Rész

1 18|          éreztem, mintha mindjárt sirva kellene fakadnom az örökre
2 23|        uzust, de a szegény logika sirva vonul meg a sarokban ennek
3 34| mindnyájunkban, hogy akárhányszor sirva, tehetetlen dühvel forgatjuk
4 57|       napfényes utcákat, titokban sirva gondolunk örökre elveszett
5 63|        válaszolt neki: egyszerüen sirva fakadt, mint valami alsóosztályu
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License