Rész

 1  2|              ismételte magában:~ ~- Igen, feleségül fogom venni, -
 2  2|           most bevallotta a titkát: igen, már kis kora óta bizonyos
 3  2|             vásárolt a számára?~ ~- Igen, - mondta Micike elgondolkodva, -
 4  2|             májusi napsugárban.~ ~- Igen, szívesen a feleséged leszek,
 5  3|          egyszerre szétfújhatná. Oh igen, csodálatosan szép volt
 6  3|           tehát és így szólott:~ ~- Igen, tegyük el magunkat holnapra,
 7  4| rezignációjával mondta magában:~ ~- Igen, így van rendjén, hogy a
 8  5|     rézkapcsos könyvei fölött s nem igen aludt többet négy óránál
 9  5|           mert őszintén szólva, nem igen értette, hogy miről van
10  5|          bandához tartozik.~ ~- Oh, igen, szegényke kénytelen volt
11  6|   megrázkódtak az elismeréstől:~ ~- Igen, tagadhatatlan, hogy sokat
12  8|           hogy rossz véged lesz! Oh igen, bizonyos vagyok benne,
13  8|             a belső derűtől.~ ~- Oh igen, hiszek a rossz nőkben,
14  8|             ma este írjak neki?~ ~- Igen, Mihály, írj neki azonnal,
15  9|       nagyobb optimista ugyanis nem igen járt még az uristen szép
16  9|   következőket írta:~ ~„Tisztelt és igen kedves barátomuram, tegnap,
17  9|             az esti órákban már nem igen jár tisztességes ember;
18  9|      nyelvet itt igazi úriember nem igen kultiválja.~ ~Viktor úr -
19 11|         üzenetet hagyna neki...~ ~- Igen, igen, az lesz a legjobb,
20 11|            hagyna neki...~ ~- Igen, igen, az lesz a legjobb, ha írok
21 12|      szakálla szabadon hagyott.~ ~- Igen, csakhogy Szebenyi úr nincs
22 12|      elfacsarodott fájdalmában.~ ~- Igen, hogyne kerítenék, hiszen
23 13|             áll az ablak előtt?~ ~- Igen, szivecském, az öreg elefánt
24 14|          szemébe s így szólott:~ ~- Igen, mi falusiak meg se igen
25 14|            Igen, mi falusiak meg se igen értjük, hogy ilyen léha
26 14|             Mihály mormogásából nem igen lehetett kiérteni határozott
27 16|  köménymagosleves után vágyódol? Ha igen, úgy csak mondd ki bátran,
28 16|       bólintott és így szólott:~ ~- Igen, gondoltam rá valaha, hogy
29 16|            Mihály duplatokáján.~ ~- Igen, - mondta halkan, - itt
30 17|     üzletembernek mondta magát.~ ~- Igen, Mihály, téged szeretlek