Rész

 1  1|      homloka hatalmas tarkója és becsületes szigorúsága még mindig változatlan
 2  1|         öcsém? - kérdezte néha a becsületes Mihály, aki otromba bőrujjasában
 3  4|       családot alapíts, mint más becsületes és komoly férfi? Mit adod
 4  4|        néhai édesapja, a pedáns, becsületes és kötelességtudó zsarnok,
 5  6|         mielőbb véget vetek.~ ~A becsületes Mihály csodálkozva tette
 6  6|          a kedvedet szegni, ha a becsületes érzésed végre-valahára megszólalt
 7  6|  hallgatásba burkolózott, hogy a becsületes Mihálynak a szive is elfacsarodott
 8  7|        többé a rablóktól, mert a becsületes Mihály egy világért se tért
 9  7|    elérte az édesapja méreteit s becsületes halszemei oly ijesztő fényben
10  7| édesanyád helyét elfoglalta?~ ~A becsületes Mihály úgy elérzékenyült
11  7|        hangocska, mikor a Mihály becsületes halszemei ismét aggasztóan
12  8|       lett álnokság nélkül való, becsületes, vén lelkében és most már
13  8|           Schuck úrnak hívják és becsületes izraelita ember, aki a Józsefvárosban
14  9|      Pest városában, hogy minden becsületes ember megbotránkozhatik
15 10|         az áldott matróna, aki a becsületes ura mellett megöregedett?~ ~
16 11|         jövőtől; Viktor józan és becsületes szivvel fog visszatérni
17 14|          ártatlan arccal, hogy a becsületes Mihály majdnem elsűlyedt
18 14|      Mihály! Mered mondani, hogy becsületes embernek tartod az öcsédet?
19 16|         a szomorú tényen, hogy a becsületes vén szívedhez kell fordulnom
20 16|       fejére szégyen szálljon. A becsületes szívedre bízom azt a feladatot
21 17|          jó vagy és igaz vagy és becsületes vagy és inkább százszor