Rész

  1  1|            költővel, ha egyáltalában csak annyi éneklő hangom is volna,
  2  1|             De hangom nincs - és így csak silány prózában zenghetem
  3  1|            magas hotelablakon. Mégis csak igaza volt George Sandnak,
  4  1|             a Természet fenséges, de csak az ilyen borzadalmasan szép,
  5  1|           otthon, a tolnai Sashegyet csak nem lehet ehhez képest Természetnek
  6  1|              tó... Juliska most érzi csak magát az elemében - egész
  7  1|             szempontjaiból kizárólag csak a főtt szilvában van némi
  8  1|       liliom-ról, - az egész életben csak az az egy ér valamit, ha
  9  1|       valahol a cigánysoron, - mégis csak vétkes mulasztás, hogy a
 10  1|          csempész a lugasba... Mégis csak igaza van Jágócsi Péterffy
 11  1|       hallott ilyet? De az esték még csak megjárják valahogy, mert
 12  1|             reggelizünk és így mégis csak agyonüthetünk egy órát az
 13  2| bőrtárcájában találtak, úgy látszik, csak az utolsó napokban érkezhetett
 14  2|              fáradoztam veled, mikor csak akkora voltál, mint az öklöm,
 15  2|           kiverj a fejedből? No várj csak te rossz fiu, majd megcibálom
 16  2|              fürtös, hosszu hajadat, csak egyszer jusson megint az
 17  2|            otthoni gépecskén, olykor csak fölveted a szemeidet a könyvből,
 18  2|            van szegénynek.” S bizony csak előszedegeti az albumból
 19  2|        fölebbvalóid rád bíznak s így csak lelkileg lehettél jelen
 20  2|        postával, sokat, mindent, ami csak te rólad szól. Gondolj a
 21  2|          hogy a hugod vagyok. Látnád csak, mint búsulunk én és a tanti!
 22  2|               mert megbánod!~ ~„Jőjj csak haza, tudom Istenem, agyonölellek!~ ~„
 23  3|      csöndesen ledobta magáról (alul csak egy karcsu, vérvörös pongyolaöltöny
 24  3|          kissé elpirulva dőlt hátra, csak néha váltva egy-egy édes
 25  3|             teljesen célt ért; férje csak a világ előtt tartotta fönn
 26  3|          igazgatóságot. Zimonyi, aki csak frakkban érezte jól magát,
 27  3|       bocsássa meg, hisz tudja, hogy csak önt szerettem mindig.~ ~-
 28  3|       nagyobb része üresen állt még, csak itt-ott gyomláltak, bíbelődtek
 29  3|              tudták miről van szó, s csak egymás hangjában gyönyörködtek.
 30  3|             a gyakori szereplés mind csak arra szolgált, hogy Margit
 31  3|     felületes, érzéki ember, aki még csak sejtelemmel sem bírt a felesége
 32  3|            könnyezve tért vissza. De csak a mama volt vajból; Margit
 33  3|         örökre az övé legyen. De még csak reménye sem lehetett arra,
 34  3|         bácsi, a levélhordó, egyszer csak állomást tartott előttük
 35  3|       gondolat, megnyugodván, megint csak érzem: lehetetlen, hogy
 36  3|              hideg mosolyra fordult. Csak két-három perc mulva szólt:~ ~-
 37  3|         elmerülni valami beszédbe.~ ~Csak éjfél után, ahogy a hölgyeket
 38  3|            meg a professzor kezét és csak ennyit mondott:~ ~- Gondolkodjék
 39  3|         csöndes és sötét lett ismét. Csak fönn, az emeleten világosodott
 40  3|           nem aludt ki a világosság, csak akkor, midőn a fürdői zenekar
 41  3|         bolyongott a kút körül, ahol csak néhány öreg asszonyság ült
 42  3|      Éjfekete hajában, mely most még csak sietősen volt föltüzve,
 43  3|               érett megfontolás után csak az lehet: fogadja el a férje
 44  3|       vitorlás kirándulás volt, mely csak az éjszakai órákban ért
 45  4|        khaotikus tömegéből egyszerre csak kivált a legelső fülbemászó
 46  4|       gránátszínü előfüggöny egyszer csak fölhúzódott a magasságba...~ ~
 47  4|          gondot s a kis Sárikával is csak egyszer jött össze napjában:
 48  4|             kereskedőt, aki most már csak kedvtelésből vagy unalomból
 49  4|          páholy hátterében egyszerre csak föltünt a Keleti dr. vörösszőke
 50  4|              az öreg Cayll két napig csak harmadik személyben beszélt.~ ~
 51  5|               a rézkilincs egyszerre csak megcsörrent s egy torzonborz,
 52  5|                 Édes, drága szüleim! Csak egy szót, egyetlen szót
 53  5|             a pokrócnál, s akkor élt csak a kedve szerint, ha a többi
 54  5|             folytatta a veszekedést, csak olykor szaladva át a szomszédos
 55  5|        összes eseményeiről. Az ankét csak akkor oszlott föl, mikor
 56  5|      különböző skatulyák kellenek... Csak ne legyen nagyon zsíros
 57  5|       hallgatnék...~ ~De azért mégis csak a felesége tanácsai után
 58  6|         marad a kapucinerek árával - csak a múlt héten itta meg hitelbe
 59  6|         ugy-e bár, ez a nézeted?~ ~- Csak nem vállaltál valami hivatalt? -
 60  6|               Ha az ismerőseim közül csak minden második fizet elő
 61  6|              hiszen a „Korunk Tükre” csak elméletben jelenik meg...
 62  7|            krajcáros borravalón alul csak minden páros szombaton állnak
 63  7|     Megjegyzem, hogy ebből a pénzből csak vasárnap telik dinnyére,
 64  7|              leány.~ ~- Tavaly? Várj csak, mindjárt megmondom. Tavaly
 65  7|            legjobban, édesem. Várjon csak, azonnal fölolvasom azoknak
 66  7|            akinek ősi birtokai immár csak a vacsora utáni mesékben
 67  7|           mesékben szerepelnek, néha csak bizonyos fáradtsággal tud
 68  7|        hozzájuk a nyitott ajtón:~ ~- Csak azon imádkozzatok, hogy
 69  8|            az arab hangulatokért. Ha csak tőle függ, állandóan burnuszban
 70  8|            Al-Mandsidéknál egyszerre csak beütött az inség, és a férjnek
 71  8|            bámulatos színezés. Nézze csak, az a sötét mén szakasztott
 72  9|          Erzsébet-tér sarkáig. Innen csak pár lépés volt a lakásához
 73  9| színeskedésének. A megcsalt férjeket csak a Sardou drámáiból fogja
 74  9|               mert az igazi tudósnak csak egy komoly jeligéje lehet,
 75  9|              idegesen fölugrott.~ ~- Csak nem nézed tengeri nyulnak
 76  9|           Dömjén tanár közömbösen, - csak nem gondolod, hogy a méréssel
 77  9|            kínosan fölszisszent.~ ~- Csak nem szúrtam meg a homlokát, -
 78 10|        szorulna egyszer! Arra várjon csak, aki zongorát akar hallani...~ ~
 79 10|      hozományodra...~ ~- Helyes, még csak az kellene, hogy a kezébe
 80 11|        fiatal asszony csodálkozva, - csak nem vagy féltékeny a legközelebbi
 81 11|             kora hajnalban hazatért, csak Marit, a szakácsnét, találta
 82 11|        félreértések (Istenem, hiszen csak gyarló földi emberek vagyunk
 83 11|            én érettem, aki mostan is csak úgy szeretem magát, mint
 84 11|           hirtelen fölöltözködött és csak későn, vacsora táján tért
 85 11|              elhagyott urammal... de csak holnaptól... csak hétfőtől
 86 11|                 de csak holnaptól... csak hétfőtől fogva... mert sohasem
 87 11|         partiet is leosztották, - én csak azt mondom, fiúk, hogy a
 88 12|           sem tudta egészen tisztán. Csak annyit tudott, hogy valami
 89 12|        szerelmes belém, mert másképp csak nem feledkeznék meg ennyire
 90 12|          hercegnő menyasszonyságáról csak akkor tudta meg a részleteket,
 91 12|            édes, amikor eszik... Jé, csak annyit hörpint a borból,
 92 12|             se nem hall... Egyszerre csak a fülébe hangzik megint
 93 12|         fülébe:~ ~- Hé, uram, álljon csak meg...~ ~Egy kopott gérokkos,
 94 13|             Az utolsó fejezet mindig csak az marad, hogy az ember
 95 13|            hogy az inasai egyszerüen csak méltóságos úr-nak szólítják.
 96 13|        kávéjuk forró legyen. A pénzt csak azért adták, hogy az ujságba
 97 14|          hazai évkönyvekben.~ ~- Ni, csak, maga az barátom! - szólt
 98 14|             beszélgetett:~ ~- Jőjjön csak idébb Julcsa! - Nézze meg
 99 14|             Egészen az édesapja!~ ~- Csak olyan derék is legyen!~ ~
100 15|   spekulációkkal), de élelmességének csak akkor adta igazi jelét,
101 15|       osztalékból azonban, fájdalom, csak magának Adamson úrnak volt
102 15|      magukban:~ ~- Elvégre holnap is csak nap lesz és holnap tízszeresen
103 15|              hogy a Prairie csillaga csak körülbelül éjféltájban kocogott
104 15|          jockey nélkül fölismerje... Csak a jockey volt mindkét napon