Rész

 1  1|     legöregebb botokud-négerek is bizonyára elszédülnének, ha meglátnák.~ ~
 2  1|        ambicióval fog a dologhoz, bizonyára hamarosan elsajátithatja
 3  2|     egyéniségébe. És van még egy, bizonyára nem kicsinylendő előnye:
 4  4|        vet föl, melynek megoldása bizonyára nagyon népszerü lenne, nem
 5 19|           nagy darab legényt, aki bizonyára nem rosszabb, mint az édesapád
 6 20| tisztességét tönkre tenni akarja, bizonyára megérdemli, hogy épp ugy
 7 22|          fecsegéseim iránt, s igy bizonyára sokkal jobban imponál neki
 8 24|        ugy az összeszólalkozásnak bizonyára nem lett volna harag a vége. „
 9 25|          felületes szemmel nézik, bizonyára azon a véleményen vannak,
10 27|           Nekem és olvasóimnak is bizonyára imponál ez a szimpatikus
11 29|     kisváros értelmiségével, őt - bizonyára szándékosan - nem tisztelte
12 29|    viszonozzam ezt a szemtelen és bizonyára tendenciózus mellőzést.”~ ~
13 31|     tultengésének ezt a felfogást bizonyára nem mondhatom, de megérteni
14 32|    szegény, vén szolgátoknak, aki bizonyára nem adott még okot arra,
15 33|           a levélnek a problémája bizonyára az, hiszen a Kegyetek öreg
16 34|          az idegek intézményét, s bizonyára sohase gondoltak olyan együgyüségre,
17 42|  végigcsókolta hosszu életében, - bizonyára nem sok embert irigyel ezen
18 44|      kénytelen elkölteni ebédjét, bizonyára kétszer is meggondolná,
19 48|            Aki a zsúrt kitalálta, bizonyára poétikus, vidám és melegszivü
20 49|     uriházakban megfordulnak, már bizonyára kitalálták, hogy arról a
21 62|           derült matrónaarca fölé bizonyára jól illik az egyszerü fejkötő