Rész

 1 11|           vonattal Pestre megyek az uram után. Ne ellenkezz, mert
 2 11|        lehet nyugodt percem, míg az uram titkát ki nem derítettem.
 3 13|              ig.~ ~- És... és... az uram nem tudta, hogy ilyen rosszul
 4 13|           öreg Mihálytól:~ ~- És az uram... az uram még most se jött
 5 13|     Mihálytól:~ ~- És az uram... az uram még most se jött haza?~ ~-
 6 14|             a földön. Képzelem, kis uram, mennyire megbotránkoztál,
 7 14|         téged is elcsábítsanak, kis uram? - kérdezte olyan ártatlan
 8 14|      lemondok, öreg Mihály, mert az uram belsejében szívnek kellene
 9 15|            bankjegyei közé.~ ~- Kis uram, - mondta olykor Micike
10 15|          Viktor sovány arcán, - kis uram, téged beteggé tesz a kisvárosi
11 15| melankóliádból? Te világfi vagy kis uram és nem vén medve, mint Mihály
12 15|             rézgálic után? Nem, kis uram, te tisztában vagy a kötelességeiddel
13 16|      lustálkodol, míg a szegény kis uram az ételről és az italról
14 16|           Hát nem inkább te vagy az uram, mint az a másik, akivel
15 17|            szeretem, mert ez nem az uram, nem a kicsike, udvarias