Rész

 1  1| ötödfélszáz forintot fizet érte, végre is szereti ha látják rajta.
 2  1|          kezd.~ ~...Karolin néni végre belátta, hogy nem élhet
 3  3|       tudnád taszítani magadtól? Végre is, ha ez a huszonnégy óra
 4  3|         Stefánia-udvar kapujában végre megjelent a Margit kékvirágos
 5  4|       atyja ne is reméljen mást: végre is meglágyulna, mert nem
 6  4|       fehér kendőjével. A dolgon végre is botrány nélkül nem lehetett
 7  5|          készítették kéz alá. De végre mégis pompásan sikerült
 8  8|          ugyis hasztalan minden? Végre talán így is akad valami
 9  8|           Ez a kis csontos ember végre elfoglalta azt a helyet,
10  9|       mint félóráig számolt, míg végre nehéz sóhajtás tört ki egyszerre
11 10|        férjhez akart menni, mert végre is nem maradhatott örökké
12 12|     vasárnap délelőtt mise után, végre kinyiltak az ebédlőbe vezető
13 12|    sokáig töpreng, habozik, amíg végre elszánja magát, hogy a tettek
14 14|        valóság lett. Most, ahogy végre a szándékot tett követte,
15 14|  elégültséggel dörmögte:~ ~- Óh, végre!... Fenékig fogom kiélvezni