Rész

 1  4|      udvarban; ez volt az az idő, amikor Mihály vörös keze tizenöt
 2  4|          érzi.~ ~- Kit vennék el, amikor Viktor már Egyetlent feleségül
 3  6|          régi keresztes háborúra, amikor a férjek tíz-tizenöt évig
 4  9|           hét nap se telt még el, amikor - Viktorral majdnem egyidejűleg, -
 5  9|     törlesztette. A pincér látta, amikor a báró és cinkostársai később
 6  9|   kisietett a déli korzóra. Este, amikor Mihály az ebédlő felé besurrant,
 7  9|          csak akkor voltál ébren, amikor a gólya a sárga házban látogatást
 8 13|          a világos délutánt, vagy amikor először nyitotta föl a szemét
 9 13|           kicsike gyermekkorában, amikor mandulagyuladása volt és
10 14| szempillái, mint például most is, amikor őszintén szólva csak a legnagyobb
11 14|          vajjon azokra az időkre, amikor még a fiatal asszonyokat
12 14|         olyan idő is volt valaha, amikor a szép kis nőket a tejbedarácskánál
13 14|           akkor is terhedre volt, amikor - száz évvel ezelőtt - még
14 15|      asszony se nyult az ételhez, amikor félesztendős menyecske volt!
15 17|        Coki a sarokba, vén kutya, amikor igazi urak is jelen vannak!~ ~
16 17|           régi téli alkonyatokon, amikor meséskönyveddel a kezedben
17 17|          sültalmaszagú multakban, amikor az édesapja karosszéke még
18 17|           a fehér kályha mellett, amikor szent édesanyja tipegve
19 17|      konyha és az ebédlő között s amikor az öreg Takácsy első ásítására
20 18|   irodalmat s immár közel az idő, amikor a sors a magyar írót sem