Rész

 1  4|         Anonyma azt kérdezi ugyanis tőlem, mik azok a módok, melyek
 2  5|           háztüznézés? - kérdezi ma tőlem egy ismeretlen fiatal ember,
 3  7|         hiszen nem jellemzést kiván tőlem Savanyuságod, hanem komoly
 4 11|     kikurálása ügyében tanácsot kér tőlem. Ha éppen ragaszkodik hozzá,
 5 13|           Csakugyan igaz-e, - kérdi tőlem - hogy az édes anyja oly
 6 13|          talál, hát lelke rajta; én tőlem akár azt is megteheti, hogy
 7 17|             barbárság ez? - kérdezi tőlem a szép asszony megbotránkozva. -
 8 18|          oly udvarias, mint amilyet tőlem teljes joggal elvárhatna...~ ~
 9 19|             hogy nem kivánhatod hát tőlem, hogy ezzel a nővel szemben
10 19|            megyek... Még ha elválsz tőlem, akkor se megyek... Elájulnék
11 20|              azt senkise kivánhatja tőlem, hogy egy megbélyegzett
12 22|             fogja rossz néven venni tőlem, ha magában a lényegben
13 22|            kapjanak, s távol legyen tőlem olyasmit állitani, hogy
14 24|             itt a teendő? - kérdezi tőlem levelében az egyik fél,
15 26| asztaltársaság utbaigazitásokat kér tőlem ama boldogtalan férjek számára,
16 27|             leányt feleségül veszi. Tőlem vár vigasztalást és bátoritást,
17 28|       várakozik. Talán szemtelenség tőlem, ha a nemzet csalogányához
18 28|      utbaigazitásodat meg nem vonod tőlem.~ ~Az imént azt mondtam,
19 40|           efféle időfecsérlésre. Én tőlem akár tücsköt-bogarat összeirhatott,
20 42|       legboldogabbja! - azt kérdezi tőlem, kalendáriumi mindentudótól:
21 42|            ember talán nem is kiván tőlem oktalan dolgot... Az idegességről
22 48|      bókjaimat...~ ~Távol áll tehát tőlem, hogy a zsúrok ellen izgassak,
23 54|            az urának?” - kérdezi ma tőlem egy habozó, fiatal asszony,
24 56|             már nem szabad kivánnia tőlem. De nincs is rá szüksége,
25 56|    megengedi, - hiszen tanácsot kér tőlem, ugy-e? - szivesen közlöm
26 64|            hozzám a keserüségével s tőlem várja, hogy a tanácsommal