Rész

 1  6|             Addig bele kell nyugodni abba a fájdalmas tudatba, hogy
 2  7|               csak azért nem hagytam abba, mert nem akartam botrányt
 3  9|            léhaságot viszik magukkal abba az uj világba, ahova a szerelmesük
 4 11|          asszonyt kifelejtette. Mert abba a gondolatba, hogy forró
 5 11|           épp ugy belenyugszik, mint abba, hogy néha a föld megremeg
 6 27|        siessen el gondolkodás nélkül abba a kávéházba, ahol e derék
 7 28|              előbb bizalmasan beavat abba a titokba, hogy ő tizennyolc
 8 28|            is el fogok egyszer jutni abba a nyugodalmas révbe, amelynek
 9 28|        mindig kénytelen belenyugodni abba a szörnyüségbe, hogy a végzet
10 36|              igen tudnak beletörődni abba a gondolatba, hogy egy rosszabb
11 45|           bizony igen gyakran jutunk abba a helyzetbe, hogy kissé
12 49|              különös ambiciót helyez abba, hogy én, a szegény mártir,
13 52|           szép nénik” közé tartozik, abba az osztályba, melyet ezzel
14 58| ördöghintában éljük le az életünket, abba a csalódásba ringatva magunkat,
15 58|            majdnem mindenki jut néha abba a helyzetbe, hogy utazásra
16 59|        egyszerüen csak visszaköszön, abba a tévedésbe ejtve a járókelőket,
17 62|       segithet. Bele kell nyugodnunk abba, hogy minden igy van rendjén,