Rész

  1  4|  természetrajzban. De én - mint gavallér ember - nem ragaszkodom tulságosan
  2  5|              tőlem egy ismeretlen fiatal ember, aki, ugy látszik, most
  3  5|                előtt áll az életének. Az ember gyönyörüen megborotválkozik,
  4  5|              nélkül is férjjé lehetne az ember? Ha gondolja, hát az isten
  5  5|          elhiheti, hogy számtalan fiatal ember csak azért őrizkedik a házasságtól,
  6  5|            hősiesség kell hozzá, hogy az ember egy óra hosszat a Shaw és
  7  5|                ahol egy disztingvált uri ember egy disztingvált leánynyal
  8  5|        háztüznéző-vizit, melyet a fiatal ember egy idegen családnál megtesz,
  9  6|               tekintetbe azt is, hogy az ember az alvásra is kénytelen
 10  6|                 és gondolj arra, hogy az ember - már az ismert kép szerint
 11  8|            gyöngédséggel kezeli: az okos ember - anélkül, hogy a gyanujának
 12  9|             komoly és szimpatikus fiatal ember szerelmes egy bájos, fiatal
 13  9|                 Pedig aligha lehet rideg ember, hiszen a kis leányával
 14  9|                tapasztalt és világlátott ember, aki mindenütt járt, mindent
 15  9|                   Ha ön becsületes és jó ember - és a levele után itélve,
 16 10|                  szinte nélkülözhetetlen ember. És mégis: egyike a legveszedelmesebb
 17 10|            vannak, hogy a kedves, fiatal ember a felnőtt kisasszony kezére
 18 11|          kaszinók és kávéházak, ahová az ember a családi viharok elől elmenekülhet.
 19 11|                erkölcsi elégtétel, ha az ember belsőleg megpukkad?~ ~Nekem,
 20 11|                  bizonyitgatnom, hogy az ember türelmetlenül várja azt
 21 11|           betegség, hanem sorscsapás. Az ember épp ugy belenyugszik, mint
 22 12|                Hát kérem, - irta a derék ember felháborodva, - azért házasodtam
 23 14|              megoldására. Az igazán nagy ember ugyanis még a feleségének
 24 14|                 felségül.~ ~A közönséges ember abban a kellemes helyzetben
 25 14|                  szive, mikor ez a hires ember őt választja ki élettársául?
 26 14|                tudat-e mégis, hogy az az ember, aki a holt királyok tragédiáját
 27 14|                uram épp olyan közönséges ember, akár Vermes ur, vagy Radó
 28 17|                 nagy szamár, de én finom ember vagyok, s tartózkodom az
 29 18|              olvas a magamfajta egyszerü ember lelkében - egyszerre csak
 30 20|              ugyan, hát van olyan ostoba ember, aki ezt is érdemnek kvalifikálja?
 31 20|                  mást? - a szerencsétlen ember rálépett arra az ösvényre,
 32 22|                mondani szokott. A ravasz ember arra biztat, hogy a világért
 33 22|        ambiciójának. Utóvégre: ha már az ember nem csináltathat minden
 34 23|        szinmüveit átdolgozta. Ez a derék ember nagyon komolyan vette a
 35 23|            bizonyos, hogy a körültekintő ember mindig tekintettel van azokra
 36 23|                automobilt nem tarthat az ember - legalább az előkelő magázással
 37 24|               Civakodó házastársak~ ~Két ember összevész és nagyon szeretne
 38 24|                orral ül az asztalnál két ember, aki tulajdonképpen ugy
 39 24|                 én koros, tehát udvarias ember vagyok, s igy föltétlenül
 40 24|                 is, minden jó, amivel az ember a meggondolatlan válasz
 41 24|                 előtt. Mert a két millió ember közt egyetlenegy se akad,
 42 26|              okvetlen szükséges, hogy az ember egyetlen éjszakán az összes
 43 26|             kiáltásba törjön ki. Az okos ember még a tuláradó örömét is
 44 26|            intézett sóvárgó leveleket az ember sohase irja abban a szeparéban,
 45 26|             nőket, este tiz óra után, az ember nem fogad a szalmaözvegyi
 46 27|            komoly, de nagyon naiv fiatal ember hosszu levélben panaszolja
 47 27|             tüzhelyéhez. Szóval: e derék ember a kedvező véletlenek kivárásával
 48 27|                  Ha nincs pénz, akkor az ember legfeljebb hitelbe tartlizik,
 49 27|                pesti család, de a fiatal ember, aki ma egy hosszu levélben
 50 28|               Alajos hiszi) s az előkelő ember könnyedségével kérek holnapig
 51 28|                 pályán csak a legritkább ember boldogulhat. Mit tegyek
 52 28|       perspektiva, de istenem, a halandó ember mindig kénytelen belenyugodni
 53 29|                 mint minálunk. A legtöbb ember napjában egyszer okvetetlen
 54 30|                  a nemtől függ, hanem az ember egyéni diszpozicióitól.~ ~ ~ ~
 55 32|                  tudom, hogy a pénztelen ember nem szokott pályázni a középeurópai
 56 32|                anyagi kérdéseket az okos ember mindig a saját eszével oldja
 57 33|                 visz magával a praktikus ember, ha négy-öt heti időre fürdőkkel
 58 33|            vámvizsgálatokról, ahonnét az ember mindig agyonhajszolt állatként
 59 33|          csakugyan nem birja ki az olyan ember, akinek nincsenek hajókötelekből
 60 33|           tudvalevőleg nem mindig kap az ember - mig a felesége könnyes
 61 33|                  igy hangzik:~ ~„Az okos ember mindig csak annyi podgyászt
 62 33|                 abból a pénzből, amit az ember a hordárokon és a kocsikon
 63 36|              egyébként igen jóravaló uri ember, de nem tartozik ama gentlemanok
 64 36|              gorombáskodás tehát az okos ember szemében nem számit, föltéve,
 65 36|                 lépte át. Az ilyesmit az ember egy jókedvü viszont-gorombáskodással
 66 36|                  oly szépen dalolja - az ember fölir egy bummedlit, de
 67 37|           kézcsókról~ ~Egy vidéki fiatal ember, aki - a levele szerint -
 68 38|               hogy nálunk minden második ember későn jön a szinházba, hanem
 69 38|         szanatórium, melyben négy-ötszáz ember szinte versenyt köhög egymással.
 70 38|             Miért nem marad otthon az az ember, aki a rossz időjárás folytán
 71 38|           koncerteken felháborodjunk. Az ember nyolc koronát fizet egy
 72 38|              foganatja, mert a budapesti ember csak akkor marad otthon,
 73 39|            fiakker; két lóval csak az az ember jár, aki saját maga tart
 74 39|             tulzás, azt minden budapesti ember tudja, - és mégis: a jóravaló,
 75 40|                velem.~ ~- Ez a legkülönb ember valamennyi közt, mondta
 76 40|           lehetett ez amolyan értéktelen ember, ha kerek öt frankot jövedelmez!~ ~
 77 41|                 fordul ma hozzám egy uri ember amiatt, hogy a rendes nyári
 78 41|                  az egy megvolt, hogy az ember patriarchális egyszerüséggel
 79 42|                        I.~ ~Az ilyen vén ember, mint én, aki sandwicheinek
 80 42|            ötlött az eszembe, hogy ez az ember talán nem is kiván tőlem
 81 42|          gyötrelem ellen, amely a modern ember életét megkeseriti, a családi
 82 42|               hogy manapság száz felnőtt ember (sőt száz felnőtt ifju)
 83 42|             Kezdjük ott, mikor az ideges ember - az édes és undoritó gyermek -
 84 42|                komoly, felnőtt szakállas ember minden életcélja és ambiciója?
 85 42|        magyarázata annak, hogy az ideges ember valami oktalan szeméremmel
 86 42|                 hogy a hiányos egészségü ember bizonyos gyönyörüséggel
 87 42|               Tegyük fel, hogy az ideges ember a kávéházban vagy a kaszinója
 88 42|                  melyek a neuraszténikus ember szegény idegeit lassan,
 89 43|                   melylyel nálunk minden ember, aki szereti, ha modern
 90 43|              osztályát is inficiálta. Az ember ma néha csodálkozva néz
 91 43|                 ugy áll a dolog, hogy az ember, aki ebben a hangban nem
 92 43|               angol, francia, vagy német ember se szégyelli, hogy a szép
 93 44|               biztos négy fala között az ember nyugodtan adhatja a hőst,
 94 44|                minek a nagy lakás, ha az ember egyáltalában nem veszi hasznát,
 95 45|                 elegáns angol és francia ember kultivál az éttermek fehér
 96 45| helytelenségeivel minden jó társaságbeli ember tisztában van, bár őszintén
 97 45|                 nálunk csak a legritkább ember otthonos. Az a finom, diszkrét
 98 45|              előkelő asszony és száz uri ember közt loyálisan számitva
 99 46|                          A levegőbe néző ember~ ~Abban a tág keretben,
100 46|                amiket a nyugatról érkező ember azonnal észrevesz, mikor
101 46|                nevezném: a levegőbe néző ember...~ ~Meg fogom magyarázni,
102 46|                kit értek a levegőbe néző ember alatt?~ ~Azt hiszem, La
103 46|                 én is csak hiu és gyarló ember vagyok, akinek jól esik,
104 46|            nagyon gyakran vétenek. Elmés ember itt talán több van, mint
105 46|                   fegyelmezett, udvarias ember már, fájdalom, a kivételek
106 47|  borbélymühelyben, ahol még tiz ártatlan ember várja, hogy a tokáját beszappanozzák.
107 47|              hanem paraszt. A jónevelésü ember ilyen ripőkösködésre sohase
108 47|               tudja, hogy a jóizlésü uri ember nemcsak a zsebkendőjében,
109 48|            poétikus, vidám és melegszivü ember volt; hiszen lehet-e finomabb
110 48|                 fiatalnak lenni, hogy az ember az efféle intim szórakozásban
111 48|              zsúr csak akkor zsúr, ha az ember a szegény ura egész havi
112 48|         munkájából élnek. Ahhoz, hogy az ember valahol jól érezze magát,
113 48|                  szükséges. Sőt: néha az ember épp ott unatkozik legjobban,
114 50|               kedves alakja: az ingujjas ember. Már kora ebéd után megjelenik
115 50|         budapesti kávéházban az ingujjas ember elfogadott, sőt népszerü
116 50|              törvényeket, de az ingujjas ember feltünő szereplése már régóta
117 50|        neveletlenséggel is csorbát üt az ember. A középsorsu ur mindig
118 50|             mentül inkább ragaszkodik az ember az etiketthez azokban az
119 51|                 már semmiben sem hisz az ember, se az igaz hazafiságban,
120 51|                falusi anyóka? Ez a derék ember érthetetlennek találja az
121 51|             komolyan kell vennünk. Az az ember, aki csak azért jár mindig
122 52|               minden időben ott talál az ember...~ ~- Micsoda szép nénikről
123 53|               nekem - irja ma egy fiatal ember, akinek levelét ezennel
124 53|             azért nem, mert rengeteg sok ember él a világon, aki ugyanebben
125 53|            utazása céljához ér. Az ilyen ember nem csupán a menetrendeket
126 53|               változatosságot hoz, ha az ember a nikkel-huszfillérest az
127 53|              energia kell hozzá, hogy az ember hidegen tovább menjen a
128 55|               impresszióját kelti, ha az ember Párisból, Londonból vagy
129 55|               amilyeneket odakünn lát az ember. Ez tehát tisztára csak
130 55|         bazárokban találunk. A budapesti ember, mikor a kávéházba vagy
131 55|               néha orditozásnak is. Száz ember közül százegy a késsel veri
132 55|            kávéházban s ha egyszerre tiz ember akar fizetni neki, kilencet
133 56|                         És ki volt az az ember, aki igy beszélt rólam? -
134 56|              fogja kérdezni a kitünő uri ember.~ ~- Ugy, hogy tegnap én
135 57|                   Ön, aki előkelő állásu ember s négy kedves, gyönyörü
136 58|                 Ezer és ezer intelligens ember él itt, akit a müveltsége,
137 58|                  mégis, hogy a budapesti ember oly patópáli közömbösséggel
138 59|               egy igazságot: a budapesti ember - az átlag-ember - köszönés
139 59|                  itt-ott ugynevezett uri ember is akad, aki a rája nézve
140 59|                  játszani azzal, hogy az ember másodizben már nem ül föl
141 60|                 és gyász~ ~Alig hinné az ember, hogy egyébként irástudó
142 60|              nagyon egyszerü a dolog; az ember papirt, tintát kér a kávéházban
143 60|           csirkefogó!~ ~De hol vegyen az ember egy elmés és pikáns ötletet?
144 61|                   hogy nem ő az egyedüli ember, aki efféle furcsaságokkal
145 61|                  faut vendéglőben az uri ember Budapesten megvacsorázhat.
146 62|         esztendővel ezelőtt, hogy minden ember egy fokkal előkelőbben él
147 62|                ez a sok pokolian előkelő ember jóizüen kikacagjon bennünket.~ ~ ~ ~
148 63|         egyenesen vérlázitónak. Az ilyen ember csak akkor látja be a maga
149 65|            történetet, mert hogy két uri ember önmagától is rá nem jön
150 65|               ezen a töprengeni való? Az ember, ha ez a kis malheur megesett
151 65|                  mindenütt találkozik az ember magyar utasokkal, nemcsak
152 65|           beszállnia...~ ~Mindig szerény ember voltam s igy most se tartottam