Rész

 1  1|           trónolt, sötét, boltozatos és hosszú volt s nehéz, fűszeres illatok
 2  1|         lebegett a ház fölött, ahol egy hosszú emberéleten át tanyát ütött.
 3  3| porcelláncsészék között, melyek eddig - hosszú száz éven keresztül - csak
 4  3|           szobácska volt s a háztetőről hosszú, vörös csatorna húzódott
 5  5|           fagyoskezű segédek ugráltak a hosszú polcokon s az öreg Selmeczy,
 6  5|                óta, mindig ugyanabban a hosszú, fekete kabátban nyújtotta
 7  6|               az ostoba Micike, mikor a hosszú levelet letette a kezéből.~ ~
 8  7|                 egyetlen lánya az egész hosszú délelőttöt átaludná.~ ~Mihály
 9  7|            fejecskéjét?~ ~Viktor, aki a hosszú prédikáció alatt idegesen
10  8|              kezdte a karjait, mint aki hosszú és butító álomból ébred.~ ~-
11  8|                úrnak, a Bodzafa-utcába. Hosszú és titokzatos levelet, amilyennel
12  9|                az irodában olvasta el a hosszú levelet, még pedig Viktor
13 10|              rekeszét is zárva találta. Hosszú gyalogsétát tett a sötét
14 11|        elköltött vacsorára, a hallgatás hosszú perceire, a bőre szabott
15 11|             hiszem, még rövid is lesz a hosszú délután, hogy a haditervemet
16 12|           vámszedő - kinyújtotta feléje hosszú karját és ismét beleveszett
17 14|            lábmelegítőt, drágám, mely a hosszú utazás hidegségét kikergesse
18 15|            sarokba térdeltessék és hogy hosszú, büntetőleckét irassanak
19 16|          véletlenül a rheumád, hogy egy hosszú gyalogsétát tehess velem?
20 18|              szivesen elszántam magam a hosszú útra, mert az isten háta
21 18|             bensőséggel mondta el ezt a hosszú történetet, - és a regénytéma,