Rész

1  2|            az öreg szent glóriája ragyogott a tavaszi verőfényben s
2  2|        fejecskéjét, mely csak úgy ragyogott az aranyos májusi napsugárban.~ ~-
3  3|        örökké csodálkozó kék szem ragyogott, tanyát ütött az öreg komódok,
4  4|         mely szivárványos fénnyel ragyogott az ablakon át beáradó havas
5  7| fejecskéjét és kék szeme csak úgy ragyogott a komolyságtól és az ambiciótól.~ ~-
6 18|          arcuk tüzelt és a szemük ragyogott s nekem, megmagyarázhatatlan