Rész

  1  1|              éneklő hangom is volna, mint egy margitszigeti szunyognak.
  2  1|                  nem vitt oda Kolumbus úr egy kis tisztességes izlést
  3  1|                  ember Párisban készíttet egy selyemruhát és ötödfélszáz
  4  1|            szépnek találja, - mert ha van egy csöpp izlése, tetszik neki
  5  1|               tudom!~ ~ ~ ~Balaton-Füred, egy~ hétfőn vagy kedden.~ ~Az
  6  1|                  table d’hôte-ra, ahonnan egy esős hajnalon mindörökre
  7  1|                    De ilyen az élet, mint egy francia márki oly elmésen
  8  1|                 márki oly elmésen dalolja egy negyedévenkint egyszer megjelenő
  9  1|               olvasót.~ ~Az átmenetet itt egy nem tudom hány tonnás, lepkeszárnyu
 10  1|                  egész életben csak az az egy ér valamit, ha az ember
 11  1|             halnék unalmamban, de így!... Egy öregedni készülő asszonynak (
 12  1|                  menjünk be Samu bácsihoz egy ital pálinkára!” vagy „Gyerünk
 13  1|                Gyerünk be Lukács bácsihoz egy pohár sörre!” majd „Vegyünk
 14  1|                   Vegyünk Becsák bácsinál egy vég jó rumburgi vásznat!”
 15  1|                    előkelő úri asszonnyal egy gödöllői boltos így beszél!
 16  1|                mennék én be Samu bácsihoz egy ital pálinkára és miért
 17  1|               miért innám Lukács bácsinál egy pohár sört? Még jó, hogy
 18  1|             elején.... Gödöllőről ugyanis egy jókedvü ember egyszer azt
 19  1|          Juliskával együtt beköltözködnöm egy fehérre meszelt granáriumba,
 20  1|                komolyan azt állítja, hogy egy pár csirke árából más rendezett
 21  1|                  szerviszért, hogy olykor egy pillanatra betérek hozzá...
 22  1|                boldogság az a tudat, hogy egy embertársunkat boldoggá
 23  1|                  mégis csak agyonüthetünk egy órát az ebéd idejéig, de
 24  1|                  csermelyt) ha nem telnék egy kis mulatságom abban a délceg
 25  1|                 félénk parasztlegény, aki egy úri asszonyba szerelmes....
 26  2|                   A familia szemefénye.~ ~Egy ismerős rendőrtisztviselő
 27  2|               hozott magával a kávéházba. Egy Kruzsinszky nevü fiatalember
 28  2|                   érkezhetett Budapestre, egy hatvannégy esztendős öreg
 29  2|            gömbölyü betüket vetett; s én, egy pillantást vetve a goromba,
 30  2|             beszélgetését, eszembe jutott egy pillanatra egy másik régi
 31  2|             eszembe jutott egy pillanatra egy másik régi otthon, a fehérre
 32  2|                megjelenhetnél közöttünk s egy hosszu őszi estén át itt
 33  2|                   gyötörnél oly soká, míg egy levélírásra elszánod magad.
 34  2|                  Sámuelék kuriájába, ahol egy vén francia Parlevu (tudja
 35  2|               fejünk fölött van, a kert s egy csekély földbirtok, ami
 36  2|             dícsérve a tehetségedet; most egy pompás csutorát készített,
 37  2|               veled adtam, s otthon igyál egy csésze meleg teát, mielőtt
 38  3|        hálószobájába s egy-két perc mulva egy félénk kéz csöndesen megzörgette
 39  3|                     méltóztassék fölkelni egy kissé!~ ~Özvegy Gerson Róbertné,
 40  3|                    Én, mama, én, - felelt egy másik, egy csengő asszonyi
 41  3|                   én, - felelt egy másik, egy csengő asszonyi hang, mire
 42  3|                ledobta magáról (alul csak egy karcsu, vérvörös pongyolaöltöny
 43  3|             tárgyalás alá kerül s melyről egy franciás hajlandóságu ujság
 44  3|           mindaddig, mig a fiatal asszony egy ízben rá nem jött, hogy
 45  3|                   ezer forinttal segélyez egy ismert színésznőt, ki a
 46  3|               tiszteletreméltó koponyája. Egy öreg, eleven nyelvü orientalista
 47  3| Kisfaludy-társaság valamelyik havi ülésén egy fiatal egyetemi tanár, Nógrády
 48  3|               tanár, Nógrády László - kit egy vasútigazgatóné jourjáról
 49  3|             szerettek volna valakit, mint egy édes, dallamos muzsikára.
 50  3|                volt, mint bármely leányé, egy kissé elpirulva dőlt hátra,
 51  3|             teljesen hideggé vált. Margit egy reggel, a hálószoba szőnyegén,
 52  3|                    a hálószoba szőnyegén, egy ibolyaszínü levélkét talált,
 53  3|                    melyben a kis Cherubin egy kissé kényes dolog felől
 54  3|                levélkét borítékba zárta s egy kis cédulán ennyit írt melléje: „
 55  3|                   alól kivillogott a nyak egy fehér darabja s Zimonyi,
 56  3|                   hidegen emelkedett föl. Egy tiszta és vérig sértett
 57  3|                mikor Zimonyi habozva állt egy pillanatig, kis kezével
 58  3|                 ott; még ezen az éjjelen, egy percnyi késedelem nélkül
 59  3|            fordította.~ ~Május vége felé, egy derüs tavaszi délután volt,
 60  3|                bejárt edényekkel, s Ágnes egy új francia keringőt játszott
 61  3|               szeme bizalmasan mélyedt el egy másodpercre a professzor
 62  3|                Nógrády elragadtatva nézte egy darabig.~ ~- Tudja-e, -
 63  3|         lehetetlen, hogy ezt a pillantást egy férjes asszony megőrizze.~ ~-
 64  3|                   magas homlokára, mintha egy érzelmes, ragaszkodó gyermeket
 65  3|                   az idő ilyen szép, hogy egy vincellérfiu egy taplóbőrü
 66  3|               szép, hogy egy vincellérfiu egy taplóbőrü csacsit hajt föl
 67  3|                 Marseillaise dallama vagy egy fülbemászó keringő. Érezték
 68  3|                   meg Párisból s májusban egy lova elsőnek ért be a tavaszi
 69  3|               petrovényi kerületben, ahol egy évszázadra demoralizálta
 70  3|                   a válás felől. Gersonné egy távoli rokona, valami öreg
 71  3|                  bomlik. Az öreg Gersonné egy ízben maga járt ott a veje
 72  3|                  érzékeitől elragadtatva, egy gyermek szívósságával könyörgött
 73  3|          shoonerek vitorláit követte.~ ~- Egy levél, nagyságos asszony, -
 74  3|               postaszolga tisztelettel.~ ~Egy apró, sárgábajátszó levél
 75  3|          postabélyeggel általütve. Margit egy percig kíváncsian szemlélte
 76  3|                  akinek világos saccojába egy nyíló rózsabimbó volt tűzve,
 77  3|                  iránt eltompultam már ez egy érzésen kívül, amely hozzád
 78  3|                    hogy így hagyjalak el, egy szó, egy édes óra, egy mosoly,
 79  3|                így hagyjalak el, egy szó, egy édes óra, egy mosoly, egy
 80  3|                    egy szó, egy édes óra, egy mosoly, egy könny nélkül.
 81  3|                 egy édes óra, egy mosoly, egy könny nélkül. Őrületbe visz,
 82  3|        legutóljára. Elválok tőled, jó, de egy föltétel alatt: tölts velem
 83  3|                 útaink örökké elhajlanak. Egy nappal több, vagy kevesebb,
 84  3|             világos nyári toalettjeikben; egy kis szőke baby nagy karikát
 85  3|             öbölbe.~ ~A sétálók megálltak egy percre s Ágnes néhány skótsipkás
 86  3|                nem beszélhettek egymással egy intim szót, a tó fölé kiugró
 87  3|                  s ez idő alatt Margitnak egy vidéki ügyvéd udvarolt,
 88  3|               társaságát. Nógrády, akinek egy törvényszéki elnökné volt
 89  3|                   árkádjai alatt kerültek egy pillanatra egymás mellé,
 90  3|           tekintett ki az éjszakába, mint egy nagy, tüzes, kérdő szem,
 91  3|                  csillagként fénylett ide egy magános gyertyavilág. A
 92  3|                  szellő, az úszóház felől egy keskeny szandolin közeledett.
 93  3|               kosárszék mélyében, kezében egy sziporkázó szivarral, Nógrády
 94  3|               imádsz, vezethetnéd-e magad egy gyűlöletes férfi karjai
 95  3|                  tiéd.”~ ~A Park-pavillon egy kis szobájában, ahol az
 96  3|               asszonyság ült a padokon, s egy botos, szürke kapitány szürcsölte
 97  3|                   sietősen volt föltüzve, egy harmatos rózsa virult a
 98  3|              tanácsom, - mondotta Nógrády egy kissé remegve, - érett megfontolás
 99  3|                  ön szeret, hogy a lelkem egy az önével; tévedtem, ön
100  4|                   világos legyező, mintha egy központi gépezet hajtotta
101  4|                  itt-ott már látható volt egy frakk is, a közelgő farsang
102  4|                   hegedűsök s az operette egy elsuhanó töredékével kellemes
103  4|                véletlenül Cayll Sárikát s egy kissé zavarodottan bókolt
104  4|         nagyravágyó fiatalembert.~ ~Mikor egy nap, még a tavasz derekán,
105  4|               Budapesten hadnagyoskodott, egy délután meghallotta valami
106  4|                levonom a konzekvenciákat. Egy kissé ostoba voltam, ez
107  4|               közös javunkat akarom. Maga egy kissé félénk, ez a hiba.
108  4|                  kényszeríthetik semmire. Egy erélyes szó, egy kis határozottság
109  4|                 semmire. Egy erélyes szó, egy kis határozottság és minden
110  4|                  közbe:~ ~- Papa, kérlek, egy szót se többet!...~ ~- Ha
111  4|             kímélet nélkül folytatta:~ ~- Egy ilyen utcai kalandorral...~ ~
112  4|         eljegyzésről beszélt. Sárikát, ki egy éjjelen az angol nőnél aludt,
113  5|              gyerekek! A papa elbóbiskolt egy kissé.~ ~A szegény papa
114  5|          köszöntött be lassanként. A mama egy napon a Zsuzsánna útját
115  5|             alkottak meg nagy nehézséggel egy új toalettet s a mama önmaga
116  5|              egyszerre csak megcsörrent s egy torzonborz, jókedvü ábrázat
117  5|                  S a bőrtáskája fenekéről egy vastag, ötpecsétes levél
118  5|                 Édes, drága szüleim! Csak egy szót, egyetlen szót akarnék
119  5|                      U. I. Papának vettem egy monogrammos tajtékpipát,
120  5|                 hiszem, mama használhatna egy pár füzér szárított cseperkét.
121  5|                 szomszédos sörházba, hogy egy pohár friss csapolást kiürítsen.~ ~
122  5|                mesélgették esténként:~ ~- Egy hét mulva megnyitjuk a boltot!
123  5|                  a kávéházba ballag, hogy egy stációt végigszunnyadjon
124  5|               Mert ő - mi tagadás benne - egy cseppet sem szerette a vendégeket
125  5|                aludtak, olykor megszólalt egy hang a benső szoba sötétjében:~ ~-
126  5|       szomszédokra is elragadt.~ ~- Kérek egy hatos ára birkasajtot!~ ~
127  5|                  Az első vevő mondta ezt, egy kövér gabonaalkusz, aki
128  5|                megnőttek a kisasszonykák! Egy pár év előtt még mind a
129  6|               szentel.~ ~Mindenkinek volt egy Keszy Lénárthoz hasonló
130  6|                 vidék úri házaiban is nem egy jó emberrel ápol baráti
131  6|             nagyváros horizontjáról, hogy egy kényelmes kuria ebédlőjében
132  6|                cimboráim szívesen látnak, egy pohár pezsgő mindig akad
133  6|                   s nem volt annyim, hogy egy pohár bort megihassam. Mikor
134  6|                   huszonöt koronába kerül egy esztendőre - rövid idő mulva
135  6|                   lesz majd, a tavasszal, egy esztendeje. Az abonnensek
136  6|                hogy öreg koromra nem lesz egy falat kenyerem, egy korty
137  6|                  lesz egy falat kenyerem, egy korty hamisítatlan, tiszta
138  6|                 és módja szerint kitépett egy nyugtát a block-jából s
139  7|              maradványait, a lányok, akik egy új operettmelódiát próbálgattak
140  7|                   s a családfő, rágyujtva egy szivarra, így szólt a figyelő
141  7|                toalettre van szüksége. Ha egy öltözék árát átlag ötven
142  7|                      Tehát mennyit számít egy öltözékre?~ ~- Mondjuk,
143  7|           forintnyi kiadásunk. Következik egy fontos rubrika: az étkezés.
144  7|            válaszolta a szerető apa. - Ez egy hónapra ezerkétszáz forint,
145  7|            szekrényt, s az abroszok közül egy jókora borítékot vett elő.
146  7|               katona volt, de húsz év óta egy kisebb biztosító-társaság
147  7|                  a múlt héten fizetett ki egy giróért ötezer forintot,
148  7|          méltóságos asszonynak szólított) egy kalarábé nagyságú kantalup-dinnyét,
149  7|                összebarátkoztunk, s mikor egy darab idő mulva az öreg
150  8|                mikor még gimnazista volt, egy rövidlátó rajztanár lelkesedve
151  8|                 sikerült. A Bálkirálynő - egy ötéves, fehérruhás baba,
152  8|                  baba, aki a gyermekbálon egy hétéves tábornokkal táncolja
153  8|                  a fiatal piktor nevéhez. Egy híres képbíráló, akinek
154  8|     főudvarmesteri hivatal, falun töltött egy egész nyarat, s ideiglenes
155  8|          ideiglenes műtermet rendezett be egy elhagyott vízi-malom padlásán.~ ~
156  8|             padlásán.~ ~A következő évben egy vidám genne-képet festett,
157  8|                    ezzel a címmel: „Kérek egy kis tüzet.” A kép csinos
158  8|           vasúthoz, s mikor lesülve, mint egy zuáv-kapitány, egy este
159  8|                   mint egy zuáv-kapitány, egy este betoppant a Monte-Carlo-ba,
160  8|                 arató zsíros kalapban ült egy rögtönzött leveles színben,
161  8|                 ezidőben krónikussá vált, egy epés tárcában kijelentette,
162  8|              váltó-óvatolások rendezését, egy este lélekszakadva állt
163  8|                 Al-Mandsid oltárhoz vezet egy orosz hercegnőt...~ ~Kereszturyt
164  8|                 mén robogott el mellette, egy világoskék, à la Daumont-fogatot
165  8|                  a fehér úton. A hintóban egy tüneményes orosz hercegnő
166  8|              Wiesbadenben most építtettem egy mesébe illő nyaralót. De
167  8|                         Stock úr, - szólt egy szobrász, - Ön oly romantikussá
168  8|             romantikussá kezd lenni, mint egy vénülő guvernánt.~ ~Csakhamar
169  8|                orosz hercegnőjével, hanem egy bécsi telefonos kisasszonnyal,
170  8|                harminc forint fizetése és egy sötétzöld garniturája. A
171  8|                   Budapestre, mikor a pap egy őszi napon megáldotta őket...~ ~
172  8|          megáldotta őket...~ ~Kereszturyt egy darabig nem látták a Monte-Carló-ban,
173  8|                   szorgalmasan dolgozott. Egy kollégája találkozott vele
174  8|              indult a villamos vasút felé egy fiatal asszonnyal. A festő
175  8|             kopott fekete ruhát viselt, s egy kokett kis mantelot-t, melyre
176  8|               csontos, vörös arca, s vele egy négyméteres szenzációs vászon:
177  8|              bíbelődni!...~ ~ ~Keresztury egy téli este ábrándos hangulatban
178  8|                 többé a talentumára, mint egy pitykegomb. Ugy szólván
179  8|                 csodálatos Cherman alatt, egy tavaszi napon elbukott a
180  8|          életuntan kóborolt a fővárosban. Egy szobrász ambicióval faragta
181  8|            érzelmek lopóztak a szívébe és egy meleg könnyet törült ki
182  8|                     A nagy képbíráló, aki egy ízben estélyen volt a grófnál,
183  8|               Ugyan, - szólt, - hiszen ez egy Keresztury...~ ~- Nos?~ ~-
184  8|              pillanat-nak szentelte. „Ime egy kép, - írta, - mely duzzad
185  8|          nyolcszáz forintos Werner-díjat. Egy műárus ajánlatot tett a
186  8|                        Mikor augusztusban egy napra lementek a vízi malomba,
187  8|                  szívére tette a kezét és egy szent ember meggyőződésével
188  9|                világhírü anatómus-tanára, egy téli estén különös dolgot
189  9|              arckifejezéssel gyujtott meg egy kénes gyujtót a klinika
190  9|                szolgálatára, - szólott ki egy fiatal férfihang.~ ~Dömjén
191  9|                   Szénás, - fordult aztán egy szőke, pápaszemes fiatalemberhez, -
192  9|                 dolga, nézzen föl hozzánk egy szivarra és egy csésze fekete
193  9|                   hozzánk egy szivarra és egy csésze fekete kávéra...~ ~-
194  9|                      Dömjén doktor fölült egy lóvasúti kocsira és régi
195  9|                   motorászott.~ ~Az ajtót egy menyecskés fejkendőjü, olajbarna
196  9|               különös toalettben fogadta. Egy kőkorszakbeli masztodon
197  9|              fölírással: A papa kedvence. Egy XVI. századbeli harcos vállperecéről
198  9|          szenvedélyesen udvarolni kezdett egy feketeszemü, piszeorru teremtésnek:
199  9|         arroganciának: azt mondanám, hogy egy tudományos mesével mulatott
200  9|               mert az igazi tudósnak csak egy komoly jeligéje lehet, ez:
201  9|              szóbeszédet; most szívjon el egy jó szivart a tudomány haladásának
202 10|             kaszinó oszlopai között, mint egy kisebbnemü földrengés. Ha
203 10|                 egykori takarmányliferáns egy női kalapüzlet keskeny asztala
204 10|                 sértve érezte magát, mint egy vénülő nevelőnő. Ragyogó
205 10|                   kora dacára, még mindig egy födél alatt lakott az édesanyjával.
206 10|          romantikus fejecskéje lassankint egy reális számoló géppé tökéletesült,
207 10|             tökéletesült, s a józan leány egy üzletember kutató pillantásával
208 10|                    hogy szeptember elején egy tiszamenti gyógyszerész
209 10|          Tornallyainéban a pesszimista.~ ~Egy vasárnap csakugyan tiszteletét
210 10|                leánya úgy néztek rá, mint egy hétszeres rablógyilkosra.
211 10|                rablógyilkosra. Mindketten egy vakmerő kalandort láttak
212 10|                sem adok a szavaidra, mint egy rézkarika. Kellene az ötvenezer
213 10|           színházba s ötödnap, amíg Tilda egy nagynénijével a kioszkban
214 10|                  hanem magam fogom őrizni egy takarékpénztári könyvecskében...~ ~
215 10|       menyasszonyához, úgy fogadták, mint egy prezumtiv váltóhamisítót.
216 10|           Óvatosan összebújtak, mint akik egy merész kalandor ellen védekeznek.
217 10|                ugyan, de balga volna, aki egy idegen szerencse-vadásznak
218 10|              harmadnap Salzburgból kapott egy levelezőlapot, melyben Tilda
219 10|                 Negyednap Gmundenből jött egy levél és ebben ez állott:~ ~„
220 10|              megbotránkozva felelt, Tilda egy hosszu, ideges levelet írt.~ ~„
221 11|                feleségem múltjában is van egy pont, amit sohasem tudtam
222 11|                   végképpen meggyőződtem, egy nyári reggel elutaztam érte
223 11|                koponyáját.~ ~*~ ~Bognárné egy jelentéktelen ók miatt hagyta
224 11|              féltékeny volt a feleségére, egy napon nagyon is megsokalta
225 11|                   aki az Aurél név dacára egy közönséges takarékpénztárnál
226 11|         kijelentéséhez, s amikor Aurél úr egy homályos délután ismét ott
227 11|                 meglátogassa. Attól fogva egy csöndes idill indult meg
228 11|                  az aradi lakásban; Aurél egy vidéki gimnazista szelídségével
229 11|            gondolt a téli estékre, amikor egy pongyolaruhás szép asszony
230 11|               hogy ilyen skandalum legyen egy silány asztali pörlekedésből?
231 11|             időben történt, hogy az Aurél egy hivataltársa bevonult a
232 11|              asszony haragosan harapdálta egy darabig az ajkát, majd félelmetes
233 11|          lapozgatott Beniczky-Bajza Lenke egy regényében. Kata délután
234 12|              szenzáció támadt: a vendégek egy reggel észrevették, hogy
235 12|                 egyetemi éveit elvégezve, egy napon arra a lépésre szánta
236 12|                tudja - a hetvenes években egy alföldi garnizonban szolgált,
237 12|               bemutatták a nagyhercegnek, egy szemüveges, jóképü tábornoknak,
238 12|                  vörös szalonban történt, egy nagyon sovány, de barátságos
239 12|                   nagyszerüen haladt), de egy téli alkonyaton Paloznaky
240 12|              megkapó akkorddal végződött: egy ibolyaillatos tavaszi napon
241 12|                  füzetet átnézte, a szeme egy különös mondaton akadt meg;
242 12|                uralkodóház elsőszülöttje, egy huszonkétéves fiatal hadnagy,
243 12|             pénzzel, nyakkendőjében pedig egy gyémántos tűvel, melyben
244 12|                vezető üvegajtó szárnyai s egy hófehér haju, de még mindig
245 12|                kis ezüstveretü asztalt, s egy nagy tablettán fölszolgálta
246 12|                 szelet rózsaszínü sonkát, egy lágy tojást és egy pohárka
247 12|                sonkát, egy lágy tojást és egy pohárka aranyként csillogó
248 12|                 csillogó tokaji bort...~ ~Egy kékszemü kisasszony, egyébként
249 12|             annyit hörpint a borból, akár egy kanári madárka...~ ~Paloznaky,
250 12|                 vörös szalonban, miközben egy bájos leány gamin módra
251 12|                 kiegyenesíti a derekát... Egy percig mozdulatlanul áll,
252 12|            filagóriája mellett elhaladva, egy siető ember kiáltása hallatszik
253 12|                uram, álljon csak meg...~ ~Egy kopott gérokkos, vörös nyakkendős
254 12|               megy. Ugy rémlik neki, hogy egy gyönyörü, harminc esztendős
255 13|               elején Brüsszelbe került, s egy tavaszi napon abba a kicsike
256 13|           gondoskodott a belga társadalom egy jó és ingyenes intézetről...~ ~
257 13|               mindezeknek kifolyásaképp - egy százezer forintos partie,
258 13|             kétezer forint évi jövedelem, egy ármádia ingyen beteg, sőt
259 13|            monológját:~ ~- Ha szerencsére egy kis invenció és élelmesség
260 13|          tisztában volt, hogy az orvosban egy morzsányi emberismeret többet
261 13|          morzsányi emberismeret többet ér egy garmadányi tudománynál.
262 13|                  előttük. Ki nem vadászik egy rendjelre vagy egy díszes
263 13|               vadászik egy rendjelre vagy egy díszes pozicióra? Ki nem
264 13|                szólott magában:~ ~- Mához egy évre én leszek az igazgatója
265 13|                 váratlan meglepetés érte: egy budapesti kollégája, akit
266 13|                 egymást, de Koppány utóbb egy udvarias mozdulattal üdvözölte
267 13|                fiatal tudós mosolyogva. - Egy szeretetreméltó kartárs
268 13|           bajnokainak...~ ~Koppány doktor egy pillantást vetett az adakozások
269 13|                   írt a szanatórium ellen egy orvosi hetilapba. Ezt írta: „
270 13|                  megszakította az ujságok egy terjedelmes tudósítása:
271 13|                   terjedelmes tudósítása: egy másik püspök - aki nemsokára
272 13|             negyvenes évek divata szerint egy mesével fejezzem be ezt
273 13|            társának.~ ~A kétkedés angyala egy pillantást vetett a háztetőre (
274 13|               gonosz anyák kicsikéi, akik egy bűnös óra emlékéből születtek...
275 13|             értheti...~ ~A két angyal még egy darabig ott pihent a templom
276 13|             elsuhantak, mindenlátó szemük egy pillanatig megpihent a két
277 13|             pénzekben kártyázott, a másik egy szép szőke leányt csókolt
278 13|                   ujdonatúj bádogtetején. Egy anyátlan kicsike fölébred;
279 14|             elcsendesültek, Topolyi Jenőt egy reggel hirtelen erős vágy
280 14|                   külvárosi kávéházakban, egy csapással fölemelkedett
281 14|                  mindenünnen kitüntették. Egy fiatal mágnáskisasszony,
282 14|                 korában rakták le) bizony egy batkányira sem becsülték.
283 14|               fölindulás nélkül nőül ment egy húsos fiatalemberhez, aki
284 14|                szemei elől, Topolyi, mint egy modern Coriolanus, keserü
285 14|                kereskedelmi utazóval, aki egy szenzációs bukás ügyében
286 14|             délutáni kapuciner tárgyában. Egy szürkekabátos, sanda pincér
287 14|              beléptére nem csendesült le, egy rövidáru-kereskedő, bár
288 14|                  s a „Hó” kitünő szerzője egy pillanatig szinte egyedül
289 14|            cimborák köréje gyülekeztek, s egy fiatal fiskális érdeklődve
290 14|             államtitkár fölszaladt hozzám egy pillanatra...~ ~De a beszédközben
291 14|                  hogy köszöntötték volna. Egy kicsapott tanító, akivel
292 14|              Szervusz!~ ~A főtrafik előtt egy karcsu, fekete mantillos
293 14|            asszony jött szembe vele, akit egy hatalmas, vörösbóbítás dajka
294 14|                Hátraszólt a dajkának, aki egy pöfékelő honvéddel beszélgetett:~ ~-
295 15|                   évszázados fatörzseket, egy sereg ügyes ácsmester pedig
296 15|               hiszi, hogy e munkásság még egy buffalói bölényt is kimeríthetne,
297 15|                város polgármesteri székén egy többszörös sikkasztó ült,
298 15|                  ült, a főjegyzői tisztet egy jubilált gyujtogató töltötte
299 15|                   orvos hivatalában pedig egy fegyházra itélt kuruzsló
300 15|                   ha a lakosság, megunván egy napon a banális egyformaságot,
301 15|                 haszna, mert a nép között egy szál ember se akadt, aki
302 15|                  ezerméteres pályát, most egy és egynegyed perc alatt
303 15|                 tegnap úgy köhögött, mint egy szanatórium, de az éjjel
304 15|                 egyszerre fölkapaszkodott egy hordó tetejére:~ ~- Emberek, -