Rész

  1  1|               julius 6., 7. vagy 8.,~ nem tudom egész bizonyosan.~ ~. ...
  2  1|             volt George Sandnak, vagy nem tudom, hogy ki volt, aki
  3  1|               a tolnai Sashegyet csak nem lehet ehhez képest Természetnek
  4  1|              asszonycica! Ugyan miért nem vitt oda Kolumbus úr egy
  5  1|            főtt szilvát természetesen nem fogadtam el, de hálám jeléül
  6  1|           venném föl, ha a herceg itt nem lenne Interlakenben? Igy
  7  1|              némi eltérés; az erősebb nem itt is túl van a negyven
  8  1|        esztendőn, de a szárnyas mellé nem eszik szilvabefőttet, mint
  9  1|               a magasabb írásművekben nem ritka s mely mindig a legmeglepőbb
 10  1|                  Az átmenetet itt egy nem tudom hány tonnás, lepkeszárnyu
 11  1|              valakire és én, hitemre, nem képzelődöm, mikor azt hiszem,
 12  1|           fölvegyem, mert ha Zsámboky nem lenne, ugyan kinek a kedvéért
 13  1|              pohár sört? Még jó, hogy nem tegezik az embert, - mert,
 14  1|              valaha megszerkesztette, nem jól értett a dolgához; mert
 15  1|            konyhával keveset törődöm, nem igen tudok beleszólni a
 16  1|            unalom, ha szerencsére itt nem lenne Feisthammer úr, aki
 17  1|    Feisthammer úr igen derék fiu, aki nem adja tizenkét teás szerviszért,
 18  1|              néni végre belátta, hogy nem élhet annyi ideig, mint
 19  1|       helységen átfolyó csermelyt) ha nem telnék egy kis mulatságom
 20  2|              hajtjuk fejünket, tudom, nem gyötörnél oly soká, míg
 21  2|              mormogós, öreg nagynéni, nem is volnék felőled ilyen
 22  2|      meglátnád! Fogadást tennék, hogy nem ismernéd meg, ha úgy váratlanul
 23  2|          fölcseperedett kisasszonyát. Nem dicsekvésből mondom, hidd
 24  2|              hidd el, túltesz rajtam. Nem kell ám ennek a kokbuk meg
 25  2|              ételedet megtaláljad.~ ~„Nem, te nem is sejted azt, mennyire
 26  2|               megtaláljad.~ ~„Nem, te nem is sejted azt, mennyire
 27  2|             rokonaihoz olyan jó volt, nem is sejtette, hogy a saját
 28  2|         gazdatiszt telepedett le, aki nem is érintkezik a szomszédjaival.
 29  2|   szomszédjaival. Igy hát nekünk most nem maradt más, mint ez az ősi
 30  2|         szünetlenül azt ismételgeti: „Nem kell búsulni! A gyerek tízszeresen
 31  2|              De hát téged, édes fiam, nem bocsájtott ide az a sok
 32  2|       korodban már természetes volna? Nem is hiszed, hogy ez a kis
 33  2|              ember meghüljön, s nekem nem kellene egyéb, mint hogy
 34  2|           beteggé légy! Ezt bizonyára nem élném túl.~ ~„Az Isten áldjon
 35  3|    Elhatározott szándékom, hogy többé nem fogok hozzá visszatérni.~ ~
 36  3|           fiatal asszony egy ízben rá nem jött, hogy férje évek óta
 37  3|             Zimonyiné tollas kalapját nem látom még odabenn!...~ ~
 38  3|         alakjában, melynek körvonalai nem vesztek el egészen a halványkék
 39  3|            mely lelkében keletkezett, nem volt hosszas; hirtelen lehajolt
 40  3|           Zimonyi, ki még a feleségét nem ismerte teljesen, kérésre
 41  3|           kimondom. E szenteskedéssel nem ejthet többé tévedésbe.
 42  3|         Mindez üres kifogás, amelyben nem hiszek. Nemcsak én, de az
 43  3|           Hogy önnek kedvese van!~ ~S nem várva meg a választ, gúnyos
 44  3|                  De Margit már másnap nem volt ott; még ezen az éjjelen,
 45  3|                A professzor már többé nem leveleket írt; ő valóságos
 46  3|              van foglalva... De azért nem szükséges elpirulnod...~ ~
 47  3|               jó darabig, de jóformán nem is tudták miről van szó,
 48  3|           csakhamar meggyőződöm, hogy nem az, hogy a valóság nagyon
 49  3|         magáét, s látván, hogy Margit nem ellenkezik, hirtelen föléje
 50  3|         táncolni szerettek volna, bár nem voltak egészen tisztában
 51  3|           hogy leírhatatlan, szavakba nem foglalható gyönyörüség:
 52  3|      házasságban elveszített.~ ~Pedig nem úgy volt, ez a gyakori szereplés
 53  3|           viszony törvény szerint föl nem bomlik. Az öreg Gersonné
 54  3|          élénken figyelemmel kísérte, nem tudta tovább megállani szó
 55  3|             köt. Ne hidd, hogy bennem nem támad föl a jobb ember néha:
 56  3|          napon, amíg az enyém voltál, nem is tudtam egészen: micsoda
 57  3|                amit kívánsz, s rajtam nem múlik többé, hogy házasságunk
 58  3|             aki annyira szeretlek, te nem gyűlölhetsz engesztelhetetlenül.~ ~„
 59  3|                 Nos, mit fog tenni?~ ~Nem lehetett válaszolni a szomszédok
 60  3|             mint mindig!~ ~Egész este nem beszélhettek egymással egy
 61  3|               válást, ha az ajánlatát nem fogadják el. Viszont tudta,
 62  3|               így szólalt meg benne: „Nem volnál-e hitványabb, mint
 63  3|           melynek bizonyosságai felől nem lehet a lelkedben kételkedés?
 64  3|               a lelkedben kételkedés? Nem inkább az örökös boldogtalanságot-e,
 65  3|          szentimentális fölfogás! Hát nem töltött-e ezzel az emberrel
 66  3|    Hétszázhúsz vagy hétszázhuszonegy, nem egészen mindegy-e? S megérdemelnéd-e,
 67  3|              tartotta, egész reggelig nem aludt ki a világosság, csak
 68  3|                   Sehogy. Egész éjjel nem hunytam be a szemeimet.~ ~-
 69  3|              mártiromság - mely nekem nem kevésbbé az, mint önnek -
 70  3|         csekély ár lesz a jövőért. Én nem érzek arra erőt, hogy lemondjak,
 71  3|              fogok tenni.~ ~Egész nap nem beszéltek többé e kérdésről.
 72  3|          ahogy ön kívánja; utazom. De nem huszonnégy órára, mint ahogy
 73  3|                reám nézve, higyje el, nem lehet többé visszatérés.
 74  3|             sokan azok közül, akiknek nem a boldogság jutott osztályrészül.~ ~„
 75  3|          mindegy. Ön sem rosszabb, de nem is jobb, mint ő. Mindegy,
 76  3|         Mindegy, teljesen mindegy.~ ~„Nem édes barátom, én soha som
 77  3|               maradt volna inkább; de nem szeret, nem szeret, sohasem
 78  3|          volna inkább; de nem szeret, nem szeret, sohasem szeretett.~ ~„
 79  4|          nővel jött, anyja tíz év óta nem élt. A kis lány már nyolc
 80  4|            legszebb részét úgyszólván nem hallották a páholyokban,
 81  4|           adjam.~ ~Keleti ettől fogva nem mehetett többé Cayllékhoz,
 82  4|               sértetlenül távoztak.~ ~Nem békültek ki s az esti lapok
 83  4|             okvetetlen megtudja, s én nem élem túl...~ ~- Most már
 84  4|               akar-e az enyém lenni s nem ijed-e meg semmitől?~ ~-
 85  4|             Megölöm magam, mert ennek nem lehet jó vége.~ ~Keleti
 86  4|             ez az egész. Isten önnel, nem háborgatom többé.~ ~- Hova
 87  4|        kérdezte Sárika bágyadtan.~ ~- Nem tudom, de kegyeddel most
 88  4|            végre is meglágyulna, mert nem tehetne egyebet. Hiszen
 89  4|          egyebet. Hiszen a saját ura, nem kényszeríthetik semmire.
 90  4|             fordult az ügyvédhez:~ ~- Nem tudom, mi nagyobb, - szólt
 91  4|             hogy az édes atyja... Itt nem fogunk botrányt csinálni...
 92  4|          leszámolok...~ ~Sárika szíve nem dobogott e percben. Az előbbi
 93  4|             díszletek közt...~ ~Cayll nem hallotta a muzsikát.~ ~-
 94  4|             ne tedd a lábad többé!... Nem vagy a lányom. Ne halljak
 95  4|               végre is botrány nélkül nem lehetett segíteni többé.
 96  5|               Vági bácsinak abszolute nem lehetett keresete a kis
 97  5|            Timár mama izgatottan.~ ~- Nem, - mondotta az öreg levélhordó, -
 98  5|             be, mint régente, de most nem tudok, semmit sem tudok
 99  5|       monogrammos tajtékpipát, de azt nem zárhatom ebbe a levélbe.
100  5|               Odahaza reggeltől estig nem állt meg a kis varrógép
101  5|          szoba sötétjében:~ ~- Enyvet nem fogok tartani, azt hiszem!~ ~
102  5|         meggyőződéssel ismételte:~ ~- Nem, enyvet nem fogunk tartani.~ ~
103  5|            ismételte:~ ~- Nem, enyvet nem fogunk tartani.~ ~S pár
104  5|          jószág. Az ostornyelekkel is nem tudom, hogy leszünk...~ ~
105  5|              szükséges. De én pipákat nem tartanék a helyedben...~ ~-
106  6|            földi vándorlásaik közben, nem ismerték meg. Lénárt immár
107  6|            úri osztályt, mely elvileg nem tér nyugalomra, amíg a kakas
108  6|                amíg a kakas háromszor nem kukorékolt, s a lángvörös,
109  6|               a vidék úri házaiban is nem egy jó emberrel ápol baráti
110  6|        nyilallás áll be a térdembe, s nem lesz meg többé a rugalmas
111  6|             öregségemet előkészítsem. Nem marad az ember mindörökké
112  6|                ez a nézeted?~ ~- Csak nem vállaltál valami hivatalt? -
113  6|                kérdeztem ijedten.~ ~- Nem éppen, bárha akarnám, hát
114  6|             hogy kitünően fogalmazok. Nem látom hát be, miért ne élhetnék
115  6|               Népszínművet írtál?~ ~- Nem írtam, cimborám, hanem elhatároztam,
116  6|               s a faképnél hagyott, s nem volt annyim, hogy egy pohár
117  6|             És bár az előfizetési díj nem olcsó - a „Korunk Tükre”
118  6|         irományok fölött kuksol... De nem kötelességem-e, hogy az
119  6|                Hála a kicsi üzletnek, nem kell immár attól félnem,
120  6|             félnem, hogy öreg koromra nem lesz egy falat kenyerem,
121  6|        megfehéredik, de az előfizetők nem szorulnak az eféle szamárságra...
122  7|               azt suttogják, hogy már nem igen telik a költséges életmódra.
123  7|             Hiszen Ella, - tisztesség nem esik mondván - már megünnepelte
124  7|              meg kell mutatnunk, hogy nem szorulunk meg pénz dolgában.
125  7|              mama, - maga úgy látszik nem tudja, hogy Budapesten a
126  7|               az étkezés. Azt hiszem, nem vagyok pesszimista, ha a
127  7|            forintra preluminálom.~ ~- Nem lesz sok? - kérdezte az
128  7|      gyöngéden.~ ~- Örüljön, ha kevés nem lesz. Megjegyzem, hogy ebből
129  7|     tizennégyezer korona.~ ~- Igazán, nem nagyon sok, - mondta elgondolkozva
130  7|              A fedezettel? Hát bizony nem a legjobban, édesem. Várjon
131  7|               a noteszemből, akik még nem szerepelnek a listánkon.~ ~
132  7|          tisztviselője. A külsején ez nem igen látszik meg; még mindig
133  7|              e tekintélyes agg polgár nem igen ismeri a pénz értékét;
134  7|         kenyérkereset nehéz. Maga azt nem is képzeli, miken kell átmennie
135  7|            megszerzi. Jó barát ma már nem igen egzisztál; seregszám
136  7|         megtagadják. Akár hiszi, akár nem, az ember öt-hat helyen
137  7|            helyen is kosarat kap.~ ~- Nem írják alá a váltót? - kérdezte
138  7|             az asszony megütődve.~ ~- Nem bizony. És ezer perfid,
139  7|            váltóra leírják.~ ~- Miért nem üti pofon őket?~ ~- Gondoltam
140  7|             Gondoltam rá, de utóvégre nem üthetek pofon naponként
141  7|             valami hasznát látná.~ ~- Nem írták alá? - kérdezte Komlósiné
142  7|         Komlósiné megbotránkozva.~ ~- Nem. Pedig három helyen is voltam,
143  7|              készpénze van.~ ~- Miért nem inzultálta őket? Az ilyen
144  7|             őket? Az ilyen gazemberek nem érdemlik meg, hogy kíméletes
145  7|          történt.~ ~- A vacsora alatt nem szóltam a dologról senkinek,
146  7|              volna, megcsókolt. Aztán nem nyugodott, amíg belülről
147  7|               gyertyát és tintatartót nem hoztak ki, - s ott künn,
148  8|            jelentékenyebb megjegyzést nem igen fűztek hozzá. A híres
149  8|          tartja magát.” De a bunyevác nem szivarozott többé oly békésen,
150  8|             fiúkhoz:~ ~- Ezt a nyarat nem adom ötezer forinton alul!...~ ~
151  8|              Szérüs kert-et csakugyan nem vették észre. A látogatók
152  8|            hívnak minden képvásárlót) nem jelentkezett. Keresztury
153  8|                ha Ön, szépséges ifju, nem lehet az enyém. Önt keresem
154  8|             vőlegénységéről szóló hír nem puszta mese. A festő csakugyan
155  8|          csakugyan jegyet váltott, de nem a Stock úr orosz hercegnőjével,
156  8|       telefonos kisasszonnyal, akinek nem volt ugyan háromezer jobbágya,
157  8|               Kereszturyt egy darabig nem látták a Monte-Carló-ban,
158  8|             ez a szerencse, fájdalom, nem sokat használt Kinizsinek,
159  8|        képeket jutalmazott, abszolute nem vette figyelembe a kenyérmezei
160  8|              inség, és a férjnek néha nem volt ötven krajcárja, hogy
161  8|          hivatalt kapjon, de az írást nem intézték el kedvezően. Keresztury
162  8|             kis Al-Mandsid naphosszat nem festett mást, mint vörös,
163  8|         vastag karneolköves gyürüket. Nem zúgolódott, nem panaszkodott,
164  8|             gyürüket. Nem zúgolódott, nem panaszkodott, de néha így
165  8|               pitykegomb. Ugy szólván nem is gondolkozott a téma fölött,
166  8|         valami istállótulajdonos, aki nem sajnál érte harmadfélszáz
167  8|               sőt ötig is, ha a festő nem adná alább...~ ~A híres
168  8|             pillanat-ot festettem!... Nem ettem, nem ittam, mert mindig
169  8|              festettem!... Nem ettem, nem ittam, mert mindig ez a
170  9|           fiatalemberhez, - ha estére nem akad jobb dolga, nézzen
171  9|               elfér... Szénás elvégre nem valami idegen, aki előtt
172  9|               helyességét. A glabella nem csal, tisztelt barátom,
173  9|       Nyolcszáztíz pozitiv eset közül nem volt eddig egyetlenegy,
174  9|          amely átöröklési elméletemet nem igazolta volna...~ ~- És
175  9|              körül.~ ~- Ha a tanár úr nem venné arroganciának: azt
176  9|          idegesen fölugrott.~ ~- Csak nem nézed tengeri nyulnak a
177  9|              tanár közömbösen, - csak nem gondolod, hogy a méréssel
178  9|        kínosan fölszisszent.~ ~- Csak nem szúrtam meg a homlokát, -
179  9| glabella-elmélet a kétlábu embereknél nem válik be... Az Erzsike glabellája
180  9|               rezignáltan, - utóvégre nem ez volt az első eset, hogy
181 10|             sem őt, sem az édesanyját nem szerették. És csakugyan
182 10|            elvesz, mert az bizonyosan nem lenne szerencse rád...~ ~
183 10|          Minthogy pedig olyanhoz, aki nem akarta elvenni, a szegény
184 10|              elvenni, a szegény Tilda nem mehetett nőül, a mama furfangos
185 10|             puffon ülve:~ ~- Ez az úr nem ér meg ötvenezer forintot,
186 10|               külseje ellen abszolute nem lehetett kifogást tenni,
187 10|      leányomat. De a Tilda hozományát nem adom a kezébe, hanem magam
188 10|            akart menni, mert végre is nem maradhatott örökké leány,
189 10|        pillantásokat vetett rá. De ez nem akadályozta meg a varrónőket,
190 10|              így szólt a vejéhez:~ ~- Nem kap a kezébe semmi pénzt,
191 10|               jobb helyen lesz nálam, nem akarlak zaklatni ezzel a
192 10|        kezében az ötvenezer forintot. Nem érted, hát nem érted, hogy
193 10|              forintot. Nem érted, hát nem érted, hogy így nem is léphetnék
194 10|               hát nem érted, hogy így nem is léphetnék emelt fővel
195 11|      szorongatta a kezemet, - a mamák nem igen szeretnek az elvált
196 11|                mint a galambok. Miért nem fogadott vasárnap s miért
197 11|               a nyakamba? Azt hiszem, nem igen találkozik férfi, aki
198 11|           olyanok is akadhatnak, akik nem nyugosznak meg az asszonyi
199 11|           asszony csodálkozva, - csak nem vagy féltékeny a legközelebbi
200 11|                Hogyan történt, hogyan nem, Aurél épp ez időben kapott
201 11|               már a rossz feleségeért nem, legalább én érettem, aki
202 11|    melankólikus mosollyal - mindeddig nem is igen adtál okot arra,
203 11|         magától jött, akár te hívtad, nem ajánlom neki, hogy a szobámba
204 11|        nászútról hazatértünk... Ezért nem fogadtam ma délelőtt az
205 11|         mondta, - remélem, hogy többé nem féltékenykedik a legközelebbi
206 12|          Tavaly, mikor két hónapon át nem volt annyi pénzem, hogy
207 12|    tábornoknak, akiből most ugyancsak nem lehetett volna már kinézni
208 12|         varróleányt ismert a gyöngébb nem képviselői közül, meglehetősen
209 12|               semmi nevezetes esemény nem történt (hacsak az nem,
210 12|        esemény nem történt (hacsak az nem, hogy Emma hercegnő nagyszerüen
211 12|              valami regényt olvasott, nem látta, hogy mi történik
212 12|              belém, mert másképp csak nem feledkeznék meg ennyire
213 12|            grófnő regényt olvasott, s nem figyelt az előadásra, a
214 12|              kerüljünk, hát akkor, ha nem is akarjuk, dolgot adunk
215 12|            meg a rohtmühleni kastélyt nem felejtette el... Akárhányszor
216 12|  fürdővendégek lebzseltek... Jó ideig nem láttak mást, mint néhány
217 12|              verandán ült, a térzenét nem hallgatta más, mint a bonneok
218 12|  cigarettázott a pálmák alatt, sokáig nem tudta, hogy mit tegyen?
219 12|                  Paloznaky azonban se nem lát, se nem hall... Egyszerre
220 12|      Paloznaky azonban se nem lát, se nem hall... Egyszerre csak a
221 12|              verandán ül... Ő fensége nem zárkózik el a közönségtől,
222 13|                 Mert a gazdag gyermek nem szorul a szanatórium jótéteményére;
223 13|           magára a paplant, bizonyára nem felelt volna e kérdésekre,
224 13|           akiket semmiféle diszkréció nem kötelez, bízvást elárulhatjuk
225 13|             előtt a logikai kapcsolat nem látszik eléggé világosnak,
226 13|              orvos helyzete bizonyára nem tréfadolog, - mondta s úgy
227 13|  berendezkedés, a másik tízezer pedig nem hoz többet évenkint nyomorult
228 13|             invenció és élelmesség is nem szorult volna belénk a haszontalan
229 13|             ugyanaz a jó csillag, aki nem engedte meg, hogy diákkoromban
230 13|     tudománynál. Az ügyes orvos tehát nem új fölfedezésekre törekszik,
231 13|            emberbaráti érzés, ha arra nem, hogy a szegény doktor karriért
232 13|        szíveket a szent cél érdekében nem tudnám rövid idő alatt mozgósítani.
233 13|           sorsát lefestem előttük. Ki nem vadászik egy rendjelre vagy
234 13|              egy díszes pozicióra? Ki nem akarja, hogy az ujságokban
235 13|             mögött: ezt már csakugyan nem mertem volna remélni...~ ~
236 13|       ispotályt alapítunk? A gazdagok nem szorulnak a jótékony emberek
237 13|             pedig, Istennek hála, még nem ismerik ezt az importált
238 13|          Reményük - hála az egeknek - nem teljesült be: Karakó doktor
239 13|           illeti, hát igazán jobb, ha nem beszélünk róluk...~ ~- Azt
240 13|              pusztuljanak. Ha stréber nem volna, minden árva az útszélen
241 13|              elme az örök logikát meg nem értheti...~ ~A két angyal
242 13|       szobájában. Az angyalok azonban nem sok ügyet vetett a két korhelyre;
243 14|               neki, de ő még egyelőre nem fogadta el a tekintélyes
244 14|             füszeres, de a nagyfejüek nem vettek arról tudomást, hogy
245 14|          rendeljen ide Samu bácsi!... Nem megyünk ma omnibuszon!...~ ~
246 14|            közönyösen. De a feleletre nem ügyelve, szórakozottan maradt
247 14|               kaosz Topolyi beléptére nem csendesült le, egy rövidáru-kereskedő,
248 14|                Az általános szenzáció nem következett be s a „Hó”
249 14|      közönséges, prózai asszony lett. Nem értették meg egymást többé,
250 15|      alapítója működésével, bizonyára nem keveset mondunk; mert tudni
251 15|           élvezte volna, egyáltalában nem szívta Adamstown kitünő
252 15|      egyformaságot, türelmetlenül így nem kiált föl:~ ~- Nem gőzfürdő
253 15|  türelmetlenül így nem kiált föl:~ ~- Nem gőzfürdő és tragédia kell
254 15|      lóverseny... Ha tehát Adamson úr nem rendez lóversenyt, át fogunk
255 15|              gyermekeim?... Hát miért nem szóltok? A jövő vasárnap
256 15|  versenytársait... Pedig a papirforma nem mese, óh gyermek - és a
257 15|          lakosság a versenytérre, ami nem csoda, hiszen ezen a napon
258 15|                  gyalázat, ez a dolog nem tiszta, ebben fifika van...
259 15|              Bálám szamara még tegnap nem volt fit, ma pedig már,
260 15|               azt hiszitek, hogy...~ ~Nem fejezhette be szavait, mert
261 15|         megcsalt benneteket... Tegnap nem a Bálám szamara és a Prairie