Rész

1  2|    ember az életét szenteli. A szelid, álmodozó és komoly gyermeket
2  5| elfacsarodott a szíve, mikor a szelid, ügyefogyott gyermeket nézte,
3  8|  lámpára szegeződött, mintha a szelid fehér lángot nézné, holott
4 11|      ijesztően meghazudtolja a szelid szemek tekintetét s egy
5 12|      el a prémje fehérségétől, szelid és félénk mosolygás jelent