Rész

1  2|      tantikám, higyje el, sokat gondol mi ránk ez a rossz, lusta
2  2|       nagy szeretettel, ahogy ő gondol rád, itt, a messze otthonban
3  6| előrelátó ember a jövendőkre is gondol, ama szomoru időkre, melyekben
4 14|       kezét, s lelkében zokogva gondol vissza ama az időre, midőn