Rész

 1  1|           Karolin néni szerint az öreg Csemegi, aki a büntető-törvénykönyvet
 2  2|          egy hatvannégy esztendős öreg kisasszonytól, aki Kereki-Monostorban
 3  2|    fiatalembert is fölnevelte. Az öreg hölgy, nagynénje, a szóban
 4  2| melegítettek ozsonnára.~ ~Ime, az öreg kisasszony zamatos levele,
 5  2|           fiu, hát illik az, a te öreg, hűséges tántidat ennyire
 6  2|           emlékszel-e még arra az öreg, fekete bőrdiványra, melyet
 7  2|   bozontos, nagy Czirus kutya, az öreg Árkoss szomszéd, aki mindig
 8  2|  csinálhat most odahaza az én jó, öreg tantim?” S aztán élénken
 9  2|               De ha én, mormogós, öreg nagynéni, nem is volnék
10  2|           ne engem, elbizakodott, öreg tantit kérdezd, hanem azt
11  2|          rólad szól. Gondolj a te öreg nénédre (akinek rajtatok
12  2|     ezerszer, édes fiam! Szerető, öreg tántid: - Katalin.”~ ~„Én
13  2|         el hozzátok, szegény, jó, öreg tánti s kis Milikém ott
14  3|     beszélgetés hallatszott be az öreg házi úrnő hálószobájába
15  3|     csengő asszonyi hang, mire az öreg asszonyság sietve kapott
16  3|   tiszteletreméltó koponyája. Egy öreg, eleven nyelvü orientalista
17  3|         együtt a villába, ahol az öreg úrnő alkonyattájt már türelmetlenül
18  3|         egy távoli rokona, valami öreg képviselő, aki ügyvédi irodát
19  3|        szerint föl nem bomlik. Az öreg Gersonné egy ízben maga
20  3|       szívósságával könyörgött az öreg úrnőnek, hogy Margitot visszatérítse
21  3|          Mikor a gőzhajó, vagy az öreg Katona megérkezik, a fürdőhelyen
22  3|           körül, ahol csak néhány öreg asszonyság ült a padokon,
23  4|       Jesus, Jesus...~ ~Cayll, az öreg, hirtelen megjelent a páholy
24  4|   bocsánatot kért és Keletivel az öreg Cayll két napig csak harmadik
25  5|     szomoru dolog, de úgy van: az öreg Timár vén napjaira mint
26  5|                Nem, - mondotta az öreg levélhordó, - hanem a Rothschild
27  5|     embernek megint boltja van.~ ~Öreg, fehérszakállas parasztok
28  6|        hasábokat, amíg odakünn az öreg gazdasszony a levesemmel
29  6|        főtisztelendő tanárunk, az öreg Vojtik Kol. József is elismerte.
30  6|          immár attól félnem, hogy öreg koromra nem lesz egy falat
31  6|          Az ultimót is bemondtad, öreg kutya?” - de aztán ismét
32  7|        Bernát mintegy ötvenötéves öreg úr, aki választékos eleganciával
33  7|      mikor egy darab idő mulva az öreg kiment a friss levegőre,
34  8|       hívták Keresztúron, ahol az öreg a kéményseprői jogot bírta
35  8|     eltemették, kiderült, hogy az öreg Klasic úgyszólván semmit
36  9|         Szénás? - kiáltotta be az öreg professzor jókedvüen.~ ~-
37  9|           világgá bocsátották, az öreg Häutler, az orvosok másik
38  9|           mondják, hogy a tisztes öreg úr nyolcszáz tengeri nyúlon
39 11|          Aradra az anyósnak és az öreg asszony, aki mindegyre arra
40 11|           délelőtt ott kuksolt az öreg asszony ebédlőjében, Kata
41 11|           felelt, Bognár pedig az öreg asszony hangos kétségbeesése
42 11|     érzékenységgel rejtette el az öreg asszony kendői közé.~ ~-
43 12|         téli fürdőhelyen, ahol az öreg Paloznaky Mihály a csúf
44 12|        cilinderes, feltünően szép öreg ember valamikor fiatalkorában
45 12| szalónkatonából kuszált szakállas öreg úr lett, aki azonban még
46 12|       érkezésének híre futott, az öreg Paloznaky dobogó szívvel
47 12|          szeme elé tartanám?~ ~Az öreg ember sokáig töpreng, habozik,
48 12|       kastély sárga falai...~ ~Az öreg ember úgy érzi, hogy egyszerre
49 12|        szárnyas ajtó mögött.~ ~Az öreg ember mindebből semmit sem
50 13|   akadémia kistermében, melyet az öreg urak bóbiskolva hallgatnak
51 13|           Mert azzal már talán az öreg Galénus is tisztában volt,
52 13| méltóságra pályáztak. Az egyik az öreg Mező püspök volt, aki a
53 14|    billentette meg a kalapját. Az öreg omnibuszkocsis előzékenyen
54 14|     bizonyos jóakarattal ütött az öreg beesett vállaira:~ ~- Fiakkert
55 14|         dominó-kövek. Manó úr, az öreg Manó, a kaszinó könyvtárosa,