Rész

 1 10|        lovag kikerült.~ ~Kegyed, asszonyom, bizonyosan meg fog érteni
 2 10|        Kegyed fiatal gavallérja, asszonyom. Az ő hiuságát tökéletesen
 3 13|             Kedves kis nagyságos asszonyom, Kegyed nem hiába fordult
 4 15|       válaszolnék:~ ~- Nagyságos asszonyom, Kegyednek nincs igaza,
 5 15|           Eképpen:~ ~- Nagyságos asszonyom, Kegyednek tökéletesen igaza
 6 18|    felöltője~ ~Kedves, nagyságos asszonyom, engedje meg, hogy szeretetreméltó
 7 18|       fogok...~ ~Édes, nagyságos asszonyom, engedje meg nekem, hogy
 8 18|           Nézze, édes, nagyságos asszonyom, mondok Kegyednek valamit:
 9 18|          Kegyed, édes, nagyságos asszonyom, szép és elegáns volt, mint
10 18|      Kegyed, világszép nagyságos asszonyom...~ ~ ~
11 23| kétségéből kimentsem...~ ~Kedves asszonyom, amikor az imént arra a
12 29|        érzékeny lelkü, nagyságos asszonyom: nem gondolt egy pillanatig
13 34|      kávéházakat? Édes nagyságos asszonyom, attól tartok, hogy engem
14 34|   megjelenik?~ ~Ezért, nagyságos asszonyom, azt ajánlom, egyezzünk
15 54|             Kedves kis nagyságos asszonyom, mindenekelőtt fogadja a
16 62|          régi világból ittrekedt asszonyom, aki ma oly okos szavakkal
17 62| toilette-ünk.~ ~Kegyed, tisztelt asszonyom, arra szólit föl engem,
18 62|  óvatolási költségeket?~ ~Kedves asszonyom, már a jó öreg Murai Károly,
19 63|        Kedves, okos és hidegvérü asszonyom, a Kegyed kérdését épp oly