Rész

 1  2|   ilyenkor a kisleány lihegve, - ne szeress ennyire, mert mindjárt
 2  2|        lehet, hogy a kislányomat ne lássam többé...~ ~Takácsy
 3  2|   gyöngédséggel szólt hozzá:~ ~- Ne sírj, ők az égben is szeretni
 4  4|          volna hangosan, hogy ki ne kacagják érte? Mihály lelkében
 5  6|        volna szükségem. De miért ne munkálkodhatnám azon a téren,
 6  6|      estéken! Meleg shawl nélkül ne mozdulj ki a szállodából
 7  6|      Teringettét kis pajtás, hát ne vágj olyan szomorú arcot,
 8  6|          becsülök. És Mihálylyal ne udvaroltass magadnak nagyon
 9  7|       éjszakát átvirrasztod, hát ne kelj föl tíz óra előtt,
10  8|    egymásután:~ ~- Nononono, hát ne sírj úgy, mintha az egész
11  8|    összedőlt volna! Teringettét, ne bolondozz már kis pajtás,
12 11|      Pestre megyek az uram után. Ne ellenkezz, mert már mindenem
13 11|        titkát ki nem derítettem. Ne félj pajtás, azért meglesz
14 11| személyzetnek is meghagyod, hogy ne fecsegjen fölösleges dolgot.
15 11|  detektiv-munkát végezni tudnál. Ne félts engem, épen fogok
16 11|          öreg pajtás, és miattam ne aggódj egy picurkát se;
17 12|     amiért ilyen jó volt hozzám. Ne féljen, én úgyse megyek
18 13|   csakhogy egy cseppecske is meg ne maradjon. Micike aztán beleásta
19 14|   találod vén Mihály, hogy többé ne szeressem az uramat? Hallottál
20 14|         hanem így folytatta:~ ~- Ne védd a lelketlen kócbábukat,
21 15|     megkínzott fejecskédet, hogy ne tudj a sok gonoszságról,
22 15|   könnyebbnek érzed magadat. Na, ne szipogj már, hanem sírj
23 15|       volna.~ ~- Oh, vén pajtás, ne mondd többé, hogy te okosabb
24 16|       lehozhatod, de nekem ugyan ne hozz köpenyt, mert visszakergetlek
25 17|       föl nem ugrik.~ ~- Mihály, ne bántsd, mert megölöd! Ne
26 17|         ne bántsd, mert megölöd! Ne bántsd, hiszen már amúgy
27 18|      Mert ezek a fiatalok - csak ne kacagjon, kérem, mert voltaképp