Háztűznézés

- Tudja Ön, hogy miből áll voltaképen a háztüznézés? - kérdezi ma tőlem egy ismeretlen fiatal ember, aki, ugy látszik, most egyik nevezetes fordulópontja előtt áll az életének. Az ember gyönyörüen megborotválkozik, fölveszi a smokingját vagy a redingot-ját s beállit egy vadonat-idegen házba, melynek felnőtt, férjhezmenő leánya van. Mindenki tudja, hogy miért jött - nemcsak az apa, anya, a menyasszonyjelölt tudja, hanem a nevelőnő és a szobaleány is, - de mindenki oly ártatlan arcot vág, mintha sejtelme se lenne róla, hogy a látogatásnak mi a célja? Az egész ház zavarban van, a papa ostobaságokat beszél, a mama kipirul, a fiatal leány, aki a tiszteletünkre szende Gretchennek öltözött ki, elsápad, a szobalány gunyosan mosolyog, a kisebb gyerekek lopva leskelődnek az ajtó függönyén keresztül s nekünk ezer szamárságról kell beszélnünk, amelyek bennünket épp oly kevéssé érdekelnek, mint a háziakat. Mikor végre eltávozunk, oly boldogan és megkönnyebbülve lélekzünk fel, mint egy vizből kifogott öngyilkosjelölt. Lelkiállapotunk ugyanaz marad, akár tetszik a leány, akár nem tetszik, s mikor a smokingot levetjük, dühösen megfogadjuk, hogy inkább százszor agglegények maradunk, semhogy még egyszer hasonló helyzetbe keveredjünk. Persze a fogadalmat csak addig tartjuk meg, amig egy uj, fiatal hölgy föl nem tünik a látóhatáron, mert ekkor megint elölről kezdődik az egész processzus. Házasságot ilyen kinszenvedések nélkül nem lehet kötni, ha csak valami váratlan, kivételes szerencse nem ér bennünket. Helyesnek tartja Ön a mai háztüznézés rendszerét? Nem gondolja, hogy ezek nélkül a borzasztó formaságok nélkül is férjjé lehetne az ember? Ha gondolja, hát az isten szerelméért, árulja el hamar a háztüznézés diszkrétebb és kellemesebb formáját, mert elhiheti, hogy számtalan fiatal ember csak azért őrizkedik a házasságtól, mert ezek az előleges gyötrelmek idegessé teszik.

A nagy lépésre készülő, boldogtalan ifju lelki-állapotát tökéletesen megértem, mert valóban, nem kis hősiesség kell hozzá, hogy az ember egy óra hosszat a Shaw és Pinero darabjai felől csevegjen, amikor egy szerető és savanyuan hangolt család a legfürkészőbb Röntgen-pillantásokkal igyekszik belelátni a lelkébe. Mikor tudom, hogy ők tudják, hogy én egész másra gondolok, mint amit élő szóval elmondok, s mikor világosan érzem, hogy a gondos apa, a szerető anya, sőt a szendén piruló menyasszony is annyit törődik e pillanatban Shaw-al s Pineróval, mint a dalai láma reggeli papucsaival, kétségtelenül kitünő idegzetre mutat, ha mosolygó arccal és nyugateurópai biztonsággal tudom adni az elmés és gyakorlott causeurt. Hiszen én is tudom, ők is tudják, hogy nekem nem a Vigszinház repertoirja van eszemben, s őket sem a Mücsarnok tavaszi kiállitása érdekli, hanem mindnyájan arra gondolunk, hogy: istenem, milyen jó lenne immár öregebbnek lennünk egy félórával! Ők a vagyoni viszonyaim felől szeretnének kimeritő információt kapni, én pedig a keblem mélyén azt kutatom: hogy a pironkodó kisleányból, aki most a szelid mezei vadvirágot játszsza előttem, nem egy hisztérikus, bájos kis bestia fog-e kigubózkodni három hónap mulva, amikor már az a fölemelő hivatás várakozik majd rá, hogy az én hangulataimat és gallérjaimat gondozza. De azért mindnyájan édesen, elragadtatva mosolygunk, - és szenvedélyes, sőt viharos érdeklődéssel emlegetjük Morris Rosenfeldet, vagy azt a másik, barátságos idegent, akit épp ebben az időben vetnek föl az aktualitás hullámai.

Arra a kérdésre tehát, hogy helyesnek tartom-e a mai háztüznézés rendszerét, habozás nélkül azt felelem, nem tartom helyesnek. A fiatal legény komoly szándékkal csak abban az esetben jelenjék meg a leányos házban, ha már régebbről is jó ismerőse a családnak, vagy: ha már az előző formaságokon tulesett. A közeledésnek hasonlithatatlanul kellemesebb módja, ha a két fél idegen terrénumon találkozik egymással, de az istenért, ne gondoljanak a kávéházra, - ez a megjegyzés Budapesten nem fölösleges - mert ez a mód valamennyi közt a legutolsó. Ott a szinház, ott vannak a finom és előkelő éttermek, ahol csakugyan a véletlenség látszatával ismerkedhetik meg egymással két egymás után vágyakozó, fiatal teremtés. Az ilyen találkozást boszorkányos ügyességgel inszcenálhatja egy közös és jólelkü ismerős. De a szinházon, az előkelő éttermeken kivül is számtalan hely van, ahol egy disztingvált uri ember egy disztingvált leánynyal megismerkedhetik; hiszen a fiatal hölgyeket manapság már nem magáncellákban őrzik odahaza, s Budapesten is, a vidéken is alig van olyan urileány, aki néha-napján a hozzá illő társaságot föl ne keresné. Itt, az idegen társaságban, a fiatalok könnyü szerrel közelithetnek egymáshoz, hiszen a férfi, akinek frakkja és társadalmi poziciója van, mindenüvé bejuthat, ahova tetszik neki. A zsúr vagy a délutáni tea intim sokadalmában bizvást megbarátkozhatnak egymással, akiket a sors egymásnak szánt, anélkül, hogy heves szivdobogással vagy utólagos ideglázzal kellene az ismeretségért megfizetniök.

A háztüznéző-vizit, melyet a fiatal ember egy idegen családnál megtesz, csak tévedésből vagy szórakozottságból maradt ki a Pokol cimü elbeszélő költeményből.