Rész

 1  1|            tiszteletreméltó ház volt ez, melyet az Erkölcs és az
 2  1|           nyugodt emésztés csöndjét; ez jeladás volt arra, hogy
 3  1|          este - olyan szenzáció volt ez, melyről hetekig beszéltek
 4  2|              házában fog meghalni, - ez épp oly bizonyos, mint a
 5  3|               pocakos házibarát volt ez, mely kuckójából félszázad
 6  4|              csillogtak az udvarban; ez volt az az idő, amikor Mihály
 7  4|         selypítő árvaleányra, akiből ez a színes és gyönyörű selyempille
 8  4|             belekáprázott a csodába: ez a szelíd, hófehér, finom
 9  4|           igazságosnak találta, hogy ez a szédületes boldogság az
10  5|          téli batyúbált megbeszélje. Ez volt az az időpont, mikor
11  5|            cseléd horkolása; Mihályt ez rosszaló fejcsóválásra ösztönözte,
12  5|         Igazad van, vén pajtás, hogy ez csacsiság s hogy az ilyen
13  5|          volna. A Takácsyak szemében ez nem sokkal kisebb bűn volt
14  6|             a boldogult édesapád. De ez mindegy, - én nem fogom
15  7|            vagy, öreg Mihály, ha még ez a csekélység is gondot okoz
16  7|           milyen pompás és stilszerű ez a keleti köntös! Ilyen lehetett
17  7|             Mihály úgy találta, hogy ez az álnokság bőven meghozza
18  7|             rossz vagy ijesztő, amit ez az ezüsthangocska ajánl
19  8|              szerecsenvirágot, mikor ez a cikk az összes nagykereskedésekből
20  9|           volt a Bodzafa-utcában, de ez a körülmény nem akadályozta
21  9|            meg a délutáni feketéjét. Ez nagy kiadás volt - a fekete
22  9|        szerencséjét megtalálhatja.~ ~Ez volt tehát az a derék ember,
23  9|             a Lecocqéval vetekedett. Ez a nevezetes férfi volt az,
24  9|             megbotránkozhatik rajta; ez az élet részeg jurátusokhoz
25  9|        kedves és mulatságos társaság ez; maga Thaisz úr, a hatalmas
26  9|          talán fölöslegesnek tetszik ez a bibliai szóáradat, de
27  9|      csigabigáknál is lassúbbak...~ ~Ez estén nem sok időt töltöttek
28  9|            minden könycseppért, amit ez az édes szőkeség elhullat...~ ~
29 10|       elfelejtened, szivecském, hogy ez a kamasz szinte a gyermekszobából
30 10|        behallatszik hozzám. Mi lenne ez egyéb, mint egy borzasztó
31 11|             azonban senki se felelt. Ez a némaság azt a gyanút keltette
32 12|           kísérteties éjszakája volt ez, melyről gyermekkori képeskönyveiben
33 12|              felé. Oly undorító volt ez a látvány, hogy Micike egy
34 13|            szokják. Oly különös volt ez a látvány, hogy Micike egyszerre
35 13|            ember értette meg igazán: ez a furcsa, bolondos, drága
36 14|       megtalálni az irodáikban, mert ez a gőgös nép inkább a szórakozásai
37 14|              az izgalmas történetet. Ez azonban csak egyszer történt
38 15|          sírnivalóan furcsa lesz, ha ez a gyereklány a kisbabáját
39 15|         valami üzleti megbizás, amit ez a szegény haldokló Pest
40 15|              volna.~ ~- Komoly dolog ez a rézgáliccal, öreg Mihály? -
41 15|             pajtása nyakához, mintha ez volna a legbiztosabb hely
42 15|             az egész világon, mintha ez volna az egyetlen hely,
43 17|           Mihály, nem szeretem, mert ez nem az uram, nem a kicsike,
44 17|            kényeztetett kis Viktorja ez, nem a hajdani lovagom,
45 17|             bizonyosan meghalnék, ha ez az idegen még egyszer egy
46 18| elszállásolni, a Kék elefánt-ba.~ ~- Ez egy szállodának a neve? -
47 18|          mostani tulajdonos dédapja. Ez a legrégibb ház az egész
48 18|          regényírót érdekelhetne? Ha ez a házaspár regénytéma, akkor
49 18|          tipegő nagyapók világa volt ez, csöndességtől zúgó vasárnap
50 18|              bor föl fog melegíteni! Ez a nyolcvankettesből való,