Rész

 1 33|   átszálló állomásokon, hogy akárhányszor még azt a percet is megátkoztuk,
 2 33|      az utazás müvészetéhez. Akárhányszor megtörtént velem, hogy belső
 3 34|     én, a fehérhaju öreg is, akárhányszor sárga irigységgel gondolok
 4 34|      él mindnyájunkban, hogy akárhányszor sirva, tehetetlen dühvel
 5 37|      embernek is jól esik, s akárhányszor bizony szivesen elengednék
 6 42|      akaratot és az energiát akárhányszor sulyosan megbénitják, melyek
 7 45|       amelynek következéseit akárhányszor szégyenkezve érezzük meg
 8 48| aztán heteken át megsinylik. Akárhányszor tanuja voltam annak, hogy
 9 54|    az igazságot elhallgatja, akárhányszor korrektebbül cselekszik,
10 59|  kalapomat megemelem előtte. Akárhányszor megesik velem, hogy boszuságomban
11 59| mindig ilyen tragikusan, sőt akárhányszor a humor kerekedik felül