Rész

 1  4|   Vőlegényjelöltek~ ~Egy névtelen levél ma - sok száz, sőt több
 2  4|           a férfiak közt - irja a levél - nagyon sokan vannak, akik
 3  8|  valószinüleg nem reflektál a mai levél irója, - hiszen a férjek
 4 10|            Egy fiatal ur - irja a levél, melyről föntebb szólottam -
 5 10|         fiatal urnak? - kérdezi a levél, melyet a család egy jó
 6 28|         imént azt mondtam, hogy a levél irója nem szükölködik minden
 7 29| megsértődik, ha meghivják, mert a levél hangja nem felel meg teljesen
 8 29|     ismerem, de mégis meglep az a levél, melyet ma egy intelligens
 9 29|      kihozni a sodromból, de ez a levél megtette azt, amire immár
10 30|      eleven és a holt csukáról. A levél ugyanis, mely természetesen
11 30|       egyszerüen felültették.~ ~A levél, mely a mai problémát elibém
12 31|   szeretnék a szemébe nézni a mai levél irójának, mielőtt pikáns,
13 31|      szempár rejtőznék az érdekes levél mögött. De a tapasztalásaim,
14 31|   szeretnék a szemébe nézni a mai levél irójának, s ime, ez a csinos
15 32|             Bölcs kádi - mondja a levél - én szédületesen el vagyok
16 35|  lapozgatott:~ ~- Marquisné, ez a levél a kegyedé...~ ~A fiatal
17 35|       eszébe az a dőreség, hogy a levél tartalma felől tudakozódjék.~ ~
18 38|          nem is szinház, mondja a levél, hanem valóságos szanatórium,
19 42|     ortográfiai hibáktól hemzsegő levél olvasása után, amelyben
20 42|       Vegyes rovata beszél...~ ~A levél meghatott és felháboritott,