Rész

 1  1|     óriásával? Nem valószínű, hogy ezt tudta volna valaki a kisváros
 2  2|           megtelt a vágygyal, hogy ezt a drága kis lényt örökre
 3  2|       fogom venni, - a jó isten is ezt akarja. Lujza néni örömkönyeket
 4  4|       legény vagy? Mihály, vesd le ezt a borzasztó ujjast, mert
 5  4|          kis nő föl tudja forgatni ezt a tiszteletreméltó öreg
 6  6|   merítette volna ki annyira, mint ezt a vékonypénzű legényt a
 7  7|         valamikor a közszereplést. Ezt a cifra köntöst pedig csak
 8  7|           Van lelkiismereted, hogy ezt a gyámoltalan gyereket egyedül
 9  7|           jó isten megbüntet érte? Ezt láttad a puritán édesapád
10  8| megkorholni a léha fickót, aki még ezt a drága, és finom kis szentet
11  8|            mely a küzködő világnak ezt az édes, éjszakai szigetét
12  9|  mennyezetes boltozaton keresztül. Ezt mondta:~ ~- Te vagy a családfő
13 11|            nagyváros levegője.~ ~- Ezt szállunk az „Angol királynő”-
14 11|            az „Angol királynő”-be, ezt csacsi Mihály, - van jó
15 12|         hídon végigkísérte, halkan ezt dörmögte a bajuszába:~ ~-
16 13|            mennyivel jobb szeretem ezt, mintha ok nélkül pityeregsz! -
17 13|            lányok el nem alszanak. Ezt kellene neked vén Mihály,
18 13|          huslevest eszem meg, mert ezt - bizonyosan tudom - jobb
19 14|           magának jól esik. Micike ezt a logikát nagyon természetesnek
20 16|         papos kemény kalap alatt - ezt a kalapot csak akkor viselte,
21 17|          nincs odakünn valaki, aki ezt a pokoli lármát meghallaná?~ ~
22 17|            megállt előtte s halkan ezt mondta:~ ~- Feküdj le!~ ~
23 18|          biedermeyer-hangulatokat, ezt a szállást még a püspöki
24 18|         valóságos regénythémát is, ezt pedig az urak többre becsülik
25 18|         nagy bensőséggel mondta el ezt a hosszú történetet, - és