Rész

1  1|           ott lebegett az alacsony házak fölött, melyek a dunántúli
2  2|      kábító ibolyaillat áramlott a házak közé, - Viktor, a korai
3 11|            borult az otromba pesti házak fölé; de Mihály nem érezte
4 12|          tetején, hallgatag, komor házak maradtak el az út mentén,
5 15|      tavasz aranyzuhataga, az öreg házak levették prémes bundáikat
6 16| mérhetetlen magasságban lebegnek a házak és az utcák fölött, amelyekben
7 16|            ember!~ ~Most kiértek a házak közül a szántóföldekre,
8 18|         patinás kisvárosban, a vén házak falaiban még ott vannak