Rész

 1  2|            is irigykedhetett volna . Putnoky szinte beteges
 2  2|           virrasztott.~ ~- Vigyázz , - súgta kínosan, miközben
 3  2|         unokabátyja nem hallgatott ; pár perc múlva aranytól
 4  3|  agglegény-ágya mogorván tekintett  a kályha mellett lévő kuckóból.
 5  4|        inasok megdöbbenve bámultak  az árúpolcok mögül és a
 6  5| fölébredtem. Mondd, nem szolgáltam  teljesen, hogy a sarokba
 7  6|          és kissé fitymálva nézett  a jól befütött kályha mellől;
 8  6|        bátyám, aztán gondod legyen , hogy a sógorasszonyodat
 9  6|             istenke vigyázni fog . Akarsz te is egy rövid
10  6|        akár esküt mert volna tenni , hogy valami furcsa tündér
11  6|    raktáron s így kénytelen vagyok , hogy ittlétemet meghosszabbítsam.
12  7|        semmi fontosabb ok nem volt , - váratlanul megismételte
13  8| nélkülöznöd kellene? Szükségem van , hogy kissé kinyujtóztassam
14  8|           a sasnak is szüksége van , hogy a fülledt völgyekből
15  8|            bebújik, ha szükség van  s úgy el tudja változtatni
16  8|           saját édesanyja se ismer . Mit gondolsz, vannak Pesten
17  9|         tessék egy kis időt hagyni , hogy a fiatal urat megfigyelje;
18  9|          aligha lesznek alkalmasak , hogy barátomuram aggódó
19  9|      öt-hat gyanús alak várakozott . Köztük volt a hirhedt Kőszegi
20  9|            legény esküt tett volna , hogy a megholt édesapja
21 10|          Mihály megdöbbenve nézett  a karosszékéből és egy pillanatig
22 12|            hogy egyedül várakozzam . Tessék szíves lenni és
23 12|            neki, hogy ki várakozik  odakünn...~ ~Az öreg ember -
24 12|         batárba. Sohase emlékezett , hogy kimondta-e a Fehér
25 12|       manók a nyelvüket öltögették , a pásztorleányok, kurta
26 13|         hűséges szemei mosolyogtak . Majd úgy tetszett neki,
27 13|       furcsa bébéarcok mosolyogtak  a szőnyegről, egy tiszteletben
28 14|       óráit.~ ~- És nem igyekeztek , hogy téged is elcsábítsanak,
29 14|       észrevetted? Emlékszel-e még , hogy olyan idő is volt
30 15|       bólintott, de nem volt képes , hogy értelmes szavakkal
31 16|         jövőre? Parolát adok neked , hogy hátralevő életemben
32 16|       szólott:~ ~- Igen, gondoltam  valaha, hogy szerzetes legyek,
33 18|    fölmelegített párnái várakoztak , levetkőztették és meggyújtották
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License