Babonaság

A kaszinónkban, ahol a hazárdjátékok legválogatottabb fajtáival támogatták az alapszabályokban sürüen emlegetett nemzeti kulturát, egy öreg doktor is gyakran megfordult a kártyaasztal mellett. Egyébként vidám és kedves bácsi volt, de ha a kártyaszerencse egy-egy negyedórára elpártolt tőle, nyugodtan legyilkolta volna azokat a szerencsétleneket, akik szerényen a háta mögé telepedtek. Szentül meg volt győződve róla, hogy a rossz kártyajárásnak kizárólag a gibicek az okai s ezt a nézetét nem is igyekezett eltitkolni előttük.

- De kedves bátyám, mondta neki egyszer valami fiatal ügyvéd, csak nem hisz komolyan abban a szamárságban, hogy a kártyát a háta mögött ülő gibic megváltoztathatja?

Az öreg doktor haragosan rázta meg hófehér üstökét:

- Micsoda, hogy ebben a szamárságban nem hiszek? Jegyezd meg öcsém, hogy az én koromban már semmiben sem hisz az ember, se az igaz hazafiságban, se a forró szerelemben, sőt még talán a gondviselésben sem, de a babonában ugy hisz, mint ti, bigott komédiások, a szentirásban. Hogy a föld csakugyan gömbölyü, a felől nem vagyok egészen bizonyos, de hogy egy rossz gibic Rothschildot is tönkreteheti, abban egy pillanatig se kételkedem...

Ez az öreg, goromba doktor jut az eszembe, mikor most egy „kiváncsi olvasó” (aki valószinüleg maga is tagja a rossz gibicek grémiumának) azt a kérdést intézi hozzám: honnan van, hogy a különben okos és intelligens emberek is gyakorta épp oly babonásak, mint a legostobább falusi anyóka? Ez a derék ember érthetetlennek találja az ilyen elmebeli aberratiót, mert ő maga - amint irja - sohase lenne képes rá, hogy egészen közömbös jelenségeknek és tárgyaknak befolyást tulajdonitson az emberek sorsára és életére. Ebben talán igaza is van, de abban már egyáltalán nincs, hogy a babonaság érthetetlen. A babonaság nagyon is érthető és megmagyarázható, nem csupán az ostoba és elmaradt embereknél, hanem az okosoknál és az intelligenseknél is. Sőt ezeknél talán még inkább, mint amazoknál. Hiszen annyi rejtélyes és földeritetlen titok vesz körül bennünket bölcsőnktől a sirunkig, annyi misztikus és homályos jelenséggel találkozunk még a mindennapi életünkben is, hogy nem csoda, ha olyan befolyásokban is hiszünk, melyeket a logika nem tudna megmagyarázni. A logika még az élet legnagyobb processzusainál is csütörtököt mond, maga a születésünk és a halálunk is oly félelmetesen titokzatos, hogy a megmagyarázhatatlan befolyásoknak joggal helyet adhatunk azon a mesgyén is, mely létezésünknek ezt a két végállomását elválasztja egymástól.

A babonaság tehát föltétlenül érthető, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a humoros perceinkben ezeket a tébolyitó furcsaságokat komolyan kell vennünk. Az az ember, aki csak azért jár mindig a Rákóczi-ut jobboldalán, mert a baloldalon való járás a hite szerint bajt hoz a fejére, vagy az a másik, aki minden vállalkozása előtt kabalából nyers citromot eszik: mindenesetre bohózati alak, aminthogy a játékosok babonái is többnyire kacagtató bárgyuságoknak látszanak. Mert a játékosok közt, akik a kártya véletlennek látszó titokzatosságai révén lesznek nábobokká vagy koldusokká, természetesen aránytalanul több a babonás, mint a hazardozást elvileg megvető emberek között. Én ismertem kártyást, aki babonából dugóhuzót hordott a mellényzsebében, aki a játék megkezdése előtt kezet fogott a tüzlegénynyel, sőt olyat is láttam, aki selyemhernyókat hozott magával a kaszinóba a kalapja bélésében, mert szentül meg volt győződve róla, hogy a selyemhernyó jelenléte okozati összefüggésben van az ugynevezett pointeur-seriessel. De ki nem ismer akárhány embert, akinek ennél még százszor különösebb kabalái vannak? Engem az se lepne meg, ha valaki védjegyet tetováltatna a hátára, mielőtt a kártyaasztalhoz leül, vagy játékközben gyaluforgácsot és nyers gummi arabicum-ot rágicsálna, mert a babonás embertől minden őrültség kitelik. És az őrültség se őrültség, ha olyan valaki követi el, aki a babona misztikumában hisz. Ez a földi élet annyira tele van félelmetes titkokkal, hogy néha a babonaság sokkal inkább megadja hozzájuk a magyarázatot, mint a leghidegebb és a legkristályosabb logika.