Rész

 1  2|    visszahozunk ide miközibénk, - mintha sohasem távoztál volna el.
 2  3|       professzor magas homlokára, mintha egy érzelmes, ragaszkodó
 3  3|      akarja ezt az édes asszonyt, mintha mi sem történt volna köztük!
 4  4| hullámzott a sok világos legyező, mintha egy központi gépezet hajtotta
 5  4|        énekeltek Budapesten... És mintha pajkos bujósdit játszott
 6  4|        szól hozzá, Keleti köszön, mintha semmi sem történt volna...~ ~
 7  4|         ült le a negyedik székre, mintha a legjobb hangulatban készülne
 8  4|            ajkszélei remegtek. És mintha elvesztette volna az eszét,
 9  5|           tetejére s a levélből - mintha az Ezeregyéjszaka álmai
10  7|           megszökik. Ugy tesznek, mintha Isten tudja, miféle szivességet
11  8|          színvonalát, s a jockeyk mintha élnének. A Döntő pillanat
12 10|         az eljárás úgy tünik föl, mintha féltenénk a kezében az ötvenezer
13 12|     reszketnek s úgy rémlik neki, mintha a tengeren égő, aranyos
14 13|       kiterjesztette a szárnyait, mintha az alvó házat csöndben megáldaná.~ ~-