébe a sorsa
 5  3|           hozzá, hogy én, a fehérhaju öreg, ezt a boldog időt megérhetem.~ ~ ~ ~
 6  7|         rugdossa félre, az vagy olyan öreg, mint ön, vagy olyan szédületes
 7  9|             uram, ön azt mondja, hogy öreg, tapasztalt és világlátott
 8 11|             hogy kiváló irótársam, az öreg Dante, aki oly megrázó szinekkel
 9 13|          volna rá, mert neki, amilyen öreg, már tudnia kellene, hogy
10 16|           szenvedelemtől megszabadult öreg emberé...~ ~A velezpongyola,
11 18|                a rezignált, fehérhaju öreg, egy pillanatig ugy éreztem,
12 18|             ment a jóságában, hogy az öreg embert a lovagjául fogadta
13 19|           hivatalába! Édes lányom, az öreg kádi azt parancsolja neked,
14 23|       pedagógusra hivatkoztam, aki az öreg Shaksperet a zsur-illem
15 24|          alatt - hogy aztán, mikor az öreg nap ismét elárasztja sugaraival
16 24|              kiméletlen fráter... Egy öreg, immár fogatlan diplomata
17 24|         feleség is azt a hatszázéves, öreg kabalát alkalmazza, amely -
18 24|         Miatyánkot...~ ~Ezt mondta az öreg diplomata és én épp oly
19 27|     csomagokban van, az talán a néhai öreg Esterházy herceget is sárga
20 28|       bármennyire mulasson is rajtam, öreg tanácskofa - nagy, igen
21 28|              keletkező ügyletben. Egy öreg barátom, aki negyven évig
22 32|            Nem akarlak kiábránditani, öreg világcsavargóm, de hidd
23 32|            nélkül ajtót mutatnának az öreg Diogénesnek, ha mint jótálló
24 32|             meg, s nem fordul miattuk öreg remetékhez, akik boldogok,
25 33|       bizonyára az, hiszen a Kegyetek öreg szolgája ugyszólván az élete
26 34|               benne - én, a fehérhaju öreg is, akárhányszor sárga irigységgel
27 38|           jómódu kereskedőt, vagy egy öreg ügyvédet hall, aki két percig
28 39|              összetévesztvén magát az öreg Vézuvval, a szobája padlóját
29 40|        Pantheonban jártam, a halottak öreg pásztora szeretetreméltó
30 40|            Századok legendájá-t?~ ~Az öreg megrázta a fejét.~ ~- Én
31 40|           ahhoz én, világtól elmaradt öreg, amugy se értek. De azt
32 50|            kávéházba, hogy harmatozó, öreg izraelitákat nézzek. Akinek
33 51|      emlegetett nemzeti kulturát, egy öreg doktor is gyakran megfordult
34 51|               megváltoztathatja?~ ~Az öreg doktor haragosan rázta meg
35 51|              se kételkedem...~ ~Ez az öreg, goromba doktor jut az eszembe,
36 53|              csak annyit ér, mint egy öreg szarvasbogár döngése.~ ~ ~ ~
37 54|               sem a rendőrök, sem én, öreg csavargó, nem tudjuk kiirtani
38 56|             azt állitotta Önről, hogy öreg és szerelemre éhes hölgyek
39 57|                Mióta én, a dologtalan öreg, egyszerü gyékényemen a
40 59|               még engem, a higgadt és öreg embert is ilyen módfölött
41 61|        bizonyos vagyok benne, hogy az öreg Rockefeller vagy Carnegie
42 61|              eszembe jut egy meghalt, öreg pajtásom, akit mi magunk
43 62|                   A látszat~ ~Kedves, öreg, régi világból ittrekedt
44 62|        gyermekek, akik naphosszat egy öreg kertben futkostak, este
45 62|            Kedves asszonyom, már a jó öreg Murai Károly, a Kazinczy
46 62|                Ezen a mi gyámoltalan, öreg szavunk nem segithet. Bele
47 64|               kihozzon, mert habár az öreg kezem reszket is már némelykor,
48 64|         otthagyja, akkor magát is, az öreg édesanyját is megfosztja
49 64|          Akkor majd előszedjük azt az öreg kardot s ugy közibük vágunk