Rész

 1  1|             ott, Ő itt, ŐŐŐŐ itt! És ezt az elegáns, sápadt, nyugodt
 2  1|        föltalálóját, stb. stb. stb.: ezt tudta elhagyni az a kis
 3  1|  társalkodóném, már előbb észrevette ezt, mint saját magam, ő csipte
 4  1|            van izlése, van, van! Oh, ezt már egész bizonyosan tudom!~ ~ ~ ~
 5  1|           tartaná, úgy látszik, hogy ezt is megtehetnék!~ ~A jó Isten,
 6  2|           lakott, az ősi kuriában, s ezt a jól sikerült fiatalembert
 7  2|               bámulnál édes fiam, ha ezt a kis leányt meglátnád!
 8  2|              Oh, ha szegény jó anyád ezt megérhette volna!~ ~„Megboldogult,
 9  2|              mint hogy beteggé légy! Ezt bizonyára nem élném túl.~ ~„
10  3|        látható hódolat kétségtelenül ezt a komoly, csöndes asszonyt
11  3|            mindig.~ ~- Ugyan, hagyja ezt a gyerekeskedést! Tudhatja,
12  3|             én voltam az utolsó, aki ezt megtudtam. Legyen nyugodt,
13  3|              Szinte lehetetlen, hogy ezt a pillantást egy férjes
14  3|              nő, ez egyen kívül, aki ezt a vad föllángolást lecsillapíthatná.
15  3|           lehetett arra, hogy a férj ezt az egyetlen szót kimondja.~ ~
16  3|               ezekre gondold meg jól ezt az ajánlatot s ne utasítsd
17  3|       ajánlatot tegyen! Bírni akarja ezt az édes asszonyt, mintha
18  3|               ha ebben megnyugodnál? Ezt az édes teremtést, akit
19  3|              boldog napod legyen, ha ezt a paradicsomot huszonnégy
20  3|       semmiről s éld át öntudatlanul ezt a boldogtalan napot: de
21  3|       lehetett elég ok arra, hogy ön ezt az érzéki ajánlatot elfogadhassa.
22  4|              tartja, okvetlen ismeri ezt a gazdag leányt, ki a Cayll
23  4|             volna hajítani a házából ezt a nagyravágyó fiatalembert.~ ~
24  4|           tönkre tesz mindkettőnket. Ezt papa okvetetlen megtudja,
25  4|          erélyesen kijelentené, hogy ezt akarja és az atyja ne is
26  4|              úgy szólván kicserélték ezt a félénk kis galambot. És
27  5|   birkasajtot!~ ~Az első vevő mondta ezt, egy kövér gabonaalkusz,
28  6|         hiszen annyira mindegy, hogy ezt a hitvány kis nyomtatványt
29  7|              bizonyos meggyőződéssel ezt gondolja:~ ~- Szerencsésen
30  7|       választani közülük?~ ~- Kiket? Ezt még magam sem tudom. A dolog,
31  7|             Ird alá, kérlek alássan, ezt a nyolcezerforintos váltót.
32  8|    titokzatosan szólt a fiúkhoz:~ ~- Ezt a nyarat nem adom ötezer
33  8|        bunyevác hanyatlik, - írta, - ezt a csontosarcu, okos embert
34  8|              titkár.~ ~- Ki festette ezt a képet?~ ~A titkár végiglapozta
35  8|              a lelkesedést, amellyel ezt a fiatalkori művemet megalkottam!...~ ~ ~
36  9|             értékére fogom redukálni ezt a horribilis ostobaságot...~ ~-
37 10|          hallgatta a zongorajátékát, ezt gondolta magában, a gömbölyü
38 10|        kisasszony tetszéssel fogadná ezt a legújabb pályázót.~ ~-
39 10|     látszólag figyelmesen hallgatta, ezt gondolta magában:~ ~- Dejszen,
40 10|      menyasszonya finom kezét, Tilda ezt gondolta magában okosan:~ ~-
41 10|      kamatokat...~ ~Tilda a vasútnál ezt súgta az édesanyja fülébe:~ ~-
42 10|             mit gondolna felőlem, ha ezt a nyomorult összeget sem
43 11|          szólt a feleségéhez:~ ~- Ha ezt a frátert még egyszer itt
44 11|            Kata igen komolyan mondta ezt és titokban még így szólott
45 12|           fuldokolva a boldogságtól, ezt gondolta:~ ~- Bizonyos,
46 13|      elemeire szétbontva, körülbelül ezt jelentette: három- vagy
47 13|              a jó Isten háta mögött: ezt már csakugyan nem mertem
48 13|      megmarkolta a kupé bőrvánkosát. Ezt mondta:~ ~- Ha belehalok
49 13|          ellen egy orvosi hetilapba. Ezt írta: „Mi célja annak, hogy
50 13|       Istennek hála, még nem ismerik ezt az importált nyavalyát.
51 13| elbeszélgettek, és később mindketten ezt mormolták:~ ~- Remélem,
52 13|              egy mesével fejezzem be ezt az unalmas történetet.~ ~
53 14|        sorába.~ ~Ő maga alig értette ezt a diadalt. E munkáját gyorsan,
54 14|              semmivel sem okolva meg ezt a sértő visszautasítást.
55 14|        keserü szívvel fenyegette meg ezt a gyalázatos fészket.~ ~
56 15|              a boxukban... Én mondom ezt nektek, én Clerc Tóbiás,