Rész

 1  1|  bekopogtatott az emeleti oduba, mely Mihálynak a hálószobája, a szalonja
 2  3| Liliputországban a táncot ropják...~ ~Mihálynak, a komoly, vén fiúnak, aki
 3  4|       boldogtalanságra és fájdalomra? Mihálynak egy gyerekkori majális jutott
 4  5|      mosolyogva széttárta a karjait s Mihálynak e pillanatban úgy rémlett,
 5  5|          éjjeli egy órakor és az öreg Mihálynak elfacsarodott a szíve, mikor
 6  5|             vagy a templomrablásnál s Mihálynak most egyszerre egy öreg
 7  6|        burkolózott, hogy a becsületes Mihálynak a szive is elfacsarodott
 8  7|                                       Mihálynak rossz sejtelmei vannak.~ ~
 9  8|      valamikor szeretett bennünket?~ ~Mihálynak, aki komor külseje és bozontos
10 11|               ízlett neki, mint a vén Mihálynak, aki bizonyos meggyőződéssel
11 11|         plánumokat rejtegetett. A vén Mihálynak meg volt a magához való
12 15|             ki a szemei, hogy az öreg Mihálynak még a lélekzete is megakadt
13 16|        vallomást késedelméről az öreg Mihálynak. „Nevezz ostoba fajankónak,