Rész

 1  1|      föl azt a formát, melyet a titokzatos emberi sors rendelt neki.
 2  3|   felemelte. És a muzsikáló óra titokzatos aranyrúgói halkan pengették,
 3  3|        vén emberek eltüntek egy titokzatos sülyesztőben s szőke, aranyos,
 4  8|       Bodzafa-utcába. Hosszú és titokzatos levelet, amilyennel regényes
 5  8|  asszonyok szokták felkeresni a titokzatos Lecocq urat.~ ~ ~ ~
 6 10|     szeme alatt ült az ebédnél, titokzatos leveleket írt az iroda sarkában
 7 10|        volna, pillantása mögött titokzatos gondolatok fénye égett s
 8 11|        szobájába, Mihály pedig, titokzatos ügyleteket emlegetve, nekiindult
 9 11|      zúdultak a nyakába s az ég titokzatos feketeséggel borult az otromba
10 12| hősnőiét, akik lopva suhannak a titokzatos külvárosok felé. Az utca
11 12|    alatt és a sötét vízben szép titokzatos lámpacsillag reszketett;
12 12|     egyedül és elhagyatva áll a titokzatos víz fölött, melynek zúgása
13 15|       ablak mellett, a sötét és titokzatos hegyeket bámulva, melyek
14 15|    állomáshoz kikisérje. Délben titokzatos mosolygással ült Mihály
15 16|    fölött és a kisváros ablakai titokzatos csillagoknak látszottak,