Rész

 1  1|         emlékezetében. Puritán, kissé savanyú, de feltétlen tiszteletreméltó
 2  1|         bólintott, mire Viktor, kissé húzódozva, helyet foglalt
 3  2|     Viktor, a korai felkeléstől kissé bágyadtan, beavatta unokahugát
 4  3|       asztal fején, az öreg fiú kissé megdöbbenve nézett körül,
 5  4| boldogult édesapáddal.~ ~Mihály kissé esetlenül mosolygott, Micike
 6  5|      álomba ringatják?~ ~Mihály kissé ostobán bámult maga elé,
 7  6|      helyet foglalt, - az éjjel kissé meghánytam-vetettem az egymáshoz
 8  6|        magát. Mihály derüsen és kissé fitymálva nézett rá a jól
 9  8|          Szükségem van rá, hogy kissé kinyujtóztassam a tagjaimat,
10  8|       várt választ a kérdésére, kissé szigorúbban folytatta:~ ~-
11  9|      aki sápadt és gyürött volt kissé, fütyürészve kisietett a
12 10|    különösebb látnivaló; öcscse kissé halványabb volt, mint rendesen,
13 11|       láthatólag elkápráztatott kissé a nagyváros levegője.~ ~-
14 13|  lehúnyta és ismét megrázkódott kissé, mintha láz gyötörné: pillantása
15 15|        elzárták előle.~ ~Micike kissé megnyúlt és asszonyosabbá
16 15|         öreg Mihály? - kérdezte kissé gyanakodva.~ ~- Komoly,
17 17| visszatérése után - a két barát kissé hosszasabban ült az asztalnál,
18 18|    szemmelláthatólag megzavarta kissé hitében, de utóbb valószinüleg