Rész

 1  1|        Természet fenséges, mert ez már aztán csakugyan valami.
 2  1|         tisztességes izlést is, ha már mindenáron föltalálta!~ ~
 3  1|          Juliska, a társalkodóném, már előbb észrevette ezt, mint
 4  1|        fejemet...~ ~Rég túl vagyok már azon a koron, mikor az ilyen
 5  1|          izlése, van, van! Oh, ezt már egész bizonyosan tudom!~ ~ ~ ~
 6  1|        félig mágnás, félig cigány, már legalább, ami az arcszínét
 7  1|         Talán ez az oka, hogy most már néha magam is lelógatom
 8  1|           kandallóhoz, mert a néni már szeptember derekán szereti
 9  1|            valahogy, mert az ember már nyolc órakor lefekhetik, -
10  1|           november elsejére, mikor már Budapesten premiérek vannak...~ ~
11  1|       vannak...~ ~Azt hiszem, hogy már beleugortam volna a Zsetvicé-be, (
12  2|        ennyire elfelejteni? Hát te már sohasem fogsz ráérni arra,
13  2|             édes fiam; Milike s én már hetek óta tanácskozunk,
14  2|           A lekötött birtokok most már végleg elvesztek, s a szép
15  2|      apádat is szolgálta, alig lát már a szemeivel, de azért minden
16  2|           rossz fiu, mikor is lesz már az egyszer?~ ~„Sokat, nagyon
17  2|          hogy vajjon tekintgetsz-e már sokat valakinek a szemébe,
18  2|            s hogy vajjon tetszik-e már valaki feltünően, a hogy
19  2|           a hogy az, a te korodban már természetes volna? Nem is
20  3|        franciás hajlandóságu ujság már pikáns cikket is tett közzé
21  3|       rövid prémes bundácskájában, már szinte annyira hozzátartozott
22  3|          vasútigazgatóné jourjáról már régebben ismert - aesthetikai
23  3|          tudtak felőle, de a világ már teljesen tisztában volt
24  3|     házastársak között fennállott, már öt vagy hat hét óta teljesen
25  3|            mondott, s az utolsóban már a fölszolgáló pincéreket
26  3|          city felé.~ ~Margit aludt már s Zimonyi rendesen vigyázott,
27  3|           intézzük el!~ ~De Margit már másnap nem volt ott; még
28  3|         édes illatát. A professzor már többé nem leveleket írt;
29  3|         tértek vissza Abbáziából s már májusban a Gersonné svábhegyi
30  3|          az öreg úrnő alkonyattájt már türelmetlenül várta őket.
31  3|       föllobbanásokon rég túl volt már, némelykor éjszakánként
32  3|           minden iránt eltompultam már ez egy érzésen kívül, amely
33  3|      viszony kötelékei alól. De ha már úrrá vált bennem e nemesebb
34  3|          több, vagy kevesebb, most már mindegy neked. A világnak
35  3|          gyorsvonat, mely a naptól már a mosolygó tengerparton
36  3|           asszony, aki nélkül most már élni sem tudott volna többé.
37  3|     gyalázatos megalkuvást? Hiszen már maga ez a habozás is méltatlanná
38  3|        korhelykedő pincér, Nógrády már reggel hat óra felé ott
39  3|       mondani e pillanatban, midőn már távol járok öntől; a kis
40  3|           az express s esti hatkor már az osztrák fővárosban leszek.
41  3|         leszek. Azt hiszem, holnap már tovább megyek Páris felé,
42  3|       mindig látja a vonatot, mely már régen eltünt a tó, a hegyek
43  4|        legszebb asszonyai, itt-ott már látható volt egy frakk is,
44  4|       támaszkodott néhány habitué, már cincogni kezdtek a hegedűsök
45  4|            óta nem élt. A kis lány már nyolc éves korában egyedül
46  4|           Cayll, akit a rossz sors már harmincötéves korában özvegységgel
47  4|            droguistaüzlet, mely ma már idegen cégtáblát hordoz,
48  4|       élelmes kereskedőt, aki most már csak kedvtelésből vagy unalomból
49  4|      kávéházban, hogy az ügyvédnek már hetek óta rendszeres találkái
50  4|           nem élem túl...~ ~- Most már nincs értelme a gyávaságnak.
51  4|         magát, ez fölösleges. Most már tisztában vagyok a dolgokkal
52  4|          láthatja, hogy oda vagyok már.~ ~Az ügyvéd letette a kalapját.~ ~-
53  4|  pillanatban - a második fölvonást már megkezdték - a páholy ajtaja
54  4|     személyben beszélt.~ ~Vasárnap már karonfogva sétáltak. Sárika
55  5|    eljöttök délutánonként!...~ ~Ők már ismét maguk előtt látták
56  5|         Ugyan, ugyan ne haragudjék már olyan nagyon! Szóljon neki
57  6|       agglegény barátai kanapéján, már t. i. abban a négy vagy
58  6|          sem adott jobb kalkulust? Már akkor is elismerték rólam,
59  7|          úgyis azt suttogják, hogy már nem igen telik a költséges
60  7|      tisztesség nem esik mondván - már megünnepelte huszonkettedik
61  7|            a borravalókkal együtt, már van ezerötszáz forintnyi
62  7|            a ceruzáját.~ ~- Lássuk már most a mérleg másik serpenyőjét.
63  7|    aláírást megszerzi. Jó barát ma már nem igen egzisztál; seregszám
64  7|       gyöngéden a feleség.~ ~Éjfél már jóval elmult, mikor Komlósi
65  8|      zavarokba került és januárban már kissé megkopott bársony-mellényben
66  8|            levő családi kastélyban már építik a diadalkapukat,
67  8|       akinek gyomorbaja ez időtájt már a legpompásabban kifejlődött
68  8|               Al-Mandsid ez időben már hegyes szakállt és gyöngyszínü
69  9| szeme-szája is eláll bele. De most már szervusztok, gyerekek...~ ~
70  9|      lakásához és a híres anatómus már néhány pillanat mulva az
71  9|            ebédlőbe, ahol Dömjénné már csinos pongyolaruhában várta
72  9|     anatómus, amikor Szénás doktor már szerényen kanalazta az ebédlőben
73  9|      elméletét. De vajjon jutott-e már eszébe, hogy emberen kipróbálja?
74 10|       mikor a fürdőből hazajöttek, már odahaza várta őket a Biarritz
75 11|          megunván a korhelykedést, már tízkor, tizenegykor bezárkózott
76 11|            fiam és legyen esze; ha már a rossz feleségeért nem,
77 12|       ugyancsak nem lehetett volna már kinézni a snájdig, cigányokkal
78 12|            magát és tovább megy... Már ott halad a rácskerítés
79 12|  fiatalember közeledik feléje, aki már messziről integet:~ ~- Kérem,
80 13|         hírei közt is megjelenjék. Már sorra járta a német és francia
81 13|         éhen vesszek... Mert azzal már talán az öreg Galénus is
82 13|          jó Isten háta mögött: ezt már csakugyan nem mertem volna
83 13|     végösszegére: a befolyt pénzek már jóval meghaladták a százezer
84 14|            Annyi kudarca után most már remélni sem merte, hogy
85 14|      hintaszéket vásárolt. Kiadója már a harmadik kiadás árát is
86 14|           könyvet írt?... Elkelt-e már belőle sok példány?~ ~Topolyit
87 15|      tegnap nem volt fit, ma pedig már, Istennek hála, fit-té lett...~ ~-