Rész

 1  1|          e csöndes lapoknak miért ne vallanám be, hogy figyelmével
 2  2|            s hogy milyen, a felől ne engem, elbizakodott, öreg
 3  2|          is (jaj, az istenért, el ne árulj, hogy ebben is lapozgattam)
 4  2|        tanti! Azt mondom, Gyurkó, ne tedd tovább próbára a türelmünket,
 5  3|          a dolgot.~ ~- De Margit, ne legyen olyan hideg, kérem.
 6  3|          kívül, amely hozzád köt. Ne hidd, hogy bennem nem támad
 7  3|        meg jól ezt az ajánlatot s ne utasítsd vissza elhamarkodva,
 8  3|         magad e huszonnégy órára, ne tudj semmiről s éld át öntudatlanul
 9  4|        cilinderje után nyult.~ ~- Ne ölje meg magát, ez fölösleges.
10  4|          szeme körül babrált.~ ~- Ne kínozzon, - szólt, - hiszen
11  4|       hogy ezt akarja és az atyja ne is reméljen mást: végre
12  4|        ijesztő fényben égtek.~ ~- Ne folytasd, - mondta hadarva, -
13  4|        mosolyogva hörögte:~ ~- Be ne tedd a lábad többé!... Nem
14  4|      többé!... Nem vagy a lányom. Ne halljak rólad, mert bottal
15  5|        skatulyák kellenek... Csak ne legyen nagyon zsíros ez
16  5|           közbe:~ ~- Ugyan, ugyan ne haragudjék már olyan nagyon!
17  5|          neki a ténsasszony, hogy ne haragudjék!...~ ~De Timár
18  6|     valamely viharos éjszakán meg ne hallgatott volna. Húsz év
19  6|           Nem látom hát be, miért ne élhetnék meg én is a stilusomból,
20  6|         megfogott a küszöbön.~ ~- Ne feledd, - mondta, - hogy
21  7|     jóravaló ember...~ ~- Bárcsak ne hiába fáradna, édesem, -
22  9|      mulva mosolyogva intett:~ ~- Ne zavartassák magukat, uraim,
23 10|           olykor a leányához:~ ~- Ne menj férjhez olyanhoz, aki
24 10| történteket.~ ~- Megmondtam, hogy ne számítson a hozományodra...~ ~-
25 10|          jelentékeny üzlettel meg ne csalják. A gyógyszertárost,
26 10|          az édesanyja fülébe:~ ~- Ne félj, vigyázni fogok magamra...
27 11|       amit ő oktalanul elrontott. Ne szóljon, ne írjon semmit,
28 11|  oktalanul elrontott. Ne szóljon, ne írjon semmit, hanem üljön
29 11|           vígasztalni kezdte:~ ~- Ne légy gyermek, - mondta meghatva, -
30 12|        Arra kérem, hogy a jövőben ne méltóztassék oly közel jönni
31 13|   szerelmet, hogy az emberiség ki ne haljon, s a strébereket,
32 13|           betegek és szenvedők el ne pusztuljanak. Ha stréber