Rész

 1  1|            szigorú öreg ember feje hirtelen fel fogja emelni a vaskarikás
 2  1|      életévén, mikor a nagy vagyon hirtelen az ölükbe cseppent; s a
 3  2|             hogy egy rossz szellem hirtelen elragadja tőle.~ ~- Apa, -
 4  2|          kis barátnőre tett szert, hirtelen elröppent a félelme s megvígasztalódva,
 5  3|       fizika-óráira emlékeztetett, hirtelen felriasztotta álmából a
 6  3|          tekintélyes pongyola most hirtelen meg nem szólal:~ ~- Nyárson
 7  3|     megcirógatta vörös arcát s egy hirtelen mozdulattal, kényeskedő
 8  3|         drága kis asszonycica néha hirtelen felpattant a szőnyegről
 9  4|             hogy a sógornőjére egy hirtelen pillantást vessen; s ekkor
10  5|       Valami baj van? Viktor talán hirtelen rosszul lett? - kérdezte
11  6|   halálhírét hozta volna. De aztán hirtelen megemberelte magát és mosolyogva
12 10|     érdekelve a „Kék elefánt”-nál, hirtelen beszüntette a fizetéseit.
13 10|         komoly asszony foglalta el hirtelen az asztalfőn a sírban porladó,
14 10|        tiktakolása hallatszott; és hirtelen megszólalt a Mária Terézia-korabeli
15 11|          Mihály úgy érezte, mintha hirtelen fejbevágták volna. Micike,
16 11|            farkas” öreg köveit egy hirtelen földindulás megrázta volna.~ ~ ~ ~
17 12| ezüstsüveget viselt a fején - most hirtelen megszólította:~ ~- Teringettét,
18 12|           magát, mert a kocsi most hirtelen megállt egy világos helyiség
19 12|            párdúcra emlékeztetett, hirtelen kiugrott a kocsi belsejéből,
20 13|        butorok, a furcsa szögletek hirtelen megzavarták a kicsike agyvelejét,
21 14|            leszidd őket?~ ~Mihályt hirtelen köhögési roham fogta el,
22 14|      elröppent az álmosság, mintha hirtelen valami ijesztő tűzilármát
23 14|       hanem naiv iskolásleány, aki hirtelen haragjában sutba dobja a
24 17|  megtorpanva térdre omlott, mintha hirtelen szélütés érte volna. Monoklija
25 17|       Mihály!~ ~Ha a muzsikáló óra hirtelen a pesti mulató kupléját
26 17|         indulattól és apró szemeit hirtelen elhomályosította a könyek
27 18|      messze világba tévedtem volna hirtelen, melyet talán csak a gyermekkori
28 18|            bár szemei, melyek néha hirtelen felcsillogtak vértelen arcában,