Rész

 1  1|        engedelmesen odafeküdt az ura mellé, ahogy ötven éven
 2  3|    odakuporodott a szőnyegre, az ura lábához. És az öreg legény
 3  3|     aranyos fejét kényeskedve az ura térdére hajtotta. De Mihály
 4  6|     merte tele forró levessel az ura tányérját, a vén legény
 5  7| duruzsoló cica módjára hevert az ura lábainál, a kacagástól könyezve
 6  7|   szögezte a levegőbe, mintha az ura közeledő lépéseit hallgatná;
 7 10|        matróna, aki a becsületes ura mellett megöregedett?~ ~
 8 13| félmeztelen asszonyokon, akik az ura nyakát átölelték, a sötét
 9 14|        derültséggel hallgatta az ura mentegetőzését, helyeslőleg
10 16|       tett említést Micikének az ura leveléről.~ ~- Viktor még
11 16|      Micike lelki harmóniáját az ura távolléte most nem viselte