Rész

 1  3|        homályban a budapesti city felé.~ ~Margit aludt már s Zimonyi
 2  3| tükröződik vissza.~ ~Március vége felé tértek vissza Abbáziából
 3  3|          fordította.~ ~Május vége felé, egy derüs tavaszi délután
 4  3|     Margitsziget zöld bokorerdője felé s a levegő tiszta és fényes
 5  3|      legfőbb évadján, július vége felé, ahogy a nagy ülőkosarak
 6  3|        Nógrády már reggel hat óra felé ott bolyongott a kút körül,
 7  3|  ásványvizet.~ ~Nyolc vagy kilenc felé, mikor a napsugár piros
 8  3|           már tovább megyek Páris felé, a honnan, az ön tanácsát
 9  4|         hangulatot keltettek. Hét felé járt az idő, az ouverture
10  4|       bókolt zsölléjéből a páholy felé.~ ~Török Vilma, a bankigazgató
11  4|       odaköszönt...~ ~A mama arra felé fordította a gukkerét.~ ~-
12  7|         jókedve szottyant s éjfél felé az egész asztalt telerakatta
13  8|           indult a villamos vasút felé egy fiatal asszonnyal. A
14  8|      bizalmasan integetett a gróf felé.~ ~- Hej, barátom! - kiáltott
15 11|        kiáltott föl Bognár reggel felé, mikor a visszavonhatatlanul
16 12|     menedéket keresett, karácsony felé nagy szenzáció támadt: a
17 12|           percig óvatosan a villa felé kémlelődött, miközben álmodozva
18 12|           meg az Izabella-nyaraló felé... A szíve dobog, a szeme
19 12|         lélegzik, aztán a nyaraló felé fordul... És mint a katona,
20 13|        Koppány doktor ekkor a fal felé fordult és rövid öt perc
21 14|  közeledett a város nevezetes fia felé.~ ~- Szervusz Jani! - kiáltott
22 14|  mosolyogva néz a fiatal fiskális felé s szórakozottan csöngeti
23 15|   lengedezett a versenytér lámpái felé...~ ~ ~