Rész

  1  1|             Graham-kenyeremet. Hogy ez nem könnyü életpálya, ma
  2  1|        mindig átveti a másik lábán. Ez ugynevezett fius fesztelenséget
  3  2|             vagy egy parádés lovat, ez a gondolat egyszerüen kétségbeejt.”~ ~
  4  2|             az álmodozó leány, akit ez a gondolat meg ne borzongatna?
  5  2|       kávéházban?~ ~Beismerem, hogy ez a csunya próza engem is
  6  2|            a dolgot, rájövünk, hogy ez a mesterség már talán a
  7  3|       szállodák milieujében, kedves ez a rohamosan fejlődő barátság,
  8  3|          férfiakkal leveleznek. Sőt ez a szokás mindjobban tért
  9  3|      megjegyzésekkel hozakodik elő. Ez, fájdalom, annak a jele,
 10  4|     mindenki engedhet meg magának s ez az oka, hogy a kétezer forint
 11  4|   jövedelemmel rendelkező fiatal ur ez idő szerint már nem a mamát
 12  4|          nélkül varrják a nyakukba. Ez az oka annak, hogy oly nemes
 13  4|         széttárják az ajtajukat. Ha ez a könyv feltünik a látóhatáron,
 14  5|          gondoljanak a kávéházra, - ez a megjegyzés Budapesten
 15  5|    Budapesten nem fölösleges - mert ez a mód valamennyi közt a
 16  6|         állanak hozzájuk: a szülők. Ez hihetetlen és vérfagylaló
 17  6|          szerencsétlen jegyespárnak ez a véleménye. És hogy ez
 18  6|             ez a véleménye. És hogy ez a vélemény nagyon is megokolt,
 19  7|           egy tényállást: azt, hogy ez a megbotránkozott uriember
 20  7|            forintot egy ellen, hogy ez a jellemzés megfelel a valóságnak.
 21  7|             illetlenség történt. De ez a verdikt egyuttal azt jelenti,
 22  8|             mint a kevésbé előkelő. Ez azonban inkább csak a látszat
 23  8|        hivatalnokok és napidijasok. Ez nem a társadalmi helyzettől
 24  8|           felesége megcsalhatná. És ez a gondolat tényleg abszurd,
 25  9|            az elküldését...~ ~Miért ez az érthetetlen aggódás?
 26  9| szakasztottan ugy cselekednék, mint ez az én különös levelezőm.~ ~
 27  9|         Csupán a férjtől függ, hogy ez az uj világ mindazért a
 28 10|          Érdemes, mert a férfiaknak ez a fajtája épp ugy feltalálható
 29 10|         arra mutat, hogy mégis csak ez a szándéka. Amikor elválunk,
 30 10|     bemutatom azt a tipust, melyből ez a szentimentális, de fölöttébb
 31 10|          mindörökre szeretni fogja. Ez gyönyörü, izgalmas és édes
 32 11|          Ugyebár azt hihetnéd, hogy ez az asszony az ideálja a
 33 11|         találtam meg az orvosságot. Ez nem is betegség, hanem sorscsapás.
 34 12|          vita tárgya se lehet, hogy ez a bájos, fiatal asszony
 35 12|          hát fölösleges munka, hogy ez a budget épp oly világossá,
 36 12|            de persze csak akkor, ha ez a bájos pedantéria a vérében
 37 13|   tarthatnak, s elképzelheted, hogy ez nekem egyáltalában nem kellemes...~ ~
 38 14|           Annyira természetes dolog ez, hogy a legkisebb fejtörés
 39 14|       életét. Kell-e mondanom, hogy ez a rózsás képzelődés hova
 40 14|          fel büszkén a szive, mikor ez a hires ember őt választja
 41 14|          legény, mint a bádogos?... Ez az ur engem csunyául felültetett,
 42 15|   társadalmi helyzete megengedi. És ez a nézetem nem is immorális;
 43 15|             az asztal mellől, de mi ez ahhoz a másik éhséghez képest,
 44 16|         készült házi pongyolával?~ ~Ez a kérdés, igy felületesen
 45 16|     akármilyen különösen is hangzik ez a válasz - az a megfejtése,
 46 16|            a titkos ligának, melyet ez a csuf, esetlen, közönyt
 47 16|           végzik házi dolgaikat, de ez a szeretet és gyöngédség
 48 16|     burkolja fejedelmi termetét. És ez természetes is, hiszen ő
 49 17|            nem égbekiáltó barbárság ez? - kérdezi tőlem a szép
 50 17|          Mondja meg kérem, mit akar ez a szamár az ujságoktól?
 51 17|         kelletném magamat előtte, - ez a fabábu pedig közömbösen,
 52 17|     inklinálva semmi rosszra, de ha ez igy tart tovább, bizony
 53 17|      ujságokat (mert bizonyos, hogy ez az ur is jár kávéházba),
 54 17|             ujságolvasással töltse, ez már csakugyan barbárság.
 55 18|           szólott hozzám:~ ~- Igen, ez az uram, aki megveti a világi
 56 18|            érne meg öt forintot. De ez még nem lenne olyan nagy
 57 18|           földszintes ház.~ ~Lássa, ez az oka annak, hogy én ezt
 58 18|           nem megyek el azért, mert ez a látogatás nem szerezne
 59 19|        férjnek is jogosan feltünnék ez az illetlenség... És ezenfelül:
 60 19|             tudhattad-e előre, hogy ez a találkozás kikerülhetetlen?...
 61 20|       Péterhez feleségül ment. Hogy ez a Schlemihl Péter fárad,
 62 20|            magához szoritsa. Vajjon ez is nem százszor, sőt ezerszer
 63 20|      ezerszer több annál, mint amit ez az igavonó barom megérdemel?~ ~
 64 20|             kauciót sikkaszthasson. Ez a manőver csak akkor szünt
 65 20|           az ugynevezett központba. Ez a központ nem teketóriázott
 66 20|          hogy honnan vette a pénzt, ez kizárólag csak ő reá tartozott.
 67 20|            a becsületét feláldozta. Ez a legtisztább nemezis, melyről
 68 21|            jól tudja, mint én, hogy ez a monológ mindennap százszor
 69 21|         teszem ezt a kijelentést, s ez a fentartás abból áll, hogy
 70 22|    véleményemet elmondjam. Remélem, ez a nyiltságom a legnagyobb
 71 22|             olyasmit állitani, hogy ez a cél talán nem méltó tárgya
 72 22|             sürübben megpukkaszsza. Ez legalább vidám és olcsó
 73 23|    Shakspere szinmüveit átdolgozta. Ez a derék ember nagyon komolyan
 74 23|     magázzuk hát őket mi is, amikor ez az arisztokratáskodás egyetlen
 75 24|             kezdeményezné. Ugyebár, ez igen könnyen megoldható
 76 24|             a kezedet, vén kutya!~ ~Ez volna a leghelyesebb megoldás,
 77 24|      boldogult Kis Pipintől ered... Ez a kabala abból áll, hogy
 78 24|       háromszázesztendős korában... Ez a próféta szigoruan meghagyta
 79 25|            Ohnet-regények hőseiben, ez egészen mellékes; bennünket
 80 25|     tönkretegye.~ ~A döntvény tehát ez: igenis, vannak esetek,
 81 26|         pezsgőkön felül. A pincérek ez esetben nem a walesi hercegnek
 82 27|    kivárásával tölti el az életét s ez nem csupán a játékra vonatkozik,
 83 27|            nagyszerü családi élet-e ez? Nem kell-e mindnyájunknak
 84 27|    olvasóimnak is bizonyára imponál ez a szimpatikus pesti család,
 85 28|             mai napon kisegitettek. Ez a politika egészen célszerü
 86 28|           jelenésemre várakozom. És ez - bármennyire mulasson is
 87 28|      brosurát elolvastam, melyeknek ez volt a cimük: Wie werde
 88 28|          megyek valakihez, - mondta ez a vidám kóbor lovag - hogy
 89 28|        panaszos levelet, amelyet ma ez a fiatal ur hozzám intéz.
 90 28|             a fizetéséből megéljen. Ez ugyan borzalmas perspektiva,
 91 29|           uri asszony intéz hozzám. Ez a fiatal és szeretetreméltó
 92 29|             kihozni a sodromból, de ez a levél megtette azt, amire
 93 29|     meghivnak. A gyászszertartásnak ez a batyu-bállal vagy névnapi
 94 30|            nézetem ugyanis az, hogy ez az egész probléma hamis,
 95 30|  megjelenése okoz. Nem mondom, hogy ez lehetetlen: hiszen csakugyan
 96 30|     beszámithatatlanul különbek. De ez először is mindig sokkal
 97 30|             ilyen nő is elég van, s ez éppen a legmeggyőzőbb cáfolata
 98 31|        szinházban még csak megjárja ez a hang, - mondja szép levéliróm -
 99 31|          mai levél irójának, s ime, ez a csinos és haragos asszony
100 31|             kétértelmü beszélgetés: ez éppen a privilégiuma szerintük
101 31|             a vidék némely pontjain ez szokásos - a legyezőjükkel
102 31|     megváltoztassák. A védekezésnek ez az egyetlen módja, hogy
103 31|    megbotránkozott pillantással. De ez a mód mindenesetre veszedelmes,
104 32|              de hidd el nekem, hogy ez mind csak olyan smonca,
105 32|            év folyamán félrerakott. Ez a baj, tisztelt atyámfia,
106 33|          hogy a kényelmes utazásnak ez a paragrafus a legfontosabb
107 33|            jó és finom uti ruhát, - ez rajta van - s egy tisztességes
108 34|            viszonyaink megengednék. Ez különben egyáltalában nem
109 35|         lapozgatott:~ ~- Marquisné, ez a levél a kegyedé...~ ~A
110 36|             természetesen - veszit. Ez a másik egyébként igen jóravaló
111 36|           épp ugy a virágkorát élné ez idő szerint, mint a középkorban,
112 37|          azzal a megokolással, hogy ez a mulatság „nagyon jól esik
113 37|   nagyvilágban nem grasszál annyira ez az izléstelen szokás, mint
114 37|             a tudtukra adnunk, hogy ez a közvetlen érintkezés mennyire
115 37|          esik nekünk.~ ~Tudom, hogy ez a kijelentés nem pályázhat
116 37|            De amint nem tehetem meg ez utóbbit, épp ugy nincs jogom
117 37|            sem, bárhogy is kalimpál ez a vén szivem attól a vágytól,
118 38|            influenzás közönség.~ ~- Ez már nem is szinház, mondja
119 38|          szót tudok megérteni, mert ez a köhögőlavina a legszebb
120 38|            szinház Budapesten, ahol ez időtájt ne ülne két-háromszáz
121 38|          nekem, ha azt mondom, hogy ez csunya kiméletlenség a nem
122 38|   figyelmeztesse az olvasókat, hogy ez épp oly kevéssé járja, mint
123 38|        előadott dialog. Még pedig - ez szintén a megfejthetetlen
124 38|       köhöghet a pénzeért, s akinek ez nem tetszik, az ne menjen
125 39|        sovány ló volt fogva.~ ~- Mi ez? - kiáltottam dühösen a
126 39| Jahreszeiten elegáns portására.~ ~- Ez, uram, egy müncheni droschke, -
127 39|           havanna-szivarhoz.~ ~Hogy ez nem tulzás, azt minden budapesti
128 39|          járnak kétlovas kocsin, ha ez saját maguknak élvezetet
129 39|             Nem hasonlit-e némiképp ez a felfogásuk annak a vidéki
130 40|          előtt megállott velem.~ ~- Ez a legkülönb ember valamennyi
131 40|        Terringettét, mégse lehetett ez amolyan értéktelen ember,
132 41|            és a terrászon. Most már ez az egy sincs meg, - vitte
133 41|     őszintén be kell vallanom, hogy ez a férfiu egyenesen imponál
134 41|            az a nézetem, hogy éppen ez a nagy és vidám fesztelenség
135 41|        modorában és a tónusában is. Ez a titka a nagy, külföldi
136 41|             Szivesen elhiszem, hogy ez a mindennapi öltözködés
137 41|         levő asztaloknál. Külföldön ez a csuf osztályozás már régóta
138 42|             ötlött az eszembe, hogy ez az ember talán nem is kiván
139 42|          elmondani egyet-mást, mert ez a betegség maga is probléma,
140 42|             felismerheti benne...~ ~Ez a nagy probléma tehát mindenképpen
141 42|           az előtte álló órák felé. Ez logikus és érthető lenne,
142 42|            odatéved-e a kezébe? Hát ez lenne egy komoly, felnőtt
143 42|           agylágyultnak tartsák. És ez a felületes látszat az oka
144 42|            gondolja magában:~ ~- Ha ez a vadállat két perc alatt
145 42|      dadogva, elrohan a kávéházból. Ez a legokosabb, amit tehet,
146 43|             tökéletesen inficiálta. Ez a betegség a cinizmusig
147 43|           bohémek tolvajnyelve volt ez, mely tiz év óta, isten
148 43|            nem merjük bántani, mert ez esetleg a müveletlenség
149 43|         lenézzük és megvetjük, mert ez, a léha felfogásuak szerint,
150 43|         felsőbbségünket bizonyitja. Ez a cinizmus már annyira megy,
151 45|      érzését ne bántsák. Igaz, hogy ez szociális szempontból nem
152 45|        gyermeknevelés programmjában ez a lényeges pont egyáltalában
153 45|         járást és a beszédet. Pedig ez sulyos és szomoru tévedés,
154 46|            kultura körül, ha a maga ez irányu impresszióit nyilvánosságra
155 46|           is hangzik, a talentumnak ez a fajtája nem sokat ér.
156 46|           udvarias és finom férfiu. Ez annyira általános, emberi
157 46|       csillogtassa előttünk.~ ~Ime, ez az a tipus, melynek tagjait
158 47|        ismeretes szárnyasok között. Ez annál különösebb, mert az
159 47|     repülnek. És - a dologban talán ez a legborzasztóbb - mindig
160 48|    jövedelme tizezer koronára rug - ez manapság egészen csinos
161 48| elkápráztatják. Én azt hiszem, hogy ez nagyon silány taktika, mert
162 49|        bármily különösen is hangzik ez az állitás - éppen azért
163 49|            kérdést: ugyan mire való ez a kannibálokhoz se méltó
164 49|             vendégszeretet oltárán? Ez csakugyan nem szorul bizonyitásra,
165 49| meghivásoknál nem fontos. De ha nem ez a prózai momentum készteti
166 50|            a vidám játékos testére. Ez mindenesetre érthető - hiszen
167 50|       embertársait megkoppaszsza.~ ~Ez alkalommal válaszolok annak
168 51|       pillanatig se kételkedem...~ ~Ez az öreg, goromba doktor
169 51|          legostobább falusi anyóka? Ez a derék ember érthetetlennek
170 51|          babona misztikumában hisz. Ez a földi élet annyira tele
171 52|    kárpótlást. De nem értem meg - s ez az, amiért ezt a banális
172 52| összetéveszszék. Budapesten azonban ez a szokás annyira lábrakapott,
173 53|             betegségben szenved. És ez a betegség annyira veszedelmes,
174 53|      mániának nevezett nyavalyában. Ez a hires bölcs, aki most
175 54|      kiirtani a föld szinéről, mert ez a fajzat sokkal inkább szaporodik,
176 55|  találkoztam az uj Erzsébet-hidon.) Ez azonban még megérthető valahogy;
177 55|   amilyeneket odakünn lát az ember. Ez tehát tisztára csak idő
178 55|     komolyan veszedelemben forgott. Ez az ildomtalanság végre is
179 55|            percig megvárakoztatják. Ez egyenesen galád beletaposás
180 55|        Bizonyos, hogy a tombolásnak ez a fajtája sehol a müvelt
181 56|           megvan a maga humora, - s ez a humor gyönyörüen nyilatkozik
182 56|         tényként megállapitja, hogy ez az ur minden lehető és lehetetlen
183 56|            bizalmával megtisztelte. Ez különben, ugy hiszem, mellékes
184 56|          kedélyek megpukkasztására. Ez a fiatal ur még nem ismeri
185 56|       derekasan megvédelmeztem...~ ~Ez a trükk már majdnem oly
186 56|            Ön minapi jóakarata után ez egyszerüen a kötelességem
187 57|            tanácsért, de érzi, hogy ez a lépése is hiábavaló; kétségbeejtő
188 58|      állomáshoz meg nem érkezünk.~ ~Ez az indolencia nagyon csodálatos,
189 58|            szerint, száz forintért. Ez csak nem nagy pénz, ugy-e?
190 58|            a legostobább indolencia ez?~ ~ ~ ~
191 59|          ilyen módfölött fölháborit ez a ripők-viselkedés, mennyire
192 59|             kicsiklandozza belőlem. Ez az ur már messziről lekötelezőleg
193 59|      nyugton a tolakodó idegenek.~ ~Ez azonban csak humoros alak,
194 60|    boldogságot kiván - Miska.”~ ~De ez a szöveg együgyünek és banálisnak
195 60|             Az üdvözlő táviratnak - ez a közhit - elmésnek és sziporkázónak
196 60|            férfiak, akiknek izlését ez a játszi humor nem elégiti
197 61|          napkirály udvarában éltek. Ez a fiu este mindig frakkba
198 61|          kis előkelő hangulata...~ ~Ez a szegény pajtásom néhány
199 62|   fiatalokat, akik azt hiszik, hogy ez az egész nagyvilág csak
200 62|              mennyire demoralizálja ez a boldogtalan kicsikék lelkét?
201 62|             se fér hozzá, hogy amit ez a puritán matróna leir,
202 62|          csak azt nem akarjuk, hogy ez a sok pokolian előkelő ember
203 63|         válaszoljon az urának, mert ez az egyetlen mód, hogy az
204 63|            szereti Kegyedet, akikor ez a módszer százszor biztosabb,
205 64|      vezérigazgató feleségül veszi. Ez a szőke, kékszemü és szörnyen
206 64|          tehát joggal népszerü lett ez az én meséket firkáló atyámfia,
207 64|       bánatos szivecskéjét kiöntse. Ez a derék kis leány az irógépet
208 64|    elveszitse. Még pedig - hihető-e ez vajjon? - a férfikollégái
209 64|           fejbekólintanám, de mivel ez a mód első lépésnek talán
210 65|         levelükben - mennyire kinos ez a naponként való találkozás.
211 65|       töprengeni való? Az ember, ha ez a kis malheur megesett vele,