Rész

 1  1|   vasárnap délután - kivétel nélkül olyan könyveket olvastak,
 2  1| szorongott és szinte átmenet nélkül öltötte föl azt a formát,
 3  1|  volt, mint az édesapja, szó nélkül visszatért ilyenkor a ládái
 4  2|      örökké tréfálkodó férfi nélkül, aki borotvált állával és
 5  2|    láttára s néha, minden ok nélkül, a csókok valóságos zuhatagával
 6  2|    kijelentette, hogy Micike nélkül épp úgy elzüllenék, mint
 7  5| miről van szó; de aztán, szó nélkül, belépett a kivilágított
 8  6|   hideg estéken! Meleg shawl nélkül ne mozdulj ki a szállodából
 9  8|      olykor, minden előzmény nélkül, ásítva nyujtogatni kezdte
10  8|      csak urrá lett álnokság nélkül való, becsületes, vén lelkében
11 10| látna a levegőben, s néha ok nélkül összeveszett a régi vevőkkel,
12 12|    most elszántan és félelem nélkül és lobogó szemmel megy előre
13 12|      kocsit, amelyen haladék nélkül értem jöhetsz!” Oh, édes,
14 13|      szeretem ezt, mintha ok nélkül pityeregsz! - mondta Mihály,
15 15|      kioltotta; Mihály kalap nélkül ágált a bolt előtt, a fuvarosok
16 15|    és kora hajnalban haladék nélkül Pestre utazol, hogy minden
17 15|  volt, aki sírjáig zúgolódás nélkül cipelte volna a terhet,
18 15|  fogok nézni?~ ~Mihály kalap nélkül rohant le a falépcsőn, holott
19 16|  utcába se mozdul ki felöltő nélkül, még a legerősebb kánikula
20 17|     és a dörmögő medvehangod nélkül épp oly lehetetlen volna
21 17|   életem, mint levegő és víz nélkül. Ha szeretsz, öreg Mihály,
22 18|      a jól táplált és gondok nélkül élő vidéki filiszternek,
23 18|     s hangtalanul, zugolódás nélkül nézi éveken és hónapokon