Rész

1  2|    szemének egy rebbenésével, magához intette megdöbbent sógorát,
2  2| megcsókolta és szenvedélyesen magához ölelte a húgocskáját; e
3 10|      roham fogta el, de aztán magához tért és öregesen elnevette
4 11|      vén Mihálynak meg volt a magához való esze; hogyne gondolt
5 12|    akar menni, ha nem haza? A magához hasonló kisasszonykák nem
6 15|  szavakat dadogva, szorította magához drága kis pajtását, akinek