Rész

  1  1|           éneklő hangom is volna, mint egy margitszigeti szunyognak.
  2  1|       szegény túladunai teremtés, mint amilyen e naplójegyzetek
  3  1|         már előbb észrevette ezt, mint saját magam, ő csipte meg
  4  1| hercegemet...~ ~De ilyen az élet, mint egy francia márki oly elmésen
  5  1|         nem eszik szilvabefőttet, mint az interlakeni table d’hôtenál...~ ~
  6  1|    borzadalmas tengeri szörnyein, mint Zsámboky a lágyan ringatózó
  7  1|          élni s evégből Gödöllőt, mint klimatikus fürdőt, kereste
  8  1|       hogy nem élhet annyi ideig, mint a mammuthok és otthagyta
  9  2|         mikor csak akkora voltál, mint az öklöm, hogy most, amint
 10  2|         minden egyes mondatodhoz, mint töprengünk, okoskodunk a
 11  2|        tizenhatéves leány nagyobb mint aminő én huszonkétéves koromban
 12  2|        annyira szerelmesek belém, mint amióta az a kis leány fölnevelkedett.
 13  2|        nincs tökéletesebb férfiu, mint aminő te vagy. Még a naplójában
 14  2|            Oh, egyik sincs olyan, mint az én aranyos, szép Gyurkó
 15  2|   szeretek a világon!”~ ~„A pört, mint tudod édes gyerekem, elvesztettük.
 16  2|       nekünk most nem maradt más, mint ez az ősi födél, amely a
 17  2|   esténkint most is átjő hozzánk, mint akkor, mikor még téged az
 18  2|       hogy a fiatal urnak hogyan, mint megy a sorsa a messzeségben?
 19  2|       ebben a ködös, őszi időben, mint hogy az ember meghüljön,
 20  2|          nekem nem kellene egyéb, mint hogy beteggé légy! Ezt bizonyára
 21  2|        hugod vagyok. Látnád csak, mint búsulunk én és a tanti!
 22  3|      sárgafüggönyös kis terméhez, mint az akadémikus urak hajlott
 23  3|          szerettek volna valakit, mint egy édes, dallamos muzsikára.
 24  3| diszkrétebb és szemérmesebb volt, mint bármely leányé, egy kissé
 25  3|      létére, szinte naivabb volt, mint a huga s pirult a gondolatra,
 26  3|        pajkosabb volt a lelkében, mint ez a romlatlan asszony,
 27  3|     levegő tiszta és fényes volt, mint az ég sötétbejátszó kékje.
 28  3|       hatással voltak a lelkükre, mint a Marseillaise dallama vagy
 29  3|      valami örömteljes szenzáció, mint amikor a fecskék visszatérnek
 30  3|        szólt:~ ~- Önző és érzéki, mint mindig!~ ~Egész este nem
 31  3|        tekintett ki az éjszakába, mint egy nagy, tüzes, kérdő szem,
 32  3|          utcáról-utcára kergette, mint valami hajléktalan csavargót.
 33  3|    remélni meri, hogy az asszony, mint valami regényes szerető,
 34  3|          Nem volnál-e hitványabb, mint a férje, ha ebben megnyugodnál?
 35  3|        örökös boldogtalanságot-e, mint e gyalázatos megalkuvást?
 36  3|       mögül. Álmosan, halaványan, mint valami korhelykedő pincér,
 37  3|       mely nekem nem kevésbbé az, mint önnek - még csekély ár lesz
 38  3|          De nem huszonnégy órára, mint ahogy ön hiszi, hanem örökre.
 39  3|          élni fogok az ő oldalán, mint annyi sokan azok közül,
 40  3|         rosszabb, de nem is jobb, mint ő. Mindegy, teljesen mindegy.~ ~„
 41  3|         partra rohant, messziről, mint valami gyenge felhőfoszlány,
 42  5|           öreg Timár vén napjaira mint kisegítő járt a többi boltossal
 43  5|       több volt benne a jóakarat, mint a nagyvilági izlés.~ ~A
 44  5| állványokat együtt festhetjük be, mint régente, de most nem tudok,
 45  5|       működhetett, dirigálhatott, mint a régi boldogabb napokban.
 46  5|        mind a kettő akkorka volt, mint az öklöm.~ ~De a papa, aki
 47  5|            Ugy el vagyok fáradva, mint valami kutya! Ez aztán a
 48  6|     barátaiból él, aki fél életét mint kibic tölti el a kártyaasztalok
 49  6|           gyakorolta. Húsz év óta mint vendég él a rövidebb-hosszabb
 50  6|    Teringettét, hát hová máshova, mint a lakásomra?~ ~Lénárt becsületes
 51  7|           szélén, a lányok pedig, mint akik tökéletesen elvégezték
 52  7|        oly szigoru gondot fordít, mint huszonötéves korában, háromforintos
 53  7|          kenyérkeresetnek tartja, mint más a szabóságot vagy a
 54  7|            tudja, bajosabb kissé, mint rendesen, mert a mai pénzviszonyok
 55  7|          úr másnap korábban kelt, mint rendesen, s miután a beafsteaket,
 56  8|          egyéb kereseti forrásra, mint a saját művészetére és tehetségére.~ ~
 57  8|        vasúthoz, s mikor lesülve, mint egy zuáv-kapitány, egy este
 58  8|          romantikussá kezd lenni, mint egy vénülő guvernánt.~ ~
 59  8|      naphosszat nem festett mást, mint vörös, megfagyott kezeket,
 60  8|        adott többé a talentumára, mint egy pitykegomb. Ugy szólván
 61  8|      bágyadtak, banálisak voltak, mint maga az egész téma. De Keresztury
 62  8|         közeledett. Piszkos volt, mint mindig és apró szemeivel
 63  9|     barátom, a glabella bizonyos, mint a halál. Nyolcszáztíz pozitiv
 64  9|           több tudományos értéke, mint a Tompa Mihály Virágregéinek,
 65  9| verejtékcsöppek gyöngyöztek. Több mint félóráig számolt, míg végre
 66  9|         az a skribler többet tud, mint én. A glabella-elmélet a
 67  9|         inkább hasonlít az önére, mint az enyémre... Teringettét,
 68 10|          kaszinó oszlopai között, mint egy kisebbnemü földrengés.
 69 10|          szegény Tornallyai több, mint százötvenezer forint, hátrahagyásával
 70 10|      gyakran sértve érezte magát, mint egy vénülő nevelőnő. Ragyogó
 71 10|         Sohasem lesz jobb dolgod, mint itthon...~ ~És így történt,
 72 10|          és leánya úgy néztek rá, mint egy hétszeres rablógyilkosra.
 73 10|      Annyit sem adok a szavaidra, mint egy rézkarika. Kellene az
 74 10|    menyasszonyához, úgy fogadták, mint egy prezumtiv váltóhamisítót.
 75 10|             Óvatosan összebújtak, mint akik egy merész kalandor
 76 10|          szerint engem illet meg, mint apai örökségemet. Ugyan
 77 10|           hogy éppen úgy becsüld, mint engem...”~ ~Tornallyainé
 78 11|     mentem s e nap óta úgy élünk, mint a galambok. Miért nem fogadott
 79 11|         asszony is titokzatosabb, mint Egyiptom évezredes szfinxei...~ ~
 80 11|             írta, - maga okosabb, mint ez a hőbörtös asszony, legyen
 81 11|          csak úgy szeretem magát, mint a tulajdon gyermekemet...~ ~
 82 11|       mindig oly szerelmes beléd, mint valaha...~ ~A szép asszony
 83 12|       megérkezése? Sokkal többet, mint ezek a körülötte sétáló
 84 12|          talán több is valamivel, mint az ismerőse. Akkoriban történt
 85 12|        piemonti nagyherceg, aki - mint tudja - a hetvenes években
 86 12|       ujságot elolvasta...~ ~Több mint harminc év múlt el a szomoru
 87 12| hercegnőből?... Gondol-e még rám, mint ahogy én szüntelenül ő reá
 88 12|         Jó ideig nem láttak mást, mint néhány sürgölődő komornyikot,
 89 12|       térzenét nem hallgatta más, mint a bonneok és a gyerekek,
 90 12|           lesz újra, hogy ott ül, mint régente, a vörös szalonban,
 91 12|         nyaraló felé fordul... És mint a katona, aki uralkodójával
 92 12|           aztán épp úgy meghajol, mint valaha régen, a rohtmühleni
 93 13|        épp úgy sorompóba állanak, mint a rokonszenves polgári osztály,
 94 13|  fölösleges. Az angolkór ugyanis, mint a statisztika kimutatja,
 95 13|  közügyekkel többet foglalkozott, mint az egyháza dolgaival, a
 96 13|      törődnek a szegény babákkal, mint azzal, hogy a fekete kávéjuk
 97 13|     szükség van a gyarló világon, mint az esőre, a napfényre, vagy
 98 13|           céljaira használja föl, mint a folyókat, a dalos madarakat
 99 14|    Körülbelül annyinak tartották, mint a telekkönyvvezető fiát,
100 14|           a szemei elől, Topolyi, mint egy modern Coriolanus, keserü
101 15|     csillaga tegnap úgy köhögött, mint egy szanatórium, de az éjjel